Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Nem tévesztendő össze a következővel:Sztrij (folyó). |
| Sztrigy | |
| A Sztrigy Kőboldogfalvánál | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Románia |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 90 km |
| Forrás | Kudzsiri-havasok |
| Torkolat | Maros(Ópiski) |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
AWikimédia Commons tartalmazSztrigy témájú médiaállományokat. | |

ASztrigy (románul:Strei,németül:Strell) aMaros baloldali mellékfolyója, ami aKudzsiri-havasokban, aPârâul Cald és aPârâul Rovinei patakok összefolyásából keletkezik, deNagybár fölött inkábbPetrosz-pataknak nevezik. Nagybárig délnyugat, onnan északnyugat, majdCsopea után észak felé folyik. Összegyűjti aHátszegi-medence vízfolyásait ésÓpiskinél aMaros folyóba ömlik. Hossza mintegy 90 km. Jelentékenyebb mellékvize a Sebes, melyet Őralja-Boldogfalvánál vesz fel.Bem1849-ben a piski Sztrigy-híd birtoklásáért vívta a császáriakkal a vérespiski csatát. Hét kisebbvízerőmű található rajta.
Kniezsa István szerint a folyó neve azindoeurópai alapnyelvben meglévő*sreu ~*streu ('folyni' - vö. angol 'stream') gyökre megy vissza, bár a képzése nem világos. A név eredeti alakja a román és a német név alapján kétségtelenül*Stril‘ ~ *Strel‘ volt, amelyből a magyarban a többször igazolható l‘→gy hangváltozással fejlődött a Sztrigy. Véleménye szerint, a magyar nevet kétségtelenül aszlávok közvetítették. Kiemeli, hogy aHunyadi-medence fő vizének környezetében jelentős szláv népességre utalnak a helynevek a 10–11. században, és a folyónak a helyi vízrendszerben betöltött meghatározó szerepe kizárja, hogy késői, 12–13. századi szláv betelepülőktől származzon.[1][2]Schütz István rámutatott, hogy az indo-európai nyelvek az sr- mássalhangzó-torlódást kétféleképpen oldották fel. Atrák ésdák nyelvek, azillír, azalbán, abalti-szláv és agermán nyelvek az indoeurópai gyökszavak szókezdősr- mássalhangzó csoportjába egy -t- hangot ékeltek. A*sreu ('folyni') jelentésű gyökszóból ilyen -t- közbeiktatásával keletkeztek az olyan folyónevek mint aSztrij (Ukrajna), aSztruma (Bulgária), és a Strem-patak (Magyarország).[3]
Sasu, Jigureasa, Jiguroșița, Crivadia, Bărușor, Valea Verde, Bărbat, Rușor, Râul Alb, Paroș, Sălaș, Râul Mare, Silvaș, Valea Râpelor, Nădăștia, Sâncrai
Ohaba, Văratec, Valea Mare, Valea Tiliilor, Gânțaga, Valea Voinii, Valea Luncanilor, Săcel, Valea Făgetului[4]
Petrosz(Petros),Nagybár(Baru),Mezőlivádia(Livadia),Puj(Pui),Galac(Galați),Rusor(Rușor),Bajesd(Băiești),Kőaljaohába(Ohaba de sub Piatră),Csopea(Ciopeia),Hátszegváralja(Subcetate),Kovrágy(Covragiu),Oláhbrettye(Bretea Română),Magyarbrettye(Bretea Streiului),Russ(Ruși),Zeykfalva(Strei),Sztrigyszentgyörgy(Streisângeorgiu),Pusztakalán(Călan),Batiz(Batiz),Bácsi(Băcia),Tompa(Tâmpa),Piski(Simeria)