Szmolenszk (oroszulСмоленск) városOroszországban, aDnyeper folyó partján,Moszkvától 360 kilométerre nyugat-délnyugatra.ASzmolenszki terület közigazgatási központja. Az egyik legrégibb orosz város. Hosszú története során a várost többször is elpusztították.Napóleon ésAdolf Hitler hódító hadseregeinek is útjába esett. Ma elektronikai, textil- és élelmiszer-feldolgozó iparáról ismert.
Lakossága: 326 861 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
A város nevét a Szmolnya patakról kapta, a patak nevének eredete azonban nem ismert. Az egyik elmélet szerint a patak vizét valamikor megfestőorosz fekete földre utaló ószláv szóból eredhet, egy másik elmélet szerint akátrány, vagygyanta jelentésű oroszszmola szóból. (Szmolenszk valamikor a gyantafeldolgozás és kereskedelem egy központja volt.)
A szmolenszki hercegség a Kijevi Ruszon belül a11. században.
Az írott források először863-ban említik Szmolenszket. Az orosz őskrónika, aNyesztor-krónika szerint Szmolenszk (amely akkoriban a folyó mentén lejjebb,Gnyozdovo ásatásainak helyszínén feküdt) a szlávkrivics törzs központja volt, amikor882-benOleg novgorodi fejedelem útbanKijev felé elfoglalta. A két évtizeddel korábbi említés arról szólt, hogy a szintén Kijevbe tartóAskold és Dirvarég vezérek megtámadták a nagy népességével figyelmüket kivívó Szmolenszket.
A várost említő első külföldi íróBíborbanszületett Konstantinbizánci császár volt. A950 körül születettDe Administrando Imperio című könyvében avarég – görög kereskedelmi útvonal egyik fő állomásaként írta le Szmolenszket. A császár szerint aruszok aBalti-tengerről aNyugati-Dvina folyón hajóztak fel, majd amikor már nem tudtak tovább haladni, partra húzták hajóikat és elhúzták őket aDnyeper felső folyásáig. Feltételezések szerint Szmolenszknél javították ki a hajókon keletkezett lékeket és lyukakat, felhasználva az itt kapható kátrányt (ami lehet egy magyarázat a város nevére).
1054-ben alapították meg aSzmolenszki Fejedelemséget. Központi elhelyezkedése folytán a város gyorsan fejlődött. A12. század végére a hercegségKelet-Európa egyik legerősebb államává vált és uralkodói gyakran szerezték meg a kijevi trónt is. Ebben az időben számos templom épült a városban, például1146-ban a Szent Péter és Pál-templom, amelyet amásodik világháborút követően feltételezett eredeti alakjában rekonstruáltak, és1180-ban a Keresztelő Szent János-templom (ez is részben újjáépült). A város kiemelkedő temploma az1197-ben épült és ma is álló Szvirszkaja - ezt a Kijevtől keletre épült legszebb épületként emlegették a kortársak.
Az1240-estatárjárás Szmolenszket megkímélte, de a város azArany Horda adófizetőjévé vált. A későbbiekben Szmolenszk aLitvánia és aMoszkvai Nagyfejedelemség közti hosszú hatalmi küzdelem frontvonalára került. Utolsó önálló uralkodójaJurij volt, akinek uralkodása alatt alitván [[Vytautas litván nagyfejedelem|Vitold nagyfejedelem]] háromszor foglalta el Szmolenszket:1395-ben,1404-ben és1408-ban. Miután a város aLitván Nagyfejedelemség részévé vált, a szmolenszkibojárok egy részeWilnóba költözött. A szmolenszki fejedelmek leszármazottjai - a Tatyiscsevek, Kropotkinok, Muszorgszkijok, Vjazemszkijek - Moszkvába menekültek.
Alengyel-litván támadásokat megelőzendőBorisz Godunov egyik fő feladatának tekintette Szmolenszk védműveinek megerősítését. Az1597 és1602 között (kőből) épített, vastag falakból és sok őrtoronyból álló kreml (fellegvár) Oroszországban a legnagyobb. Az erődítmény mégsem tudta megakadályozni, hogy1611-ben 20 hónapos ostrom után a Lengyel–Litván Unió elfoglalja a várost. Ez volt azorosz történelemben azűrzavaros idők néven emlegetett korszak. Alengyel-moszkvai háborút lezáródywilinói békében (1618) az oroszok kénytelenek voltak feladni Szmolenszket és a város a következő 43 évre aSzmolenszki vajdaság székhelye lett.
Szmolenszktől 18 kilométerre nyugatra fekszikKatiny falu, amelynek közelében 1940-ben a szovjetek mintegy húszezer lengyel hadifogoly tisztet mészároltak le titokban. 2010.április 10-én a szmolenszki katonai repülőtér közelében zuhant le az a repülőgép, amely amészárlásról szól megemlékezésre érkező lengyel állami hivatalnokokat és a meggyilkoltak hozzátartozóit szállította. Aszerencsétlenségben 96-an vesztették életüket, köztük a lengyel államelnökLech Kaczyński.