Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Szorosad | |||
 | |||
| Szorosad látképe a szőlőhegyről | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Tabi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Asztalos Jánosné (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7285 | ||
| Körzethívószám | 84 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 92 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 14,66 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,48 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 36′ 11″,k. h. 18° 01′ 27″46.60295,18.0241246.602950°N 18.024120°EKoordináták:é. sz. 46° 36′ 11″,k. h. 18° 01′ 27″46.60295,18.0241246.602950°N 18.024120°E | |||
  Szorosad Pozíció Somogy vármegye térképén | |||
| Szorosad weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazSzorosad témájú médiaállományokat. | |||
SzorosadközségSomogy vármegyében, aTabi járásban.
Szorosad Somogy vármegye keleti szélén fekszik,Siófok ésDombóvár között. Központján aNagykónyi-Somogyacsa között húzódó, a61-es főutat a6505-ös úttal összekötő6508-as út halad végig; utóbbiból északi irányban,Kára-Miklósi-Zics-Kapoly felé a6516-os út ágazik ki.
Földrajzilag a Somogy-Tolnai dombsághoz tartozik, aKoppány-völgy északi oldalán emelkedő dombon épült. Közeli városokTamási ésTab. Délről erdő határolja, a környező falvakkal együtt egységes falusi képet ad.
Szorosad aközépkorban Tolna vármegyéhez tartozott. Nevét az 1332-1337. évipápai tizedjegyzék említette először. 1484-ben adömösi prépostság birtoka volt. 1563-ban a török kincstári fejadólajstrom szerint, a koppányi nahiéhez tartozott. A település ekkor csak 4, 1573-1575-ben 6, 1580-ban pedig 5 házból állt. 1726-tól a veszprémi püspökség birtokai között szerepelt, mely legnagyobb birtokosa volt még a20. század elején is. 1835-ben épült fel római katolikus temploma. 1866-ban pedig a község teljesen leégett. Sváb eredetű lakosait aveszprémi püspökség telepítette le a18. század elején.
1947-ben acsehszlovák–magyar lakosságcsere következtében 22Felvidékről elüldözött családot (11naszvadi, 9zsigárdi és 2bagotai családot) telepítettek le a községben.
1995. június 18-án időközi választást tartottak a településen Kovács Gellért lemondása miatt.[5][6] A településen a 2014. október 12-én megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, szavazategyenlőség miatt: Kendi Tibor és egyetlen kihívója, Simonics Ervin Gyula egyaránt 36-36 érvényes szavazatot szerzett.[14] Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választásra 2015. január 19-én került sor, amin a korábbinál kicsit több volt az érvényesen leadott szavazatok száma; az így kialakult helyzet pedig Simonics Ervin Gyulának kedvezett jobban.[12]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 106 | 104 | 102 | 92 | 96 | 102 | 102 | 92 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 1% németnek mondta magát (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,6%, református 6,7%, evangélikus 2,9%, felekezeten kívüli 9,5% (13,3% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 80,2%-a vallotta magát magyarnak, 3,1% németnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (16,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 55,2% volt római katolikus, 4,2% református, 3,1% evangélikus, 8,3% felekezeten kívüli (29,2% nem válaszolt).[16]
ATabi járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
