Szfaksz (nyugati alakbanSfax, klasszikus arab ejtés alapjánSzafákisz,arabul:صفاقس [Ṣafāqis]) városTunéziában,Szfaksz kormányzóság székhelye. A főváros,Tunisz után az ország második legnépesebb városa.
A849-benTaparura ésThaenae romjain alapított településSzfaksz kormányzóság székhelye, illetve aGabèsi-öböl egyik fontos kikötőhelye. A középkori Szfaksz már a10. században Itália egyik nagyobb olívaolaj szállítója volt, már ekkor híresek voltak egyes kelméi és halászata is. 1095-től 1099-ig a hilali törzsek pusztításai után egy rövid életű miniállamot is létrehoztak a szfaksziak.
Szfaksz népessége napjainkban hozzávetőlegesen 340 000 fő (2005).[1] Az országban bányászottfoszfátot feldolgozó ipari központ. Sokszor nevezikTunézia „második városának”, mivel népességben csak afőváros, Tunisz előzi meg.
Medina Szfaksz óvárosa, mely a kikötő és a pályaudvar közé esik. A Medinát körbefogó bástyafal (600x400 m) számos kiszögellésével, tornyával és felhajtórámpájával eredetileg vályogból épült még a9. században. Később kővel építették át, meghagyva az eredeti vályog miatt szükséges dőlésszöget, ezért a bástyafal és a számtalan torony a megszokottnál döntöttebbnek tűnik.
Bab Diwan – a bástyafalakkal körbeépített óváros főbejárata, mely a déli oldalon, a pályaudvartól kb. 300 méter távolságra fekszik. A régi, egyszerű szögletes kaput 1306-ban építették és azóta legalább ötször renoválták, utoljára amásodik világháború után. A szomszédos őrtorony is hasonló korú, de azt utoljára a17. században újították fel. A kapu melletti árkád három tágas íve a második világháború utáni építmény.
Nagymecset – a Bad Diwanon, a főbejáraton áthaladva érhető el. Eredetije 850 körül épült, majd a 10–11. században és a török időkben is átépítették. Szögletes minaretje viszonylag alacsony és a csökkenő méretű egymásra állított kockák akairuáni mecset stílusát idézik. A mecset mögötti óvárosi negyed aszuk és apiac.
Dar Jallouli-ház – ez nyújt otthont anépművészet körzeti múzeuma gyűjteményének. A ház maga tipikus 17. századi polgári otthon, amin keresztül a korabeli átlagos építészeti igényeket tükrözi. A benne elhelyezett gyűjtemény az arab családok használati tárgyairól, életmódjáról tudósít.
Bab Chargui – ezen a kapun hagyható el az óváros az állomás irányában.
Városháza – földszintjén kapott helyet a régészeti múzeum, melynek gyűjteménye zömében a közeliThaenae lelőhelyről származik. A gyűjtemény zömét mozaikok adják. A kiállított mozaiktablók témaválasztása:Ókeanosz isten portréja, Medúza-fej, Bacchus diadala, vadászjelenet, tengeri halak, stb. A kiállítás anyagából figyelemreméltó néhány ókori üvegtárgy is, mint pl. a parfümös fiolák, halotti urnák és más butéliák. A múzeum érdekessége még a II. sz. teremben kiállított mozaikkal borítottókeresztény sír, valamint a III. sz. terem festett3. századi síremléke egyik oldalán egy bikaviadalos jelenettel.
Habib Burgiba elnök lovasszobra – a Városháza előtti téren áll.
.jpg)
