Hosszúsága mintegy 148 km, ezzel a világ második leghosszabb városaMexikóváros után.[2] 1961-ben egyesítették a környező településekkel, így létrejött az ún. Nagy Szocsi. Közigazgatásilag hozzácsatolták Lazarevka, Maceszta, Hoszta ésAdler települést.
Lakossága 397 500 fő (a 2002. évi népszámláláskor); 343 334 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[3]
ASzovjetunió egykori legnagyobb tengerparti gyógyüdülővárosa volt. Kénhidrogénes forrásaitvérszegénység, ideg- és bőrbetegségek, ízületi bántalmak kezelésére javallották. Híresek voltak szanatóriumai is. Már az1930-as években megkezdődött a gyógyászati intézmények kialakítása, az első jelentős beruházás a balneológiai klinika építése volt.
Éghajlata jellegzetesen szubtrópusi. A Kaukázus 3000 méteres hegyei védik a beáramló hideg északi szelektől, így az évi középhőmérséklet 14 °C körül alakul.
Hérodotosz aFekete-tenger északi partvidékének legősibb népeként akimmereket írja le. Azi. e. 12-8. század között ők uralták asztyeppKárpátok és Kaukázus közötti részét. Lehetséges azonban, hogy a "kimmer" valójában gyűjtőnév volt, amit a görögök használtak aszkíták előtt az itt élő népekre. Az i. e. 8. században aKrím-félszigettől keletre és délre élő kimmereket a benyomuló szkíták a Fekete-tenger déli partvidékére kényszerítették. Ezt követően a szkíták próbálták megvetni lábukat a Kaukázuson túl is, dei. e. 611-benUvakhsatra méd király kiűzte őketMédiából.I. e. 7. századtól egyfelől a szkítákkal rokonszarmata törzsek, másfelől és görög kereskedők is megjelentek a vidéken.Milétoszigörög gyarmatosítók az i. e. 6. században sorra hozták létre kolóniáikat aFekete-tenger partvidékén. AmikorVI. Mithridatész Eupatórpontoszi királyi. e. 101-ben legyőzte akolkhiszi fejedelemségeket, a Kaukázustól északra eső sztyeppén néhányszkíta törzset is hódoltatott. Akis-ázsiai hegemóniára törekvő Mithridatész hamarosan összeütközésbe került az ekkor már aFöldközi-tenger keleti medencéjében is terjeszkedőRómai Birodalommal (ekkor még köztársaság). I. e. 88–63. között a Római Birodalom három háborút indított a pontuszi király ellen (mithridatészi háborúk). Amikori. e. 66-ban a római seregek vezetését a fiatal és tehetségesPompeius vette át, a pontuszi sereg egymás után szenvedte el a súlyos vereségeket, végül a maiSzuhumi területén lévőDioszkuriaszba húzódott vissza, ahová Pompeius már nem követte. Végüli. e. 63-ban győzték le véglegesen a rómaiak, az akkor már a Fekete-tenger és azAzovi-tenger közötti szoros mellett fekvő, az ókorban kimmer Boszporusznak is nevezettPantikapaion városába visszaszorult pontuszi királyt.
A Fekete-tenger partvidékének történelmi térképei:
Fontosabb görög gyarmatok a térségben az i. e. 6. század végére
A Pontoszi Királyság Mithridatész uralkodásának kezdetén (sötétlila), Mithridatész első hódításaival (világoslila) és a mithridatészi háborúk szerzeményeivel (ciklámen)
.png)
.png)
.svg)
