Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Szita Károly | |
 | |
| Kaposvár polgármestere | |
| Hivatali idő 1994.december 11. – hivatalban | |
| Előd | Szabados Péter |
| Utód | hivatalban |
| Született | 1956. október 27. (69 éves) Kaposvár |
| Párt | Fidesz–KDNP |
| Foglalkozás |
|
 AWikimédia Commons tartalmazSzita Károly témájú médiaállományokat. | |
Szita Károly (Kaposvár,1956.október 27. –) magyar politikus,Kaposvár történetének leghosszabb ideig hivatalban levőpolgármestere,[1] aMegyei Jogú Városok Szövetségének elnöke,[2] a leghosszabb ideig hivatalban levőmegyei jogú városi polgármester.
1956. október 27-én született, néhány nappal aforradalom kitörése után.
1990-től négy éven átKaposvár alpolgármestere (a városrendszerváltás utáni első polgármestere,Szabados Péter helyettese) volt, majd1994-től aFidesz-KDNP támogatásával, a szavazatok több mint 66%-ának elnyerésével amegyeszékhely polgármestere lett. Hivatalába 1998-ban, majd 2002-ben 73,24%-os,[3] 2006-ban 66,26%-os,[4] 2010-ben 77,12%-os,[5] 2014-ben pedig 65,57%-os[6] eredménnyel újraválasztották. Ez utóbbi ugyan gyengébb, mint a korábbi évek eredménye, de még így is az ország 23 megyei jogú városának polgármestere közül ő kapta a legnagyobb arányban a szavazatokat.[7] 2019-ben 56,43%-os eredménnyel hetedszer is polgármesterré választották.[8]
1998-tól2002-igországgyűlési képviselő. 2002-ben listáról jutott aparlamentbe, de az év végén lemondott mandátumáról.[9] Korábban a Megyei Jogú Városok Szövetségének ügyvezető alelnöke, később társelnöke volt, 2014-től elnöke.[2]
Szita Károly 1994-től vezeti Kaposvárt. Ez alatt az idő alatt számos nagy változás történt a városban.
A Berzsenyi Dániel utca nyugati oldalán elterülő Szokola-berek rendbetételével egyrészt kialakították aVárosligetet, másrészt több hipermarket és nagy áruház (Tesco,OBI, Kaposvár Plaza) nyílt meg a területen. Több másik áruházlánc is épített üzletet Kaposváron, és felújították a nagypiacot is. AKossuth teret 2003-ban elzárták a forgalom elől és dísztérré alakították, és itt is, ahogy városszerte több helyen, szökőkutakat létesítettek. Később a Teleki, az Ady Endre és a Noszlopy Gáspár utca is sétálóutcává alakult, utóbbi korlátozott gépjárműforgalommal. A külső városrészeklakótelepei közül többet úgynevezett „mintalakóteleppé” alakítottak, valamint számos panelház új hőszigetelést kapott. Új lakóterületek létesültek aKecelhegyen,Tüskevár nyugati felében és akisgáti városrészben. Átalakították az Európa parkot és a Nagy Imre teret, a kórházat tömbösítették és felújították, a felszabadult déli tömb helyén pedig „okosparkot” alakítottak ki. A Németh István fasorban díszsétányt alakítottak ki. Elindult az éveken át tartó,Bereczk Sándor egykori városi főmérnökről elnevezett út- és járdafelújítási program.
A külső városrészekben ipari parkok létesültek, új gyárak épültek, a régiek átalakultak. A várostól keletre új szennyvíztisztító épült. Avasútállomás és a buszpályaudvarok átalakításával, új gyalogos és kerékpáros felüljáró építésével kialakult a Kaposvári Közlekedési Központ. AKapos folyón, a nyugati városrészben árvíztározó létesült. Elindult a házhoz menő hulladékgyűjtés (a „kék kukák”) rendszere. A távhőrendszerbe több új közintézményt vontak be, napelemparkok épültek, ahelyi járatú buszokat gázüzeműre cserélték. A felhasznált gáz egy része acukorgyárból érkező biogáz. Elindult a város első kerékpármegosztó rendszere, aKaposvári Tekergő.
2000-ben jött létre több intézmény összevonásával aKaposvári Egyetem, kezdetben kettő, később már négy karral. A Kisgáton új középiskolai kollégium létesült, aTáncsics Gimnzáiumot, valamint több általános iskolát és óvodát felújítottak.
Bővítették aRákóczi Stadiont, felújításra került asportcsarnok és felépült aKaposvár Aréna. ADonner északi részén bővült afürdő és egy új versenyuszoda is megnyílt. ACserben új orvosi rendelő épült.
Új, országos jelentőségű rendezvények indultak útjukra Kaposváron, többek között aKaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál, a Rippl-Rónai Fesztivál, a Kaposvári Mézfesztivál és a Miénk a város. Az egykori Szivárvány mozi épületétSzivárvány Kultúrpalota néven felújították és kibővítették, és új épületet kapott azEgyüd Árpád Kulturális Központ is. Állami támogatással felújították és kibővítették aCsiky Gergely Színház épületét. ARippl-Rónai-villát felújították, kertjében több tízezer nárciszt ültettek el. ADeseda tó körülkerékpárút épült, látogathatóvá vált a desedai arborétum, a tóparton megnyílt aFekete István Látogatóközpont, kilátó, hidak és játszóterek épültek. A városban több „központi” (nagyobb) játszóteret is kialakítottak.
AzÁllambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára által kiadott iratokra hivatkozva 2005-ben jelent meg a sajtóban a hír, hogy Szita Károly 1980 és 1989 között, „Krakus Péter” fedőnév alatt, a Somogy megyeiIII/II. (kémelhárító) osztálynak dolgozott. Szita Károly tagadta a vádakat, és azt nyilatkozta, hogy a megjelent iratok hamisak, és visszaéltek a személyes adataival.[10]Ungváry Krisztián történész vizsgálta a dossziéban szereplő nem nyilvános jelentéseket is, amelyről a Népszabadságban publikált. A történész szerint az ügynök feladata volt a laktanyák körzetében tartózkodó külföldiek megfigyelése és hazai kapcsolatainak felderítése. Ungváry úgy találta, hogy ezen kívül jelentett például az egyik disszidálni szándékozó barátjáról is, és a lengyelországi ellenállás közmegítéléséről is informálta tartótisztjeit. Ungváry szerint jelentéseivel Szita feltehetően nem okozott kárt senkinek.[11] Szita Károly ügyvédje a megjelent cikkre reagálva újból leszögezte, hogy a bizonyítékként szolgáló iratok hamisak, és már korábban megtették a szükséges jogi lépéseket, és hivatali hatalommal való visszaélés illetve államtitoksértés miatt feljelentéssel éltek a Legfőbb Ügyészségen. Rágalmazásért, becsületsértésért, jó hírnév megsértéséért viszont nem, így a levéltár által nyilvánosságra hozott dokumentumok valódiságát az Ügyészség nem vizsgálta, és a nyomozást végül vádemelés nélkül lezárták.[12]
A helyi ellenzék gyakran szóvá teszi, hogy a város nagyobb beruházásait sokszor nem a helyi cégek kivitelezik, hanem sok esetben, több tízmilliárd forint értékben a Zala megyei ZÁÉV.
Szita Károly 2016-ban jelentette be, hogy Kaposvár mellett építi fel gumihulladék-újrahasznosító üzemét aHomatech Zrt. Az ellenzék ellenkampányba kezdett, rendszeresen környezetszennyező „gumiégetőnek” nevezve az üzemet (bár a tervezett vegyipari folyamat valójábanpirolízis, nem égetés lett volna), míg a polgármester kitartott amellett, hogy a beruházás az ellenzék állításaival szemben nem környezetszennyező, hanem éppen a környezet védelmét szolgálja. Az ellenzék aláírásgyűjtést és népszavazást kezdeményezett, ezért még a szavazás megtartása előtt a város szerződést bontott a Homatechhel, és mégsem épült fel az üzem.[13]
Politikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap