Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Szolcsva(Sălciva) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Zám |
| Rang | falu |
| Községközpont | Zám |
| Irányítószám | 337562 |
| SIRUTA-kód | 92284 |
| Népesség | |
| Népesség | 224 fő(2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET,UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 59′ 40″,k. h. 22° 24′ 47″45.994493,22.41317645.994493°N 22.413176°EKoordináták:é. sz. 45° 59′ 40″,k. h. 22° 24′ 47″45.994493,22.41317645.994493°N 22.413176°E | |
 | |
 AWikimédia Commons tartalmazSzolcsva témájú médiaállományokat. | |
Szolcsvarománul:Sălciva, faluRomániában,Bánságban,Hunyad megyében.
Zámtól nyugatra, aMaros bal partján,Zám ésPozsga közt fekvő település.
Szolcsva, Szalcsva nevét 1445-ben említette először oklevélp. Zaczwa néven. 1445-benZaczwa, 1508-banSalchwa, 1468-banp. Zalchwa, 1539-ben és 1592-benZelchova, 1622-benZalcsova, 1690–1700 közöttSzalcsova, 1717-benSalschova, 1808-banSzelcsova, 1913-ban Szolcsva néven említették.
1455-ben aCsanád nemzetségbeliTelegdiek mint Arad vármegyei helységet zálogba adták Illyei Dienesi Jánosnak. 1468-ban pedig már mint Hunyad vármegyei helységet sorolták fel a Dienesiek birtokában. 1508-ban azonban a Telegdiek új adományul kaptákII. Ulászló királytól.
1851-benFényes Elek írta a településről: „Szelcsova, Krassó vármegyében, a Maros mellett, 5 katholikus, 572 óhitü lakossal, anyatemplommal, részint róna, részint kősziklás határral. Földesura a kamara.”
Atrianoni békeszerződés előttKrassó-Szörény vármegye Marosi járásához tartozott.
1910-ben 705 lakosából 697 román, 7 magyar volt. Ebből 698 görög keleti ortodox volt.
Hunyad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg)
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap