A7. században egy a mai Szuezhez közeli város (klizma vagyKolzum) jelentette aNílust és a Vörös-tengert összekötő csatorna északi végét. A16. századra Szuez egytörök tengerészeti állomássá alakult.
A Szuezi-csatorna megépítése után a város jelentősége megnőtt. Az1967-esharmadik arab-izraeli háborúban, ami főként aSinai-félszigeten zajlott, a város teljesen elpusztult. Feltámasztása a csatorna újbóli megnyitása (1975) után azonnal megkezdődött.
ASzuezi-öböl legészakibb része egy1856-os térképen Szuez városával
Létezett egy természetes csatorna a Nílusdeltájától a Szuezi-öbölbe már az ókorban, amikor az öböl még északabbra benyúlt, mint ma. Ezt idővel már nem használták és a19. században megépült a jelenlegi csatorna.
A Szuezi-csatorna jelentősen rövidebb utat biztosít a hajók számára, mintha aJóreménység foka felé kellene kerülni. A régió környezeti adottságainak figyelembevételével alakították ki: a Földközi-tenger és a Vörös-tenger viszonylagos közelsége, tavak és süllyedésekből létrejött későbbi tavak vonala (Manzala-tó északon, Timsah és a Keserű tavak) és a lapos felszín. A csatorna építését a franciaFerdinand de Lesseps mérnök és diplomata indíttatására kezdték el, aki Szaid pasától megkapta a jogot a csatorna építésére és 99 éves üzemeltetésére. Így jött létre a cég(Compagnie Universelle du Canal Maritime de Suez), amely 11 éven át építette meg a csatornát. Az1869-ben elkészült építmény hatással volt az egész világ kereskedelmére.