Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Szorb nyelv

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2023. március 6.

Pontosságellenőrzött

Nem tévesztendő össze a következővel:Szerb nyelv.
Szorb nyelv
felső szorb / alsó szorb
(hornjoserbšćina / dolnoserbšćina)
BeszélikLausitz,Németország
TerületOberlausitz és Niederlausitz
NyelvcsaládIndoeurópai
   Balti szláv nyelv
    Szláv nyelv
     Nyugati szláv nyelv
Ágakfelső szorb
alsó szorb
Írásrendszerlatin
Hivatalos állapot
Hivatalosmint kisebbségi nyelv
Brandenburg,Szászország
Nyelvkódok
ISO 639-1-
ISO 639-2wen
ISO 639-3hsb/dsb
Szorb nyelvet beszélő régió Németországban
Szorb nyelvet beszélő régió Németországban

Aszorb nyelv (felső szorbul:serbsce; alsó szorbul:serbski) két szorosan kapcsolódó aszláv kisebbség (szorbok) által beszélt nyelv aLausitz régióban,Németország keleti részén. A szorb azindoeurópai nyelvnyugati szláv ágához tartozik. Történelmileg a nyelv mintvend vagyluzsicai volt ismert. A közösISO 639-2 kód:wen. A nyelv közeli rokonságban van alengyel,kasub,cseh ésszlovák nyelvekkel.

A felső szorbot (hornjoserbsce) kb. 40 000-en beszélikSzászországban, míg az alsó szorbot (dolnoserbski) csak kb. 10 000-enBrandenburgban. A vidék, ahol a két nyelvet beszélik, Luzsica[1] néven ismert (Łužica felső szorbul,Łužyca alsó szorbul illetveLausitznémetül).

Története

[szerkesztés]

Miután a szorbok szláv ősei az 5. és a 6. században letelepedtek a korábban germán területeken (a rész nagyjából egybeesik a voltKelet-Németország területével), a szorb nyelv (vagy elődei) több évszázadon keresztül használatban volt Kelet-Németország déli felében, és még mindig tartja magát (felső és alsó) Lausitz-ban, ahol nemzeti védelmet és támogatást élvez a mai napig. Luzsicán kívül a nyelv eltűnt és a német vette át a helyét, a 13. században indult hivatalos diszkrimináció következtében. A nyomtatott nyelv a Biblia szorb fordítása alkalmával alakult ki.

Földrajzi elterjedése

[szerkesztés]
Bautzen kétnyelvű helységnévtáblája

Németországban a felső és alsó szorb hivatalosan elismert és védett nyelv. A szorbok lakta területeken mindkét nyelv hivatalos kisebbségi nyelv.

Bautzen város,Felső-Lausitz és a felső szorb kultúra központja. Kétnyelvű táblák láthatók mindenhol a városban, beleértve a város nevét:Bautzen/Budyšin.

Cottbus várost(Chóśebuz) tartják az alsó szorb kultúra központjának. Itt is kétnyelvű táblák találhatók.

Szorbot beszéltekSerbin kis szorb (vend) településen a texasiLee megyében, és lehetséges, hogy még ma is vannak egy páran akik még mindig szorbul beszélnek. Egészen a közelmúltig az újságok ott szorb nyelven jelentek meg. A helyi nyelvjárást erősen befolyásolták a körülvevő angol és német nyelvű közösségek.

Míg a régi német eredetű "vend" megnevezést, amely valamikor általánosan "szlávot" jelölt, megtartották az amerikai és ausztrál közösségek, többnyire nem használják a szorb közösségekre Németországban, mert sok szorb sértőnek fogja fel ezt a elnevezést.

Nyelvi jellegzetességek

[szerkesztés]

A felső és alsó szorb megőrizte akettős számot (duális) afőnév,névmás,melléknév és azige esetében amit nagyon kevés élő indoeurópai nyelv tartott meg. Például aruka szót használják egy kéz, aruce szót két kéz és aruki szót több mint két kéz esetében. Mint a legtöbb szláv nyelv, a szorb sem használnévelőket.

Ragozás

[szerkesztés]

A szorb nyelvben 6 vagy 7nyelvtani eset fordul elő:

Esetnan
apa
štom
fa
bom
fa
wokno
ablak
 Felső szorbAlsó szorbFelső szorbAlsó szorbFelső szorbAlsó szorb
1. Alanynannanštombomwoknowokno
2. Birtokosnanananaštomabomawoknawokna
3. Részesnanejnanojuštomejbomojuwoknuwoknoju, woknu
4. Tárgynanananaštombomwoknowokno
5. Eszközhatározóiz nanomz nanomze štomomz bomomz woknomz woknom
6. Locativuswo nanjewó nanjena štomjena bomjena woknjena woknje
7. Megszólítónanoštomo
Esetramjo
váll
ramje
váll, hónalj
žona
asszony
žeńska
asszony, feleség
ruka
kéz
 Felső szorbAlsó szorbFelső szorbAlsó szorbFelső szorbAlsó szorb
1. Alanyramjoramježonažeńskaruka
2. Birtokosramjenjaramjenjažonyžeńskejeruki
3. Részesramjenjuramjenjeju, ramjenjužonježeńskejruce
4. Tárgyramjoramježonužeńskuruku
5. Eszközhatározóiz ramjenjomz ramjenimze žonuze žeńskejuz ruku
6. Locativuswo ramjenjuwó ramjenjuwo žonjewó žeńskejw ruce

Összehasonlítás

[szerkesztés]

Néhány szorb szó összehasonlítása a többi szláv nyelvekkel.

MagyarFelső szorbAlsó szorbHorvátCsehLengyelElbai szlávKasubSzlovákSziléziaiUkránSzerb
emberčłowjekcłowjekčovjekčlověkczłowiekclawakczłowiekčlovekczłowiykчоловік (čolowik)човек (čovek)
estewječorwjacorvečervečerwieczórvicerwieczórvečerwiyczōrвечір (wečir)вече (veče)
fivérbratrbratšbratbratrbratbrotbratbratbracikбрат (brat)брат (brat)
napdźeńźeńdandendzieńdôndzéńdeňdziyńдень (deń)дан (dan)
kézrukarukarukarukarękarękarãkarukarynkaрука (ruka)рука (ruka)
sněhsněgsnijegsníhśniegsnegsniégsnehśniygсніг (snih)снег (sneg)
nyárlěćolěśeljetolétolatoljutülatoletolatoліто (lito)лето (leto)
nővérsotrasotšasestrasestrasiostrasestrasostrasestraszwestraсестра (sestra)сестра (sestra)
halrybarybaribarybarybaraiborëbarybarybaриба (ryba)риба (riba)
tűzwoheńwogeńvatra *oganjoheňogieńwidinòdżinoheňôgiyńвогонь (vohoń)ватра *огањ
vízwodawódavodavodawodawôdawòdavodawodaвода (woda)вода (voda)
szélwětrwětšvjetarvítrwiatrwjôterwiatervietorwiŏterвітер (witer)ветар (vetar)
télzymazymazimazimazimazaimazëmazimazimaзима (zyma)зима (zima)
*tűzhely

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben aSorbian languages című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Kislexikon - Luzsica[Tiltott forrás?]
Európa nyelvei
Ez a sablon azeurópaikontinensen (szigorúan véve aBalti-tenger és aFehér-tenger összekötő csatorna fehér-tengeri bejáratának és aDonazovi-tengeri torkolatának vonalától nyugatra) használt jelenleg is élő, beszélt nyelveket foglalja össze függetlenül attól, hogy melyiknyelvcsaládba tartoznak.
Indoeurópai
nyelvek
északi
nyugati
déli
nyugati
déli
keleti
nyugati
keleti
különálló nyelvek
Finnugor nyelvek
Altaji nyelvek
Sémi-hámi nyelvek
Szigetnyelv
Van néhány vitatott állapotú nyelv, ezek ugyankihaltak, de újjáélesztették őket, és néhányan használják másodlagos, ritkán elsődleges nyelvként:korni,lív,manx.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szorb_nyelv&oldid=25893565
Kategóriák:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp