ASzikla mecset[1][2] vagysziklamecset,[3] vagy más neveinszikladóm, sziklatemplom, sziklaszentély (arabul:قبة الصخرة, Qubbat aṣ-Ṣakhra,Kubbat asz-Szahra,héberül:כיפת הסלע, Kipat ha-Szela), ajeruzsálemiTemplom-hegyen aziszlám hívőinek egyik legfontosabb szent helye.
Miután az1. században a zsidók fellázadtak a római elnyomás ellen,Titus római hadvezér seregei több évi ostrom után elfoglalták Jeruzsálemet és elpusztították a várost, a Templom-hegyen álló monumentálisjeruzsálemi templommal együtt. A2. század elején aBar Kohba-felkelés leverése után a rómaiak örökre kitiltották a zsidókat Jeruzsálemből és egyJupiternek szentelt pogány templomot építettek a Templom-hegyre. A későbbi évszázadokban még többször történtek próbálkozások a zsidók és keresztények részéről, hogy újra megépítsék az eredeti templomot. A7. században a Jeruzsálemet elfoglaló muzulmánok a saját szent helyeiket építették fel a hegyre; az aranyló tetejű Sziklamecsetet, majd az ezüstös tetejűal-Aksza-mecsetet.
Abd al-Malik omajjád kalifa kibontatta az eredeti sziklát – amelyet a muzulmánok és a zsidók is annak a kőnek tartanak, aholÁbrahámnak fel kellett volna áldoznia a fiát – és mecsetet építtetett fölé. A Sziklamecset megépítése (685–692) a tudósítások szerint hatalmas összeget (az Egyiptomból szerzett éves jövedelem hétszeresét) emésztette fel. A kalifa később ezt a helyet aMekkához hasonlóan amuzulmánokzarándokhelyévé nyilvánította.
A hagyomány szerintGábriel arkangyalMohamed prófétát felébresztette álmából, s szárnyas paripán Jeruzsálembe repítette. Onnan a Templom-hegy (vagy Mórija-hegy) csúcsáról felszállt az égbe, aholAllah rábízta az iszlám hit parancsolatait. A zarándokok itt láthatják a próféta paripájának lábnyomát.
Az épületnek nyolcszögletes az alaprajza, mert a kalifa zarándokhellyé nevezte ki a területet, így aSzent Sziklát(wd) ugyanúgy, mint aKábát körbe kellett járni. A Kábával együtt a Szikladóm a legrégebbi iszlám építészeti emlék, amely megőrizte eredeti funkcióját.A Sziklamecset belső díszítésének nagyobb része eredeti állapotban maradt meg. A falak alsó részét kőlapokkal, felső részét mozaikokkal borították. A kőlapok mintázata bizánci eredetű. A mozaikok egy kertet ábrázolnak, különböző növénymotívumok, fák és gyümölcsök ismerhetők fel rajtuk. Az aranyozottkupola harminc méterrel emelkedik a Szikla fölé. Valójában két egymásra helyezett kupolából áll, amelyeket fabordákkal választottak el egymástól. A két kupola közötti üregetparafával töltötték ki, ez a réteg tompítja a jeruzsálemi klímára jellemző hőmérsékletingadozások hatását, ami enélkül komolyan károsítaná belső díszítését.[4] A fából készült kupola folyamatos karbantartást igényel, jelentősebb restaurálások történtekSzaladin (1187), a mamlúkAn-Nászir Muhammad (1318-1320) és az oszmánII. Mahmud (1818) szultánok uralkodása alatt. Stukkótechnikával készült aranyozott belső borítása valószínűleg1818-ban készült. A kupola kör alakú dobon nyugszik, amely négy támpilléren áll. Felirata kúfi stílusú arab szöveg, ez a legkorábbi ilyen stílusú felirat az iszlám építészet történetében.[5] A szövegek aKoránból valók, kiválasztásuk szokatlan, és arra szolgálnak, hogy kiemeljék az iszlám vallás felsőbbrendűségét egykeresztény környezetben. A szövegben az egyik idézetAllahot teremtőként mutatja be, a következő Mohamedet a zsidó próféták ésJézus utódjának írja le. Majd egy szokatlanul hosszú szövegrész foglalkozik Jézussal ésSzűz Máriával iszlám megközelítésből.Az épület közepén található Sziklát tizenkét különböző stílusú, más-más oszlopfőben végződő a Szikladómnál is régebbi épületekből származó oszlop veszi körül. Felettük árkádokat alakítottak ki, egy-egy árkádrész három oszlop felett ível át. Az épület a kupoladobon és az alsó, nyolcszögű alsó szinten található ablakokon keresztül kap fényt.Az épület felső részét eredetileg kívül is aranymozaikokkal borították, azoszmán uralom alatt azonbanNagy Szulejmán utasítására1552-ben kívülről színes csempékkel díszítették. Külső oldalán a csempeburkolatot kalligráfiával díszített csempesor zárja le. A kupoladobot is csempedíszítéssel látták el, felületét ólomüveg ablakok tagolják. A csempeborítás is folyamatos karbantartást igényel, az utolsó nagyszabású renoválást1959 és1964 között végezték el. A rövid életű keresztény uralom alattTemplum Domini (’az Úr temploma’) néven keresztény templomként működött.[6]
-Temple_Mount-Dome_of_the_Rock_(SE_exposure).jpg)
_3.jpg)
