Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Szoloveckij-szigetek | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Oroszország |
| Terület | Arhangelszki terület |
| Járás | Szoloveckiji járás |
| Székhely | Szoloveckij |
| Legnagyobb település | Szoloveckij |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 861 fő(2010) |
| Szoloveckij népessége | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Fehér-tenger |
| Szigetek száma | 6 |
| Terület | 347 km² |
| Legmagasabb pont | 107 m |
| Világörökség-azonosító | 632 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
.jpg)  Szoloveckij-szigetek Pozíció Oroszország térképén | |
 é. sz. 65° 01′,k. h. 35° 44′65.016666666667,35.73333333333365.016667°N 35.733333°EKoordináták:é. sz. 65° 01′,k. h. 35° 44′65.016666666667,35.73333333333365.016667°N 35.733333°E | |
 AWikimédia Commons tartalmazSzoloveckij-szigetek témájú médiaállományokat. | |
| Szoloveckij-szigetcsoport | |
| Világörökség | |
.jpg) | |
| A kolostor egyik tornya 1915-ben | |
| Adatok | |
| Ország | Oroszország |
| Világörökség-azonosító | 632 |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | IV |
| Felvétel éve | 1992 |
| Elhelyezkedése | |
 Szoloveckij-szigetek Pozíció Oroszország térképén | |
| é. sz. 65° 01′ 28″,k. h. 35° 42′ 38″65.024444,35.71055665.024444°N 35.710556°E | |
ASzoloveckij-szigetek (oroszulСоловецкие острова [Szolá'véckije ásztrá'vá], rövidenSzolovki) Északnyugat-Oroszországban, aFehér-tenger nyugati részén helyezkedik el, összterülete 347 km². A 2010-es népszámláláskor 861 lakosa volt. Évszázadokig az ittenikolostor volt az északi területek legnagyobbortodox egyházi központja, a szovjethatalom idején pedig itt hozták létre az elsőkényszermunka-táborokat.
A szigetcsoport 6 szigetének kulturális és történelmi emlékeit1992-ben felvették azUNESCOVilágörökségi listájára.
A szigetcsoport közigazgatásilag azArhangelszki területhez tartozik, és azOnyegai-öböl bejáratát uralja. Legközelebbi szárazföld azOnyega-félsziget 22 km-re délkeletre. A szigetek sík felszínét alacsony, alig 100 m magas dombok teszik változatossá, sok az erdő és ató. Egyedül a Szoloveckij-szigeten több száz tó található, az idők folyamán közülük sokat csatornákkal kötöttek össze. Mivel az északi sarkkör viszonylag közel van, azéghajlat zord; hosszú és hideg a tél, alig 2,5 hónapig tart a nyár.
Azortodox kolostor a legnagyobb szigeten, a Szoloveckij-sziget egyik szélvédett öblének partjára épült. Területét 8–11 m magas és 4–6 m széles kőfal veszi körül, melyet nagy kőtömbökből emeltek. 7 kapujával és 8 bástyájával együtt tíz éven át,1584-1594 között készült. A15. századi alapításkor még többnyire fából építkeztek, a kőből való jelentősebb építkezések a 16. század közepén kezdődtek. (Ugyanekkor létesítették a tavakat összekapcsoló első csatornákat is.)
Az egyházi jellegű építményeket gyakran fedett átjárókkal kötötték össze. Az építkezések fokozatosan a többi szigetre is kiterjedtek: szerzetesházak, remetelakok, kápolnák, valamint lakóépületek épültek a több száz főnyi lakosság: parasztok, kézműves mesterek, kisegítő személyzet részére.
A kolostort az1430-as években alapították a (nagy) Szoloveckij-szigeten, és jelentősége gyorsan növekedett. A következő másfél évszázadban befolyását és birtokait fokozatosan kiterjesztette a Fehér-tenger és az ide ömlő folyók partjaira.
Hadászatilag is fontos erődítmény volt, a16. század végén eredménytelenül próbálták elfoglalnisvéd, majdlitván csapatok. Azortodox egyházszakadás idején (17. század közepe) az itteni szerzetesek az egyházi reformok ellen léptek fel, ellenállásukat csak 8 év alatt, a kivezényelt katonaság ostromával tudták megtörni (1668–1676). Anagy északi háborúban (1700–1721) és azt követően is állandó helyőrség állomásozott itt az ország határainak védelmére. A kolostor egyházi szerepének fontosságát mutatja, hogy1765-ben aSzent Szinódus közvetlen irányítása alá került. Ebben az időben birtokai már a Fehér-tenger csaknem egész déli partvidékére kiterjedtek, és mintegy 5000jobbágy fölött rendelkezett.
A kolostorban élénk kézműves- és kereskedelmi tevékenység folyt, így az nemcsak hitéleti és kulturális, hanem gazdasági központtá is vált. A tavakat összekötő csatornák kiépítése már a 16. században elkezdődött, a 17. század elején elkészült egyvízimalom. Későbbkikötőt és hajójavító dokkot létesítettek. A kolostorban ács, gyertyaöntő, bőrkikészítő,kerékgyártó, sófőző stb. mesterek dolgoztak, ötvösműhely, vasöntő és vasfeldolgozómanufaktúra működött. Híresek voltak kertjei, melyekben a mostoha időjárás ellenére több déli növényfajta is termést hozott. A falakon kívül kórház, sőtbörtön épült, mivel a sziget a 16. század óta a száműzetések egyik helyszíne volt. A kolostornak gazdag könyvtára volt, és1854-ben, amikor néhány angol hajó megtámadta a szigetet, a könyvek egy részét, köztük értékeskódexeket és ősnyomtatványokatKazany városába menekítettek.
A szovjet hatalom a kolostorokat, így a Szoloveckij-kolostort is bezáratta.1923-ban (1920-ban?) itt alakították ki aSzoloveckij különleges rendeltetésű tábort, mely aGulag egyik legelső kényszermunka-táborának és sok más láger mintájának, előképének bizonyult. Javarészben politikai elítéltek, de gyakran ítélet nélkül „a rendszer ellenségei” kerültek ide, és sokuk élete itt is fejeződött be. A tábor1939-ig állt fenn.1974-ben a szigeten a régmúlt építészetét és történelmét bemutató múzeumot létesítettek. A tábor poklának világhírű megörökítéseAlekszandr Iszajevics SzolzsenyicinA Gulag szigetvilág című regényfolyama.
1991-ben az épületegyüttes visszakerült az egyház tulajdonába, azóta újraortodox kolostorként működik. A szovjet időszak alatt eltűnt, illetve lerombolt templomok, kápolnák helyén a szerzetesek emlékezésül kereszteket állítottak fel, eddig kb. 20 helyen. A szigetet évente hívők és turisták ezrei keresik fel, számuk folyamatosan emelkedik.
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
