Testhossza 31–34 cm,szárnyfesztávolsága 63–76 cm, testtömege pedig 230–370 g. Szürkés-kékes tollazat jellemző rá. Akék galambtól fehér farcsíkja különbözteti meg, de ez nem mindegyik alfajára igaz.
Gyommagvakkal és haszonmagvakkal táplálkozik. Hozzászokott az emberi településekhez, elterjedési területén belül, szinte minden városban megtalálható. A párok hűségesek egymáshoz. Mivel betegségeket terjeszt, és az ürülékével szennyezi a környezetét, állandó üldöztetésnek van kitéve. Bár a béke jelképe, a valóságban eléggé agresszív állat, a gyengébbeket elüldözi a tápláléktól.
A hím faroktollaival „söprögetve”, begyét felfújva turbékolással udvarol a tojónak. A nász után magas épületek, tornyok vagy sziklák közé növényi anyagokból készíti fészkét. Fészekalja 1-2tojásból áll, melyen 17 napig kotlik. A költésben és a fiókák felnevelésében mindkét szülő részt vesz. Eleinte begytejjel táplálják őket és csak egy-két hét után térnek rá a felpuhított magvakra. Évente többször is fészkelnek.
AKárpát-medencében a szirti galamb vad változata nem őshonos. A háziasított galambok valószínűleg a római korban jelentek meg először. Elvadult alakjuk, az ún. parlagi galamb, azonban lakott területeken nagy egyedszámú, rendszeres fészkelő. Némelyik példány meg sem különböztethető a szirti galambtól. Állandó madár, nem vonul.
_in_Kolkata_I_IMG_9762.jpg)
