A Kárpát-medencének és környékének térképe Sztrabón alapján
Sztrabón (ógörögül:Στράβων, elterjedt átírásai Strabón, Strabon,latinul:Strabo), (Kr. e. 63 körül –Kr. u. 23 után)ókori utazó, földrajzi író. Anyai ágon apontoszi uralkodóházzal, közelebbrőlIV. Mithridatésszel ésV. Mithridatésszel jó viszonyban lévő családból származik. Egyesek szerint rokoni kapcsolat is fennállt, de ez nem bizonyítható.I. e. 64-ben, vagy legkésőbbi. e. 63-ban a pontosziAmaszeia településen született. Ez a dátum csak a „Geógraphika hüpomnémata” című műve két utalásán alapul.Galatia háromprovinciára felosztása – amelyrei. e. 63–62-ben került sor – az ő életében történt, viszontPaphlagonia felosztása – amelynek dátumai. e. 64 – a születése előtti. Halálának legkorábbi időpontját csak az időrendben utolsó, általa említett történeti esemény datálhatja, amelyII. Juba halála23-ban.
Életéről semmilyen más egykorú forrás nem maradt fenn, mint amennyit a „Geógraphikában” magáról elárul, illetve amennyit abból ki lehet hámozni. Görögös műveltsége csak látszat, a hellászi görögöktől mindig elhatárolta magát, így lehetséges, hogykappadókiai származású volt. Sztrabón maga apját sosem emlegeti, annál többet a görög származású, előkelő családból származó anyját. Az önálló Pontosz éppen születése körül szűnt meg létezni, ésVI. Mithridatész legyőzésévelcliens-királysággá alakult. Anyai nagyapja a rómaiak szolgálatába állt már VI. Mithridatész alatt, így a család átmeneti elszegényedés után aRómai Birodalom keretei között ismét jómódra tett szert. Ez a jómód tette lehetővé Sztrabón számára, hogy egész életét kedvtelésének, az utazásnak és írásnak szentelhesse.
Pompeius gyermekeinek nevelője,nüszai Arisztodémosz retorikára és grammatikára tanította, és megismertettePoszeidóniosszal, asztoicizmus legismertebb kortárs filozófusával. A „Geógraphika” II.3.8 szakaszában rosszallóan szól Poszeidóniosz peripatetikus irányváltásáról, ugyanakkorkitioni Zénónt a „miénknek” nevezi, így valószínűsíthető, hogy maga is sztoikusnak tekinthető.
AszeleukeiaiXenarkhosz, filozófiatanáraperipatetikus volt, az ő említése arra utal, hogy Sztrabón már ifjú korábanRómában, vagyAlexandriában tanult.Türannión, a következő mester híresgrammatikus volt,Cicero mindkét fia nála tanult. Egyes vélemények szerint a földrajz szeretetét is ő ébresztette Sztrabónban, de ez nem bizonyítható, mivel Sztrabón ezt kifejezetten sehol sem állítja, sem ő nem említi Türannión geográfusi munkásságát, sem semmilyen más fennmaradt geográfusi munka nem köthető Türannión nevéhez. Sokkal inkább a rodoszi Poszeidóniosz, aki rengeteg földrajzi tárgyú munkát írt, és Sztrabón a legnagyobb elismeréssel beszél róla. Élete során többször is jártRómában (i. e. 44–35 körül, illetve7-ben), sokat időzöttEgyiptomban (i. e. 25–19), de öregségét szülővárosában töltötte. Utazásait részletesen nem fejti ki, Pontoszon ésPhrügián kívül inkább csak a tapasztalatokat írja le, rendszerező szemlélettel.
AGeógraphika hüpomnémata (ógörögül:Γεωγραφικά Ύπομνήματα), azazFöldrajzi feljegyzések című munkája általában csak röviden „Geógraphika” címen ismert. 17 könyvből áll, és csaknem hiánytalanul ránkmaradt.
