Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Szerencs-patak | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 36,3 km |
| Forrásszint | kb. 500 m |
| Vízhozam | 0,87 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 347,2 km² |
| Forrás | Hejce,Zempléni-hegység,Magyarország |
| Torkolat | Takta,Szerencs |
 | |
ASzerencs-patak aTokaj–Zempléni-hegyvidék 36 kilométer hosszú vízfolyása, aTakta jobboldali mellékvizeBorsod-Abaúj-Zemplén vármegyében. Neve a 19. századig gyakranSzerencsi-patak alakban is előfordult, de különböző neveken ismerték egyes szakaszait is (Pálkás-patak, Ondi-víz stb.).[1]
AKékedtől déli irányba húzódó vetővonalat, amelyHejcétől délre apleisztocénben kialakult Szerencs-patak völgyét alkotja, a keletre elterülő Zempléni-hegység szerkezeti mozgásai alakították ki. A patak völgyében többhévízforrás bukkan a felszínre,Fony,Korlát,Abaújszántó,Golop ésSzerencs területén. Árterét pleisztocén és holocén kori, 5-6 méter vastag üledék borítja.[2]
Tipológiai szempontból a Szerencs-patak Magyarország durva mederanyagú, dombvidéki kis vízfolyásai közé tartozik.[3] A patak hossza 36 km, vízgyűjtő területe 347 km², elsősorban a Zempléni-hegység nyugati lejtőinek vizeit vezeti le. Ennek megfelelően bal oldali vízhálózata is fejlettebb, fontosabb mellékvizei a Fonyi- vagy Bors-patak (4,9 km; 10,6 km2), a Boldogkőváraljai-patak, az Alpári-patak, az Aranyos-völgyi-patak és aKoldu-patak.[4] Magasabb vízszint a kora tavasz és a nyárelő időszakában jellemzi, egyébként vize kevésnek mondható.[5] A legnagyobb árhullám 1977. január végén vonult le a patakon, amelynek során Abaújszántónál 44 óra alatt 0,96 millió m³ víz özönlött le a patakmederben.[6] Főbb vízjárási adatai a következők:
| Vízmérce helye | Legkisebb vízállás | Legnagyobb vízállás | Kisvízhozam | Középvízhozam | Nagyvízhozam |
|---|---|---|---|---|---|
| Malom-patak torkolata | 0,004 m³/s | 0,25 m³/s | 19,00 m³/s | ||
| Aranyos-völgyi-patak torkolata | 0,028 m³/s | 0,74 m³/s | 22,00 m³/s | ||
| Fürdő-patak torkolata | 0,038 m³/s | 1,16 m³/s | 42,00 m³/s | ||
| Szerencs, torkolat | –6 cm[7] | 264 cm[8] | 0,046 m³/s | 1,50 m³/s | 54,00 m³/s |
| Forrás: Juhász József: Kisvízfolyások vízhozam adatai. Hidrológiai Közlöny, XCI. évf. 1. sz. (2011) 51–61. o. | |||||
A patak forrása aKözponti-Zemplén nyugati peremén, Hejce település keleti határában, a 787 méter magas Gergely-hegy lábánál található, mintegy 500 méteres tengerszint feletti magasságban.[9] A forrásvidéket elhagyva, Hejcénél lép azAbaúji-Hegyalja területére és fordul aHernáddal párhuzamosan futva dél-délnyugati irányba. A völgy felső szakaszán eróziós jellegű, a kvarcitos riolittufa alapkőzetbe vágódott vissza.[10]Abaújkér után a patak dél-délkeleti irányba fordul, aSzerencsi-dombság keleti peremén fut mintegy 15 kilométeren keresztül. Itt jobban érvényesül a törésvonalban kialakult, tölcséresen kiszélesedő völgykapujelleg. A patak Szerencstől délre, aTaktaköz területén aMádi-patakkal egyesülve torkollik bele aTaktába.[11] Part menti települései a folyás irányában Hejce, Korlát, Abaújkér, Abaújszántó, Golop,Tállya,Rátka,Ond és Szerencs.
Hagyományosan a Szerencs-patak völgyében vezetett aTokajt és a tokajiTisza-átkelőtKassával összekötő országút.[12] A 18–19. században több helyütt működött vízimalom a patakon,[13] amelynek szabályozása 1933-ban indult meg a Szerencs és Abaújszántó közötti alsó szakaszon.[14] A 21. századra felső szakaszának medre gyakran víztelen, a vízjárta mederszakaszok jellemző halfajai akövi csík(Barbatula barbatula), afenékjáró küllő(Gobio gobio) és afejes domolykó(Squalius cephalus).[15]
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap