A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területénHorvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv
A szerb nyelvet beszélők számát 8-9 millióra becsülik.[1] Az alábbi adatok csak akkor tükrözik a szerb nyelv beszélőinek számát, ha ez külön meg van említve, ugyanis a legtöbb statisztika a szerb nemzetiségűekre vagy a Szerbiából származó személyekre vonatkozik. Ezek közül nem tudni, hányan beszélnek szerbül, és azt sem, hogy mennyi közöttük a nem szerbül beszélők száma. Azt sem tudni, a Szerbián kívül tartózkodók közül, mennyi az ott véglegesen letelepedettek, és mennyi az ideiglenesen tartózkodók száma. A szerb népesség eloszlása a világban a következő:
A szerb nyelv hivatalos Szerbiában,Koszovóban,[20] Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban.[21] Továbbá elismertkisebbségi nyelv, azaz hivatalosan használható országtól függő keretek között Horvátországban,[22] Észak-Macedóniában, Romániában,[23] Magyarországon, Szlovákiában[24] és aCseh Köztársaságban.
A hagyományosan szerbhorvátnak nevezett, azélettelen dologra vonatkozókérdő névmásalany- éstárgyesete (’mi?’ ’mit?’) alapján megállapított háromnyelvjárása közül, egy vonatkozik a szerb nyelvre is, aštokavski. Szerbül a kérdő névmásšta, ašto pedig ennekvonatkozó névmásként használt változata. Ezt a nyelvjárást beszélik csaknem egész Szerbiában, és rajta alapszik a szerb nyelvsztenderdje.[25]
Aštokavski nyelvjárás egyik további felosztása azószláv eredetűjat(ѣ) (fonetikai jeleĕ) továbbfejlődésén alapszik, három nyelvjárás-csoportra:
A legelterjedtebb azekavski. Ebben ajate lett, például ačovek ’ember’ és areka ’folyó’ szavakban. Ezek közép-, kelet- és dél-Szerbiában honosak.
Az(i)jekavski kiejtésUžice(wd) környékére, aSzandzsákra, valamint aBácska keskeny nyugati és északnyugati sávjára jellemző, valamint a bosznia-hercegovinai és a montenegrói szerbekre is. Ebben a területi változatban ajat egyes szavakbanje-be ment át(čovjek), másokbanije-be(rijeka).
Azikavski nyelvjárás-csoport, melyben ajat-bóli lett (čovik,rika), horvátországi hasonló kiejtésű nyelvterületekkel határos néhány kis szerb területre korlátozódik.
A szerb nyelv története szorosan kötődik a szerb irodalom kezdeteihez és fejlődéséhez.[28]
Az első szerb nyelvűnek tekinthető dokumentumokat acirill ábécével írták, és a11–12. századra datálják. Közülük a legjelentősebbMiroslavljevo jevanđelje (Miroslav-evangélium[29]) Ekkortól két egyidejű folyamat indul el: egyrészt abeszélt nyelv a maga természetes módján fejlődik és nyelvjárások alakulnak ki, másrészt az írástudók a nyelv sztenderdizálására törekednek. Tulajdonképpen a szerb irodalmi nyelv több sztenderdizáláson ment keresztül a történelem során.
Az első sztenderdizálás a13. század elején, az első szerb király,Nemanjics István uralma alatt valósul meg. Ezt a király testvére, Rastko Nemanjić (ismertebb nevénSzent Száva), a független szerbortodox egyház megalapítója végzi el,1220 körül. Ekkor a szerb nyelv írása megváltozik, eltávolodik az addig használt óegyházi szláv nyelvétől, ezáltal jobban megfelel a közben végbementfonetikai változásoknak. Az így keletkezett nyelvváltozatot szerb-szláv nyelvnek nevezik, írását pedigraškai[30] írásnak. Nyelvi szempontból Szent Száva legjellegzetesebb műve aKarejski tipik (Kariészi tipikon)(wd)[31]). Ugyanezen a nyelven íródik a14. század első felében keletkezettDušanov zakonik (Dusán Törvénykönyve)(wd) (1349–1354).[32]
A következő nyelvi reform már aTörök Birodalomnak való behódolás után,Stefan Lazarević1393 és1427 közötti uralkodása alatt megy végbe,1400 körül. Ezt egybolgár írástudó, Filozófus Konsztantin vezette iskolában hajtják végre, aManasija(wd) kolostorban, amely aResava(wd) folyó partján fekszik. A resavai iskola reformja archaizáló és agörög nyelv hatása érződik rajta. Tulajdonképpen az akkori bolgár normához közelíti a szerb normát. Ebben a nyelvváltozatban jelenik meg, például, Stefan LazarevićSlovo Ljubve (A szeretet szava) (1409) című írása és Filozófus KonsztantinŽitija despota Stefana Lazarevića (Stefan Lazarević despota élete).
A16. és a18. század között a szerb írásbeliség csaknem elhal. Aközépkori szerb kultúra egyetlen jelentős maradéka a dél-bácskaiBeočin kolostorában él tovább. Ide a nyugat-szerbiaiRača kolostorból, a török hódítás elől idemenekült szerzetesek hozzák, akik kéziratok másolásával foglalkoznak. A račaiak legfontosabb képviselőjeGavrilo Stefanović Venclović(wd) (1680–1749), akit különös kétnyelvűség jellemez: a szent könyveket a resavai iskola normái szerint írja, de prédikációit a nép nyelvén.
1680 és1690 között nagyszámú szerb népesség menekül el a török uralom alatt sínylődő Szerbiából aHabsburg Birodalom területére, főleg a mai Vajdaságba és a Bánságba,III. Arsenije Čarnojević (mai szerb nyelven Crnojević)pátriárka vezetése alatt. Az osztrákok megpróbálják akatolikus hitre téríteni a szerbeket, és ugyanakkor egy egységes délszláv nyelvet rájuk kényszeríteni, aDalmáciában,Boszniában ésSzlavóniában virágzó horvát nyelv alapján. Megpróbálják a szerbek iskoláiban használt cirill írást is helyettesíteni a latinnal. Ezt a kísérletet a szerbek vallási és nemzeti létük elleni támadásként értelmezik, és a szerbklérus segítséget kérI. Péter orosz cártól, aki könyveket és tanítókat küld. Abban a tévhitben, hogy az óegyházi szláv nyelv orosz változata régebbi ugyanazon nyelv szerb változatánál, a papság az előbbit veszi át. Ez a nyelvváltozat a szerb ortodox egyházliturgikus nyelve. Az egyházi nyelv hatására az ekkori világiirodalmi nyelv a vajdasági nyelvjárások, az oroszos óegyházi szláv nyelv és azorosz világi irodalmi nyelv elemeinek keveréke.
A 19. század első felében korabeli élenjáró bölcsészek, mint aGrimm fivérek, és az osztrák hatalom segítségével, amelyetJernej Kopitarszlovén nyelvész képvisel,Vuk Stefanović Karadžić alapvetően megreformálja a szerb nyelv normáját. Az1818-ban először kiadott, de csak1852-ben széles körben elterjedtSrpski rječnik (Szerb szótár) című munkájával, az1847-ben megjelentÚjszövetség-fordításával és más munkákkal megalapozza a 21. században is érvényes szerbsztenderd nyelvváltozatot. Ennek alapja Karadžić nyelvjárása, a Délnyugat-Szerbiában is beszélt kelet-hercegovinai nyelvjárás, amelyštokavski,ijekavski kiejtéssel.
Az akkori nyugat-európairomantika hatására, az irodalmi nyelv modelljeként Karadžić a népköltészetet ajánlja, és elveti az addigi oroszos normát, amely nem felel meg a szerb nyelv fonetikai és nyelvtani szerkezetének. Ugyanakkor a lehető legjobban leegyszerűsíti ahelyesírást, afonéma-graféma megfelelés elve alapján.
Horvát irodalmi művek is befolyásolják Karadžić reformját. Egyébként tevékenysége nagyjából egybeesik a horvát nyelv sztenderdizálásával, amelyet ugyancsak azijekavski štokavski nyelvjárásra alapoznak. Sőt, közvetlen egyeztetések is történnek a két nyelvi norma kidolgozói között, például az úgynevezett „Bécsi megegyezés”-ben, amelyet hét horvát és szerb értelmiségi (köztük Vuk Karadžić is) ír alá1850-ben,Franc Miklošičszlovén nyelvész kezdeményezésére.[33]
Később a vajdasági és a szerbiai polgárságekavski kiejtése is meghonosul a sztenderdben, sőt túlnyomó lesz, de nem iktatja ki azijekavski kiejtést. A Karadžić-féle sztenderdet1868-ban hivatalosan is bevezetik Szerbiában.
A 19. század közepétől kezdve anyelvészet és a politika tere egybefonódik. Időszakról időszakra a szerb és a horvát nyelv közötti viszony a kettő egysége és különálló jellege között ingadozik, a beszélőik által átélt történelmi eseményektől függően.
Már a sztenderdizálás időszakában a szerbek is egyre inkább használják a latin írás horvát változatát.Đuro Daničić ettől valamivel eltérő latin ábécével kezdi szerkeszteni a csak az1970-es években befejezettJugoszláv tudományos és művészeti akadémia szótárát.
A szerb és a horvát nyelv közötti közeledés folytatódik azelső világháború után, ezúttal aSzerb-Horvát-Szlovén Királyság keretén belül, amelyből később Jugoszlávia lesz. Ez az állam a háborúban győztes Szerbia égisze alatt keletkezett, és abelgrádi hatóságok megpróbálják uralkodóvá tenni a szerbhorvát nyelv eszméjét.
A háború utánikommunista Jugoszláviában, a horvát és a szerb nyelv egymáshoz közelítése a párt- és állampolitika részévé válik, mint ahogy az1954-ben elfogadott „Újvidéki megegyezés”-ből is kitűnik.[34] Ezt 25 nyelvész és író írja alá, 18 szerb és hét horvát. Abban egyeznek meg, hogy aszerbek,horvátok,montenegróiak ésbosnyákok közös nyelve a szerbhorvát, amit horvátszerbnek is lehet nevezni, és amelynek két irodalmi változata van, a szerb és a horvát. Ugyanakkor elhatározzák egy közös szótár kiadását is.
Ebben az időszakban a szerb nyelv részben eltávolodik Karadžić ma már falusiasnak ható nyelvezetétől. Azurbanizáció velejárójaként elterjed egy ún. „belgrádi stílus”.
Jugoszlávia szétesése után a szerb és a horvát nyelv újra eltávolodnak egymástól. A szerbben ez úgy nyilvánul meg, hogy az irodalmi nyelvbe visszakerülnek az egyházi nyelvezet egyes elemei. Ami az írást illeti, jelenleg a cirill ábécét kötelező használni a hivatalos dokumentumokban, de nem hivatalosakban a cirill és a latin írást egyaránt használják.
1997-ben megalakultA szerb nyelv sztenderdizálásának a tanácsa, amely a szerbhorvát sztenderd helyettesítésén dolgozik anélkül, hogy nyelvtisztítást gyakorolna a horvát szavakkal szemben, melyeketjövevényszavaknak tekint.[35] Ugyanakkor támogatja a cirill ábécé használatát, melyet a latin ábécéé veszélyeztet, és szorgalmazza a növekvő számúanglicizmusok helyettesítését szerb szavakkal.[36]
Amagyar nyelvtől eltérően, azrszótagalkotó is lehet, kétmássalhangzó között vagy szó elején, mássalhangzó előtt. Ilyenkor kiejtése erősebben pergetett magyar [r]:prst ’ujj’,rvanje ’birkózás’. Ugyanígy nyilvánul meg azr afrancia nyelvből átvett mássalhangzó +re csoportra végződő szavakban is, pl.žanr ’nem, zsáner’,masakr ’tömeggyilkosság’.
Az /n/ palatális vagy veláris hang előtt [ŋ]-ként realizálódik:Anka,tango.
Av betű nem az /f/zöngés párját írja át, hanem a labio-dentális approximáns /ʋ/-t, amely semleges a zöngésség szempontjából. Nem vált [f]-re zöngétlen mássalhangzó előtt (példa:ovca [oʋt͡sa] ’juh’), és előtte lehet úgy zöngétlen, mint zöngés mássalhangzó:tvoje ’tiéd’ (semlegesnem),dvoje ’ketten’.
A szerb nyelvet hagyományosan az úgy átalakított ciril ábécével írják, hogy mindegyikbeszédhangnak csak egy betű feleljen meg. Ezt az ábécét használják az összes hivatalos dokumentumban Szerbiában és a bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaságban. Adiakritikus jelekkel is ellátott latin ábécében két írásjelet is használnak némely beszédhang átírására. Ez az abécé túlnyomó a nem hivatalos szövegekben, és használata egyre inkább terjed.[35] Például az országos terjesztésű napilapok többsége ezt használja, és csak kettő a ciril ábécét.[41]
A szerb helyesírás a fonéma-graféma megfelelés elvén alapszik, más szóval fonemikus, ami odáig megy, hogy az idegen személyneveket is úgy írják, ahogy szerbül ejtik, beleértve amikor a latin ábécét használják. Például Shakespeare nevétШекспир-nek vagyŠekspir-nek írják.[41] Vannak azonban eltérések is a fonematikus elv alkalmazásától (lásd a következő szakaszt).
Ha egytoldalék szóhoz való hozzátevésekor vagyösszetett szó keletkezésekor egy zöngés és egy zöngétlen mássalhangzó találkozik, az első a másodikhozhasonul. Ilyképpen:[42]
Olyan hasonulás is előfordul, amely a képzés helyének a változásában áll. Példáulsš-re váltć,dž,č,đ,lj ésnj előtt:paziti ’figyel →pažljiv ’figyelmes’,nositi ’visel’ →nošnja ’viselet’. Egy másik mássalhangzó, azn,m-re váltb előtt:stan ’lakás’ (a helyiség) →stambeni ’lakásügyi’.
A fonematikus elv alapján a mássalhangzó-hasonulásokat a szerb írás általában visszaadja, de vannak kivételek. Például nem tükrözi szó végén (Šef[ˈʃeːv]bi voleo da radimo ’A főnök azt szeretné, ha dolgoznánk’,Ostao je bez [bes]kaputa ’Kabát nélkül maradt’), ad-re végződőelőképzők és azs-szel kezdődő szavak között (predsednik ['pretsednik] ’elnök’), szerb előképzővel viszonylag nem régen ellátott idegen szavakban (podtekst ['pottekst] ’alszöveg’), viszonylag nem régen átvett idegen szavakbandragstor ['drakstor] ’drogéria’.
Amikorszóképzéskor,szóösszetételkor vagyragozáskor két azonos mássalhangzó kerül egymás mellé, általában az egyik kiesik. Gyakran fordul elő, hogy az azonosság hasonulás következménye. Példák:
előképző és szó között:bez stida ’szégyen nélkül’ → *besstidan[43] →bestidan ’szégyentelen’;
összetett szó elemei között: :pet ’öt’ +deset ’tíz’ → *peddeset →pedeset ’ötven’;
Toldalékoláskor sokszor előfordul, hogy a toldalék előtti mássalhangzópalatalizálódik, olyan értelemben, hogy képzési helye a szájpadlás legmasabb része felé tolódik. Gyakoribb esetek:
A szerb nyelv története során egyes esetekben az [l] mássalhangzó [o]-vá fejlődött, de bizonyosgrammatikai alakokban ez visszavált [l]-re.
Ez történik például az-ao-ra és az-eo-ra végződő főnevekkel és melléknevekkel, valamint az-o végűigékkel (a cselekvőmelléknévi igenév alakja) (pl.posao ’dolog’,veseo ’vidám’,radio ’dolgozott’). Ez azol-re vált, amikor nincs szó végén: aposla birtokos esetű alak, avesela és aradila nőnemű alakok.
Ez a váltakozás bizonyos szavak belsejében is előfordul, például a-lac képzővel ellátottakéban, amelyekben azl csak azalanyeset egyesszám és a birtokos eset többes szám alakban van meg, a többiesetalakbano lesz:nosilac ’viselő’,nosilaca ’a viselők (vmije/vkije)’, viszontnosioca ’a viselő (vmije/vkije)’,nosioci ’viselők’ stb.
A szerb nyelvre nem jellemző szó végi mássalhanzó-csoport tagjai közé általában aza magánhangzó kerül, például ahímnemű főnevek és melléknevek alanyeset, egyes számú alakjába, amelynek nulla ragja van, és ilyen mássalhanzó-csoporttal végződne. Ilyen szó például aborac ’harcos’. Ragozásakor aza eltűnik ott, ahol a szóban forgó mássalhanzó-csoport kiejtését egy őt követő magánhangzó könnyíti meg. Ilyképpen például ennek a szónak a birtokos eset éstárgyeset egyes számú alakjaborca.
Aza olyanelöljárószó és szó közé is beékelődik, amelyek együtt olyanhangtani szót alkotnának, amely nehezen kiejthető mássalhangzó-csoporttal kezdődne. Például as ’-val/-vel’ elöljárónaksa az alakja olyan szó előtt, mintškola:sa školom ’az iskolával’.
Aza megjelenik esetalakokat megkülönböztető funkcióval is. Ez különbözteti meg a mássalhangzó-csoportra végződőtövű nőnemű főnevek alanyeset egyes számú alakját a birtokos eset többes számú alakjuktól [sestra ’nővér’ –sestara ’a nővérek (vmije/vkije)’] és az alanyeset egyes számban ilyena-val rendelkező hímnemű főnevek birtokos eset egyes számú alakját a birtokos eset többes számú alaktól [borca ’a harcos (vmije/vkije)’ –boraca ’a harcosok (vmije/vkije)’]. Ez aza van meg az olyan hímnemű jövevényszavak birtokos eset többes számú alakjában is, amelyeknek nincs meg az alanyeset egyes számú alakjában, bár két mássalhangzóra végződnek:student ’egyetemista’ –studenta ’az egyetemista (vmije/vkije)’ –studenata ’az egyetemisták (vmije/vkije)’.
a melléknevek, névmások ésszámnevek hímnem birtokos eset egyes számú alakja:dobrog(a) ’a jó (vmije/vkije)’,mog(a) ’az én vmim/vkim’,svakog(a) ’mindegyik (vmije/vkije)’,jednog(a) ’egy / az egyik (vmije/vkije)’;
e az-om ragváltozathoz illesztve:dobrom(e) ’a jónak’,o dobrom(e) ’a jóról’;
u az-em ragváltozathoz illesztve:vašem(u) ’a ti vmi/vkijének, a tiéteknek’,o vašem(u) ’a ti vmi/vkijéről, a tiétekről’.
A szó végéhez hozzáadott magánhangzó nem kötelező az 1. és a 2. esetben, de olykor kötelezővé válik a többi esetben, mégpedig a főnévként használt melléknevek és adeterminánsként is használható névmások hímnem birtokos eset egyes számú alakjában:Obraćam se dobrim ljudima, a nelošima ’A jó emberekhez szólok, nem a rosszakhoz’,U jednim slučajevima uspeva, udrugima ne ’Egyes esetekben sikerül, másokban nem’.
A hímnemű főnevekeszközhatározói esetének egyes számban két ragváltozata van,-om és-em. Az-om változat más tővégi mássalhangzók után jelenik meg, mintc,z,č,dž,š,ž,ć,đ,nj,j éslj, például asa čovekom ’az emberrel’ szóban. Az-em változatot szabályszerűen az említett mássalhangzók után használják (például abičem ’ostorral’,s mišem ’az egérrel’,spanaćem ’spenóttal’,s kraljem ’a királlyal’ szavakban), de ha ilyen mássalhangzó előtte van, általában a ragbelieelhasonultőle, éso-ba megy át, olyan szavakban, mintmesecom ’a holddal’,s Bečom ’Béccsel’s koledžom ’a kollégiummal’,s muzejom ’a múzeummal’.
A szerb nyelvben ahangsúly nemcsak erősségi (mint a magyarban), hanem egyben zenei is, azaz a hangsúlyozott magánhangzót ahanglejtés egytónussal feljebb vagy lejjebb viszi a szó többi magánhangzójához képest.
A hanglejtés ereszkedő vagy emelkedő volta és a magánhangzó rövidsége vagy hosszúsága négyféleképpen társulhatnak, négyféle hangsúlyt határozva meg:[45]
hosszú ereszkedő:pîvo ’sör’;
hosszú emelkedő:písati ’ír’;
rövid ereszkedő:vȅtar ’szél’;
rövid emelkedő:òtac ’apa’.
Szokás szerint a hangsúlyt írásban csak a nyelvészeti munkákban, a szótárakban és a nyelvtankönyvekben jelölik, valamint akkor, amikor összetéveszthetők olyan szavak, amelyeket csak a hangsúly jellege vagy helye különbözteti meg. Ilyenek például agrâd ’város’ és agrȁd ’jégeső’ szavak. A hangsúly egyazon szó grammatikai alakjait is megkülönböztetheti:ȉmena ’a név (vmije)’ vs.imèna ’nevek’ vs.iménā ’a nevek (vmije)’ (lásd mégA melléknevek ragozása).
A hangsúly helyét és jellegét a következő szabályok határozzák meg:
Többszótagú szavakban a hangsúly akármelyik szótagon lehet, az utolsón kívül. Ez az idegen szavakra is vonatkozik. Az olyan szavak esetében, amelyeket eredeti nyelvükben az utolsó szótagon hangsúlyoznak, a szerbben a hangsúly az utolsó előtti szótagra esik:Marseille (szerbül átírvaMarsej) kiejtése ['mar.sej].
Az egyszótagú szavak hangsúlya csak ereszkedő lehet: rövid (kȍnj ’ló’) vagy hosszú:znâm ’tudok/tudom’.
Többszótagú szavakban ereszkedő hangsúly csak az első szótagon lehet.
Hangsúlytalan magánhangzó is lehet rövid vagy hosszú. A hosszúkat ¯-vel jelölik (nem szokványos írásokban). (žèna ’nő’ –žénā ’a nők vmije/vkije’). Hangsúlytalan hosszú szótag csak hangsúlyos szótag után következhet.
Bizonyos szavakat, az úgynevezettsimulószókat vagyklitikumokat általában nem hangsúlyozzák. Ilyen aviszonyszók többsége. Egyesek hangsúlyos szó után(enklitikumok), mások ilyen szó előtt állhatnak(proklitikumok). Az első csoporthoz tartozik ali kérdőpartikula, aszemélyes névmások rövid alakjai [példáulga ’őt’ (hímnem),mi ’nekem’], asevisszaható névmás, asegédigék rövid alakjai, példáulću ’fogok’, a jövő időé. A második csoportban az egyszótagú és némely kétszótagú elöljárószó, és anetagadó partikula van. Hangsúlytalan szó egyetlen hangtani szót alkot az előtte, illetve az utána álló hangsúlyos szóval.
Vannak olyan esetek, amikor ilyen szóban a hangsúly az előtté álló, egyébként hangsúlytalan szóra kerül:
az elöljárókra aja ’én’ névmás előtt, eszközhatározói esetben:sȁ mnom ’velem’;
a tagadó partikulára, olyan ereszkedő hangsúlyos igealakok előtt, amelyekben ez az első szótagon van:dâm ’adok/adom’ –nè dām ’nem adok/adom’.
alaktani szerkezetére nézve a szerb az ún.flektáló (hajlító-ragozó) típusú nyelvek közé tartozik. Viszonylag magas fokúszintetizmus jellemzi, azaz viszonylag fontos szerepe van benne a toldalékolásnak, valamint fuzionális, ami azt jelenti, hogy egyetlen toldalék egyszerre többnyelvtani kategóriát is kifejezhet.[46]
A legtöbb indoeurópai nyelvhez hasonlóan a szerbben is megvan anyelvtani nem (hím-, nő- és semlegesnem) és az elöljárószók használata.
Ahímnemű főnevek többségét arról lehet felismerni, hogy alanyeset egyes számú akakjuk mássalhangzóra végződik, pl.jelen ’szarvas’. Ugyancsak hímneműek az-ao-ra és az-eo-ra végződő szavak, amelyeko-ja valamikorl volt (lásd fentebbL ~ o váltakozás):orao ’sas’,pepeo ’hamu’. Ezek alanyeset többes számú alakja-i-re végződik:jeleni ’szarvasok’. A hímnemű egyszótagú szavakban és sok kétszótagú szóban az-ov- (posztalveoláris, alveolo-palatális vagy palatális mássalhangzó után-ev-) képző van az-i előtt:stanovi ’lakások’orlovi ’sasok’,muževi ’férfiak’. Vannak a nőnemre jellemző-a végződésű hímnemű főnevek is: keresztnevek (Nikola), foglalkozásnevek (sudija ’bíró’), de ezekkel is hímnemben történik az egyeztetés.
Anőnem jellegzetes végződése alanyeset egyes számban-a (ruka ’kéz’), de vannak mássalhangzóra végződő nőnemű szavak is:radost ’öröm’,stvar ’dolog’. Az-a végződésűek alanyeset többes számban-e-re végződnek (ruke ’kezek’), a mássalhangzósok pedig-i-re:radosti ’örömök’,stvari ’dolgok’.
Asemlegesnem az alanyeset egyes számban-o-ra (az-ao és az-eo-sokon kívül) vagy-e-re végződő életteleneket megnevező szavaké:kolo ’kör’,polje ’mező’. Alanyeset többes számban-a-ra végződnek:kola ’körök’,polja ’mezők’.
Egyes és többes számon kívül a szerb nyelvben vannak akettős számnak is maradványai. Ezt adva ’kettő’ (hímnem és semlegesnem)dve ’kettő’ (nőnem),tri ’három’,četiri ’négy’,oba ’mindkettő’ (hn. és sn.) ésobe ’mindkettő’ (nn.) számnevek követelik meg. Kettős számban a hímnemű és a semlegesnemű szavak alanyesetének a ragja-a (azonos a birtokos eset egyes szám ragjával), a nőneműeké pedig-e (azonos az alanyeset többes szám ragjával). Példák:dvametra ’két méter’,obemačke ’mindkét macska’.
A főnevek hét esetben állhatnak és három vagy négy ragozási osztályba vannak csoportosítva az alanyeset egyes számú alakjuk végződése szerint.[47] Az első osztály a hímneműeké (az-a-ra végződőeken kívül) és a semlegesneműeké. A második osztály az-a végződésű nőnemű és hímnemű főneveket foglalja magába. A mássalhangzóra végződő nőneműek a harmadik osztályt alkotják. Van számos rendhagyó ragozású főnév is.
Íme három szabályos ragozású főnév, az első két, a legtöbb főnevet tartalmazó ragozási osztályból:[48]
A hímnemű élőlények neveinek tárgyeset egyes számú alakja azonos a birtokos eset egyes számú alakjával, miközben a hímnemű életteleneké az alanyeset egyes számú alakjával azonos. Például miközben ajelen ’szarvas’ tárgyeset egyes számbanjelena ’szarvast’ azizvor ’forrás’ szó ugyanabban az esetbenizvor ’forrást’.[49]
A növényneveket és az élőket megnevező kollektív főneveket, példáulnarod ’nép’ ésčopor ’nyáj’, úgy ragozzák, mint az életteleneket.
A birtokos eset többes szám ragja hosszú-a. Ez különbözteti meg a hímneműek és a semlegesneműek birtokos eset többes számú alakját a birtokos eset egyes számútól, valamint a nőneműek birtokos eset többes számú alakját az alanyeset egyes számútól.
A posztalveoláris, alveolo-palatális vagy palatális mássalhangzóra végződő tövű hímnemű főnevek eszközhatározói esete-em ragos, megszólító esetük pedig-u ragos:nožem ’késsel’,prijatelju! ’barátom!’
Egyes hímneműek (például sok népnév) egyes számú alakja az-in képzővel végződik, és ehhez adják hozzá az esetragokat, de többes számban ez a képző nincs meg. Példa:Srbin ’szerb (férfi)’ –Srbina ’a szerb (vmije/vkije)’ –Srbi ’szerbek’ –Srba ’a szerbek (vmije/vkije)’.
Az-e végződésű semlegesneműek között vannak olyanok, amelyek töve és legtöbb esetragja közé az-n- vagy a-t- mássalhangzó kerül. Ez többes számban minden esetre vonatkozik, egyes számban pedig a birtokos, a részes, az eszköhatározói és a határozói esetre. Példák:ȉme ’név’ –imèna ’nevek’,uže ’kötél’ –užeta ’a kötél (vmije)’. A-t--s főnevek többes számát inkább az ezekből képzett kollektív főnév fejezi ki, amely hímnemű. Ilyen például azuže-ból képzettužad ’kötélzet, kötelek’.
A mássalhangzó-csoportra végződő tövű-a végződésű nőneműek birtokos eset többes számú alakjában a csoport mássalhangzói közé-a- kerül [pl.pesma ’ének’ –pesama ’az énekek (vmije)’], de sok ilyen főnévben, főleg idegen eredetűekben az-a- nincs meg, és birtokos eset többes számú alakjuk-i ragos:molba ’kérelem’ –molbi ’a kérelmek (vmije)’,bomba –bombi ’a bombák (vmije)’.
A-ska,-čka vagy-ška végződésű ország- és régiónevek eredetileg nőnemű melléknevek, ezért részes és határozói esetük olyan, mint ezeké:Francuska ’Franciaország’ –Francuskoj ’Franciaországnak’ –u Francuskoj ’Franciaországban’.
Az alanyeset, mint a magyar nyelvben, amondatalanyának az esete, valamint a mondaton kívül használt főneveké, például címekben és feliratokban.
Az elöljáró nélkül használt birtokos eset főleg a birtokost kifejezőjelzőé, különböző elöljárokkal pedig többféle más jelzőké éshatározóké.
Az elöljáró nélküli részes eset a részeshatározót fejezi ki, de kifejezhet mozgás célpontját kifejező helyhatározót is, főleg ak(a) és aprema ’felé’ elöljárókkal.
A tárgyeset csak elöljáró nélkül fejezi ki a tárgyat. Amikor elöljárókkal használják, egyes határozókat fejez ki, mint például a hely felé való mozgást kifejező igéknekalárendelt helyhatározót:On ide u grad ’A városba megy’.
A megszólító esetű főnévnek nincs mondattani funkciója, csupán a megszólított vkit/vmit fejezi ki.
Az eszközhatározói eset csak elöljáró nélkül fejezi ki az eszközt (pl.nožem ’késsel’), de as(a) elöljáróval a társhatározó esete (pl.sa suprugom ’a feleséggel’), más elöljárókkal vagy elöljáró nélkül pedig másféle határozókat is kifejez.
A határozói eset mindig elöljáróval használatos. Főleg a nem hely felé való mozgást kifejező igék helyhatározójának az esete:On živi u gradu ’A városban él’. Másféle határozót is kifejez, például azo elöljáróval a magyar ’-ról/-ről’ ragos képes helyhatározó megfelelőjét:o jelenu ’a szarvasról’.
A mellékneveknek kétféle formája létezik, a rövid és a hosszú. A rövidre a hímnemben mássalhangzóra végződő alanyeset egyes számú alak jellemző. A hosszú a rövid alakhoz hozzáadott-i-vel képződik:bogat →bogati ’gazdag’. Ezek esetében a rövid alak határozatlan, a hosszú pedig határozott. Ennek a magyarban a határozottnévelővel használt melléknév felel meg. Példákkontextusban:Videsmo tu dva čoveka, jedan je biosiromašan, a drugi –bogat;siromašni je ćutao, dok jebogati mnogo pričao. ’Láttunk itt két embert, az egyikszegény volt, a másikgazdag;a szegény hallgatott, viszonta gazdag sokat beszélt’.[53]
A birtokos mellékneveknek csak rövid alakja van (bratov ’a fivér (vmije/vkije)’), a-ski,-nji és-ji-re végződőeknek pedig csak hosszú. Ide tartoznak általában a viszonyító melléknevek, pl.beogradski ’belgrádi’, valamint a minősítő melléknevek középfokú és felsőfokú alakja (lásd a következő szakaszt). A csak rövid és a csak hosszú alakú mellékneveket határozatlanokként is, és határozottakként is használják.
-ji,-ja,-je, amely a melléknév végső mássalhangzóját palatalizálja:
egy szótagú, hosszú magánhangzós melléknevek:mlad ’fiatal’ →mlađi ’fiatalabb’;
két szótagú,-ak,-ek,-ok végű melléknevek:kratak ’rövid’ →kraći;
-iji,-ija,-ije:
egy szótagú, rövid magánhangzós melléknevek:star ’öreg’ →stariji
két és több szótagú melléknevek:hrabar ’bátor’ →hrabriji ’bátrabb’,jednostavan ’egyszerű’ →jednostavniji;
-ši,-ša,-še – három egy szótagú melléknév:lep ’szép’ →lepši,lak ’könnyű’ →lakši,mek ’puha’ →mekši.[54]
Rendhagyóan fokozzák a következő mellékneveket:
dobar – bolji ’jobb’;
mali – manji ’kisebb’;
veliki – veći ’nagyobb’;
zao – gori ’rosszabb’.
Alanyesetű főnév vagy névmás összehasonlítására más főnévvel/névmással kétféle összehasonlító szerkezet van:
azod elöljáróval + birtokos esetű főnév/névmás:Jagode su skupljeod malina ’Az eper drágább a málnánál / mint a málna’;
anegokötőszóval + alanyesetű főnév/névmás:Jagode su skupljenego maline.
Ha a melléknév segítségével két határozót hasonlítanak össze, akkor csak a második szerkezet lehetséges:U samoposluzi jagode su skuplje nego na pijaci ’Az önkiszolgálóban az eper drágább, mint a piacon’.
A hasonlító felsőfok alakját a középfokú alak elé tettnaj- előképzővel alakítják:poznatiji ’ismertebb’ →nâjpoznàtiji ’a legismertebb’. Az előképző magánhangzója hosszú és mindig hangsúlyos, és ha a melléknév viszonylag hosszú, mint ez a példa, az alapfokú alakja tövén is van hangsúly.
A rövid alak alany eset többes számát gyakorlatilag csak a hangsúly helye különbözteti meg a hosszú alak alanyeset többes számától: az első szótagon a rövid alak esetében, a másodikon a hosszú alak esetében.
Akárcsak a főnevek esetében, a melléknevekében is a kettős szám használatos adva ’kettő’ (hímnem és semlegesnem)dve ’kettő’ (nőnem),tri ’három’,četiri ’négy’,oba ’mindkettő’ (hn. és sn.) ésobe ’mindkettő’ (nn.) számnevek után:Došla su četirinova učenika ’Négy új tanuló jött’.
A posztalveoláris, az alveolo-palatális és a palatális mássalhangzóra végződő tövű melléknevekneko-s ragváltozatok helyette-s ragváltozataik vannak, tehát-e (semlegesnem, alanyeset egyes szám),-eg(a) (hímnem és semlegesnem, birtokos eset, egyes szám),-em(u) (hímnem és semlegesnem, részes és határozói eset, egyes szám). Példa:vrućega ’a forró (vmije)’,vrućemu ’a forrónak’,o vrućemu ’a forróról’.
A raghoz hozzáadott magánhagzó a főnévként használt melléknevekkel használatos (mint a fenti példa).
A személyes névmások és a visszaható névmás ragozása a következő:
Eset
Egyes szám
Többes szám
Visszaható névmás
A.
ja ’én’
ti ’te’
on ’ő’ (hn.),ono (sn.)
ona ’ő’ (nn.)
mi ’mi’
vi ’ti, ön, önök’
oni ’ők’ (hn.),ona ’ők’ (sn.),one ’ők’ (nn.)
–
B.
mene, me
tebe, te
njega, ga
nje, je
nâs, nas
vâs, vas
njih, ih
sebe
R.
meni, mi
tebi, ti
njemu, mu
njoj, joj
nama, nam
vama, vam
njima, im
sebi
T.
mene, me
tebe, te
njega, ga
nju, je/ju
nâs, nas
vâs, vas
njih, ih
sebe, se
M.
–
ti!
–
–
–
vi!
–
–
E.
mnom(e)
tobom
njim
njom
nama
vama
njima
sobom
H.
o meni
o tebi
o njemu
o njoj
o nama
o vama
o njima
o sebi
Megjegyzések:
A., M., E. és H. esetben a személyes névmásoknak csak hangsúlyos alakjaik vannak, B., R. és T. esetben pedig hangsúlyosak és hangsúlytalanok. Ez utóbbiak hangsúlyos szó után használatosak egyetlen hangtani szót alkotva velük. Példák:Dajemti ovaj novac ’Neked adom ezt a pénzt’,Jati dajem ovaj novac ’Én neked adom ezt a pénzt’.
A hangsúlyos alakokat a következő helyzetekben használják:
– elöljárók és kötőszók után:Odnjih je stiglo mnogo pisama, ali ništa zamene ’Sok levél érkezett tőlük, de semmi sem nekem’;
– amikor a szóban forgó személy először jelenik meg a közlésben;
– amikor nyomatékosítják a személyt:Ovaj novac dajemtebi ’Ezt a pénzt neked adom’ (azaz nem másnak);
–mondatszóként párbeszédben:– Kome je upućeno ovo pismo? –Vama. ’– Kinek van címezve ez a levél? – Önnek.’
A magázó/önöző forma a többes szám második személyűVi, akkor is, ha csak egy személyhez szól. Az igét ekkor is többes számban egyeztetik vele. Általában nagy kezdőbetűvel írják.[56]
Birtokos esetű személyes névmás csakvonzatként használatos, az ezt az esetet igénylő elöljárók után:On je došao posle mene ’Ő énutánam jött’.
Amnom alakot csak elöljáróval használják, és a hangsúly erre kerül át, miközben amnome alak elöljáró nélkül használatos.
B., R. és T. esetben a hangsúlyos alakok abban is különböznek a hangsúlytalanoktól, hogy két szótagúak, anas és avas alakokon kívül. Szokványos írásokban ezek hangsúlyos vagy hangsúlytalan jellege csak a kontextusból derül ki.
Nőnem tárgyeset egyes számban két hangsúlytalan alak van: aje alak általánosan használt [pl.Onje vidi ’Ő (hímnem) látja őt (nőnem)’],ju pedig aje szótag szomszédságában, azaz aje segédige előtt (Onju je video ’Ő látta őt’) és ennek tagadott alakja után:Nijeju video ’Nem látta őt’.
Asebe visszaható névmás. Mindig a mondat alanyára utal, akármilyen nemű, számú és személyű lenne is az:Ona radi zasebe i ja radim zasebe. Zašto ti ne radiš zasebe? ’Ő saját magának dolgozik, és én is magamnak dolgozom. Te miért nem dolgozol saját magadnak?’ Csak tárgyesetben van hangsúlytalan alakja:On ide dase šeta. Ja idem dase šetam s njim. Hoćes li dase šetaš sa nama? ’Ő sétálni megy. Én is sétálni megyek vele. Akarsz-e velünk sétálni?’
njihov, -a, -o ’az övék’,njihovi, -e, -a ’az övéik’;
svoj, -a, -e, -i, -e, -a.
Megjegyzések:
A szerb birtokos névmások nemben, számban és esetben egyeznek azzal a birtokot kifejező szóval, amelyre utalnak. Ezért vannak megadva fentebb a nő- és semlegesnemű végződések is.
Külön névmás van egyrészt az egyes számú hím- és semleges nemű birtokosra, másrészt a nőneműre:pisac injegovo delo ’az író és műve’ (hímnemű birtokos),odluka injene posledice ’a határozat és annak következményei’ (nőnemű birtokos).
Az egyes számú nőnemű birtokosra utaló névmásoknak két alakja van, a rövidebbnjen, -a, -o, -i, -e, -a és a hosszabbnjezin, -a, -o, -i, -e, -a. Az utóbbi ritkábban használt.
A szerb birtokos névmásokat ugyanabban az alakban determinánsokként is használják, tehát példáulmoj, -a, -e nemcsak azt jelenti, hogy ’az enyém’, hanem a magyar-mbirtokos személyjelnek is megfelel.
Asvoj, -a, -e, -i, -e, -a névmás csak arra a tárgyra vonatkozik, amelyet az alany birtokol, ennek személyétől, nemétől és számától függetlenül. Például aDirektor je usvojoj kancelariji mondatot is, aDirektor je unjegovoj kancelariji mondatot is úgy lehet lefordítani, hogy ’Az igazgató az irodájában van’, de az első azt jelenti, kontextus nélkül is, hogy a sajátjában van, a második pedig azt, ugyancsak kontextus nélkül is, hogy más férfi irodájában.
A birtokos névmásokat általában úgy ragozzák, mint a mellékneveket, és a névmásoknak is van hozzáadott magánhangzójuk hím- és semlegesnem B./A. és R./H. eset egyes számban akkor, amikor nem determinánsként használják. Ezen kívül amoj,tvoj éssvoj névmásoknak egy rövidebb és egy hosszabb változatuk van, melyek közül a rövidebbek a gyakoribbak:
Ovaj, ova, ovo ’ez’,ovi, ove, ova ’ezek’ arra vonatkoznak, ami a beszélő mellett van:Daću tiovaj članak da ga pročitaš ’Oda fogom adni neked ezt a cikket, hogy olvasd el’.
Onaj, ona, ono ’az’,oni, one, ona ’azok’ arra vonatkoznak, ami távol van a beszélőtől is, és a címzettől is, például egy harmadik személy mellett:Šta jeono na krovu? ’Mi az ott a háztetőn?’
Taj, ta, to ’ez/az’,ti, te, ta ’ezek/azok’ arra vonatkoznak, ami közepes távolságban van, például a megszólított mellett:Lepo ti stojita haljina ’Jól áll neked ez a ruha’. Ezt a névmást használják olyasvalamire utalva is, amiről előbb volt szó:Priča se da je izbio štrajk, ali ja otome nisam obavešten ’Azt mesélik, hogy sztrájk robbant ki, de én erről nem értesültem’.
Abiti létigével szerkesztettnévszóiállítmány alanyaként a mutató névmás nem egyezik sem nemben sem számban az állítmány névszói részével, hanem semleges nem egyes számban használatos:Ovo je moj sin / moja ćerka ’Ez itt a fiam/lányom’,To je bila nesreća ’(Az) szerencsétlenség volt’,To su bili uspesi ’Azok sikerek voltak’.
A mutató névmásokat úgy ragozzák, mint a mellékneveket, beleértve azt is, hogy nem determinánsként használva nekik is van hozzáadott magánhangzójuk, pl.ovog(a) ’ez (vmije/vkije)’.
A fenti mutató névmásokon kívül vannak még a következők:
ovakav, ovakva, ovakvo:Želimovakve rukave ’Ilyen kabátujjakat szeretnék’ (ügyfél szabóhoz szólva, miközben a saját ruhadarabja ujjait mutatja);
takav, takva, takvo:Želimtakve rukave ’Olyan kabátujjakat szeretnék’ (mint amilyen a szabó kezében van);
onakav, onakva, onakvo:Želimonakve rukave ’Olyan kabátujjakat szeretnék’ (az ügyféltől is, a szabótól is távolabbra levő ruhadarabra mutatva);
ovoliki, -a, -o:Riba je bilaovolika ’A hal ekkora volt’ (Személy kezeit széttartva mutatja egy hal hosszát.);
toliki, -a, -o:Šta ćeš raditi stolikim novcem? ’Mit fogsz csinálni annyi pénzzel?’ (a pénz a címzettnél van);
onoliki, -a, -o:Šteta nijeonolika kao pre dve godine ’A kár nem olyan nagy, mint két évvel ezelőtt’ (múltbéli mennyiségre való utalás).
Csupánkérdő névmások azok a szók, amelyek személy vagy élettelen azonosságára kérdeznek:ko? ’ki?’, illetvešta? ’mi?’ Ezeket a következőképpen ragozzák:
čiji,-a,-e,-i,-e,-a:Čije su ove naočare? ’Kié ez a szemüveg?’;
koliki, kolika, koliko, koliki, kolike, kolika:
– méretre kérdező:Kolika je tvoja soba? ’Milyen nagy a szobád?’;
– mennyiségre kérdező:Gledajkoliko je ljudi došlo ’Nézd meg, hány ember jött el’.
Ezek ragozása a melléknevekével azonos, beleértve a hozzáadott magánhangzót hím- és semlegesnem B., R. és H. eset egyes számban akkor, amikor nem determinánsok.Koji-nak lerövidített alakjai is vannak ezen esetekben:kog(a),kom(e).
A következő szavak, amellett, hogy kérdő névmások/determinánsok, lehetnekvonatkozó névmások/determinánsok is:
koji,-a,-e,-i,-e,-a:Imam mužakoji me voli ’Olyan férjem van, aki szeret’;
kakav,kakva,kakvo,kakvi,kakve,kakva:To je pejzažkakve je Rubens slikao ’Ezek olyan tájképek, amilyeneketRubens festett’;
čiji,-a,-e,-i,-e,-a:Bio je tamo sto,čije su noge bile zabijene u zemlju ’Volt ott egy asztal, amelynek lábai a földbe voltak verve’.
Csak névmás ašto szó. Használatai:
1. Változatlan alakban akoji névmást helyettesítheti:Gledaj ove ljudešto / koji prolaze ’Nézd azokat az embereket, akik ott mennek’.
2. Ragozottan két tárgyesetű alakja van, az egyik az alanyesetűvel azonos,što, amikor elöljáró nélkül használják, a másikšta, elöljáróval. Utalhat:
egész előbbi mondatra:
alanyesetben:Bolesnik je počeo da jede,što je dobar znak ’A beteg enni kezdett, ami jó jel’;
tárgyesetben:
– elöljáró nélkül:Otpustili su vratara,što ja ne odobravam ’Elbocsátották a kapust, és én ezt nem helyeslem’ (szó szerint ’… amit én nem helyeslek’);
– elöljáróval:Ona tvrdi da je požar odmetnut, zašta nema dokaza ’Ő azt állítja, hogy a tűzvészt okozták, de erre nincs bizonyíték’ (szó szerint ’… amire nincs…’);
semlegesnemű mutató névmásra:Reći ću vamono što znam ’Megmondom nektek azt, amit tudok’,Nematoga o čemu se ne bi moglo razgovarati ’Nincs olyasmi, amiről ne lehetne beszélgetni’;
asve ’minden’ határozatlan névmásra:Uzmitesve što želite ’Vegyetek el mindent, amit kívántok’.
A legtöbb határozatlan névmás kérdő névmásokból ered ane-,sva-,ni- ési- előtagok hozzáadásával, és belőlük az alábbi rendszer keletkezik:
1
2
3
4
5
nešto ’valami’
neko ’valaki’
neki ’valami’ (determináns), ’néhány’
nekakav ’valamilyen’
nečiji ’valaki (vmije/vkije)’
svašta ’akármi’
svako ’mindenki’
svaki ’minden’ (determináns), mindegyik’
svakakav ’mindenféle’
svačiji ’mindenki (vmije/vkije)’
ništa ’semmi’
niko ’senki’
nijedan ’egy … sem’ (determináns), ’egyik sem’
nikakav ’semmilyen’
ničiji ’senki (vmije/vkije)’
išta ’valami’
iko ’valaki’
ijedan ’(legalább) egy’
ikakav ’valamilyen’
ičiji ’valaki (vmije/vkije)’
A 3., a 4. és az 5. oszlopbeli szók lehetnek névmások is, determinánsok is,[57] viszont az elsőben és a másodikban levők csak névmások lehetnek. Ragozásuk azonos azoknak a kérdő névmásoknak a ragozásával, amelyektől származnak.
Ani- és azi- előtagokkal képzett szók jellegzetessége az, hogy majd minden velük használt elöljáró az előtag és az alapszó közé kerül:ni iz čega ’semmiből’,ni s kim ’senkivel’.
Ani- előtaggal képzett szók tagadóak és tagadott igével használatosak (kettős tagadás):Ne vidim nikoga ’Senkit sem látok’,Ova zemlja nije ničija ’Ez a föld senkié’.
Azi- előtaggal képzett szók jelentése magába foglalja a korlátozott mennyiség fogalmát. Általában kérdő mondatokban ésmellékmondatokban használják:Jeste li išta našli? ’Találtatok legalább valamit?”,Ima li ikakvog rezultata? ’Van-e legalább valamilyen eredmény?’,Da je iko dolazio, ja bih to znao ’Ha valaki is jött volna, én azt tudnám’. Nem használhatóak tagadószót tartalmazó egyszerű mondatban, de jelen lehetnek olyanösszetett mondat tagmondatában, amelynek más mondata tagadó:Ne želim da iko pomisli da sam se uplašio ’Nem kívánom, hogy valaki is azt gondolja, hogy megijedtem’.
Ane- előtaggal képzett szókhoz hozzáadható apo- előképző, amely azt fejezi ki, hogy kis számú vagy ritkán előforduló személyekről vagy dolgokról van szó:Ponešto je tačno u ovom članku ’Itt-ott valami pontos is van ebben a cikkben’,Poneko se neće složiti sa mnom ’Egyesek nem fognak egyetérteni velem’. Ugyanaz a jelentése a-god utóképzőnek is:štogod =ponešto ’valami itt-ott,kogod =poneko ’valaki itt-ott’.
Vannak kérdő névmásokból és a magyar ’akár-’ előtag jelentésével bíró partikulákból alkotott határozatlan szókapcsolatok is. E partikulák helye különbözik:
Agod partikula a kérdő névmás mögött áll, és jelentése különbözik a-god képzőjétől:Kogod dođe, recite mu da nisam tu ’Akárki is jönne, mondja neki, hogy nem vagyok itt’.
Ama és amakar partikulák a kérdő névmás előtt állnak:ma šta ’akármi’,makar koji ’akármelyik’.
Abilo partikula állhat a kérdő névmás előtt vagy mögött:bilo ko vagykobilo ’akárki’.
Ajedan (hímnem),jedna (nőnem),jedno (semlegesnem) ’egy’;dva (hn. és sn.),dve (nn.) ’kettő’;tri ’három’ ésčetiri ’négy’ számneveket ragozzák, beleértve amikor szám utolsó számjegyei. A többi számjegy neve (pet 5,šest 6,sedam 7,osam 8,devet 9) és adeset 10 számnév változatlan alakú.
Jedan ragozása a rövid alakú melléknevekével azonos. Többes számú alakja is van, amelyet a csak ilyen alakú főnevekkel használnak:jedne makaze (nn.) ’olló’,jedna vrata (sn.) ’ajtó’.
A többi számjegy-név ragozása a következő:
A.
dva
dve
tri
četiri
B.
dvaju
dveju
triju
četiriju
R.
dvama
dvema
trima
četirima
T.
dva
dve
tri
četiri
E.
dvama
dvema
trima
četirima
H.
dvama
dvema
trima
četirima
A 11–19 számoknak megfelelő számnevek eredetilegszószerkezetek, melyek képlete számjegy-név +na elöljáró +deset 10. Így keletkeztek ajedanaest 11,dvanaest 12 stb. számnevek.
A 20, 30, 40, 50, 60, 70, 80 és 90 számoknak megfelelő számnevek összetett szavak, példáuldva ’kettő’ +deset ’tíz’ →dvadeset ’húsz’. Néhány esetében az első tagbanhangváltozás ment végbe, példáulšest ’hat’ +deset →šezdeset ’hatvan’.
A százas számoknak megfelelő számneveknek két változata van. Az egyik asto ’száz’ számnévvel összetett szó. Asto ezen alakkal marad meg a 400–900-nak megfelelő számnevekben:četiristo,petsto stb., desta az alakja két számnévben:dvesta 200 éstrista 300. A másik változat két szóból álló szókapcsolat, amelyben a második asto-ból képzettstotina főnév. A következő szakaszbeli szabályok alapjánstotina alanyeset kettős számban áll adve stotine 200,tri stotine 300 ésčetiri stotine 400 szókapcsolatokban, valamint birtokos eset többes számban a többiben:pet stotina 500 stb.
Főnevek felelnek meg az ’ezer’-nek –hiljada (nn.), a ’millió’-nak –milion (hn.) és a ’milliárd’-nak –milijarda (nn.).
Astotina,hiljada ésmilijarda sajátossága az, hogy akkor, amikor magukban alkotják a számnevet, tárgyeset egyes számban állnak az összes többi esetalak helyett:Postojistotinu razloga za to ’Száz ok van erre’,Reč je ohiljadu dolara ’Ezer dollárról van szó’,Milijardu ljudi gladuje ’Egy milliárd ember éhezik’.
A nulla mennyiséget a főnév/melléknév birtokos eset többes számú alakjával fejezik ki:nula / ništa listova (szó szerint ’nulla / semmi lapok’).
Jedan, jedna, jedno ’egy’ és az ezzel végződő számnevek úgy egyeznek a csoportbeli főnévvel, mint a melléknévi jelző + főnév csoportban általában:jedan metar ’egy méter’,dvadeset jedan metar ’21 méter’.
Dva,dve ’kettő’,tri ’három’ ésčetiri ’négy’, valamint az ezekkel végződő számokat alanyeset kettős számú főnév/melléknév követi, akármi is lenne a szókapcsolat mondattani funkciója:dva metra ’két méter’,trideset tri metra ’33 méter’.
Az 5, 6, 7, 8 és 9 számjegyekkel, valamint az ezekkel végződő számokkal a főnév/melléknév birtokos eset többes számban áll:pet metara ’öt méter’,trideset osam metara ’38 méter’,trideset dobrih ljudi ’30 jó ember’.
Tőszámnév + személyes névmás. Ebben a szerkezetben a személyes névmás birtokos esetben áll minden számnévvel, ajedan, -na, -no kivételével:nas tri ’mi hárman’,ih deset ’ők tízen’.
Alany + állítmány
Amikor az állítmányt melléknévi igenév nélküli igealak adja, ez többes számú, ha adva,dve,tri,četiri vagy ezekkel végződő szám van az alany szócsoportjában (Dve knjigenedostaju ’Két könyv hiányzik’), de egyes számú a többi számjegy (beleértve a 0) és az ezekkel végződő számok esetében:Dvadeset pet knjiganedostaje ’Huszonöt könyv hiányzik’.
A melléknévi igenévvel alakított összetett igealakok esetében két helyzet lehetséges:
Adva,dve,tri ésčetiri számnevekkel a melléknévi igenév alanyeset kettős számban áll,-a raggal, ha az alany csoportjában a főnév hím- vagy semlegesnemű, és-e raggal, ha ez nőnemű:Stigla su dvadeset četiri autobusa (cselekvő melléknévi igenév) ’24 autóbusz érkezett’,Dve radnice suotpuštene (szenvedő melléknévi igenév) ’Két dolgozónőt bocsátottak el’.
A többi számjeggyel a melléknévi igenév semleges nem egyes számban áll az alany nemétől függetlenül:Stiglo je pet autobusa ’Öt autóbusz érkezett’,Dvadeset radnica jeotpušteno ’Húsz dolgozónőt bocsátottak el.
A sorszámnevek a tőszámnevekből képződtek, és ezzel a hosszú alakú melléknevekkel azonos végződéseik lettek. Ragozásuk is azonos az ilyen melléknevekével. Apeti ’ötödik’šesti ’hatodik’,deveti ’kilencedik’-tőldvadeseti ’huszadik’-ig, a 30., 40., 50., 60., 70., 80., 90. számnevekben az alapszóban nincs változás. Asedmi ’hetedik’ (←sedam),osmi ’nyolcadik’ (←osam),stoti ’századik’ (←sto),hiljaditi ’ezredik’ (←hiljada),milioniti (←milion) ésmilijarditi (←milijarda) szavakban vannak kisebb hangtani változások (a kiesése,t kötőhang stb.). Atreći ’harmadik’ (←tri) ésčetvrti ’negyedik’ (←četiri) alapszavai nagyobb változásokat szenvedtek,jedan-nak ésdva-nak pedig más tövű sorszámnevek felelnek meg:prvi ’első’, illetvedrugi ’második’. Két vagy több számjegyű szám utolsó számjegy-nevének ugyanaz az alakja, mint az egyedülálló számjegy-névnek:dvadeset prvi ’huszonegyedik’,trideset drugi ’harminckettedik’.
Az első két ilyen számnévdvoje ’kettő, ketten’ éstroje ’három, hárman’, a többi az-oro képzővel alakul a tőszámnevekből:četvoro ’négy(en)’,petoro ’öt(en)’ stb. Használják:
kollektív főnevekkel:troje dece ’három gyerek’;
különböző nemű személyek csoportjának a létszámát kifejezendő:nas dvoje ’mi ketten’ (egy nőnemű és egy hímnemű személy),osmoro učenika ’nyolc tanuló’ (fiúk és lányok).
A gyűjtőszámnevekkel a főnév/melléknév birtokos eset egyes számban áll.
A „szám-főnevek” terminus a szerbbrojne imenice-nek felel meg. Ezek közé háromféle, a tőszámnevekből, a sorszámnevekből, illetve a kollektív számnevekből képzett főnév tartozik.
Hozzávetőleges számot kifejező számnevek alakulnak az-ak képzővel a 10, 12, 15, a kerek tízes és a kerek százas számoknak megfelelő tőszámnevekből. Ilyenekdesetak ’kb. tíz’,dvanaestak ’tucat’,petnaestak ’kb. tizenöt’,dvadesetak ’kb. 20’,stotinak ’kb. száz’,dvestotinak ’kb. 200’ stb. Utánuk a főnév/melléknév birtokos eset többes számban áll.
Atörtszámneveket a sorszámnevekből képezik az-ina képzővel:trećina ’harmad’,četvrtina ’negyed’,petina ’ötöd’ stb. ’Fél’-nek apolovina szó felel meg.
Az-ica képzővel alakulnak a kollektív számnevekből advojica,trojica,četvorica stb. főnevek. Csak hímnemű személyeket megnevező főnevekkel vagy ilyenekre utaló névmásokkal használják:nasdvojica ’mi ketten’ (férfiak) vs.nas dvoje ’mi ketten’ (egy férfi és egy nő). Használhatóak a tőszámnevek helyett, melyek többsége nem ragozható. Ellenben az-ica képzős szókat úgy ragozzák, mint akármelyik 2. főnévragozási osztályhoz tartozó főnevet. A személyes névmás előttük áll birtokos esetben, a főnév/melléknév pedig mögöttük birtokos eset többes számban:Došao je s petoricom drugova ’Öt barátjával jött el’.
Minden számjegynek van egy nőnemű főnév adta neve:jedinica,dvojka,trojka,četvorka,petica stb. Példa mondatban:Dobio samdvojku iz matematike ’Kettest kaptam matematikából’.[58]
Mint a szláv nyelvekben általában, a szerbben is jellemző azigére a formailag rendszeresen kifejezettigeszemlélet.
Folyamatos szemléletű ige azt fejezi ki, hogy a cselekvés[59] tartós, ismétlődő, fokozatosan végbemenő, többirányú, azaz befejezetlen[60] a jelenben, hogy ilyen volt a múltban, hogy ilyen lesz a jövőben, avagy hogy ilyennek kívánt. Példák:
Učenicipišu zadatak ’A tanulók feladatot írnak’ – folyamatban lévő cselekvés a jelenben;
Pio sam kavu igledao prema moru ’Kávét ittam, és a tenger felé néztem’ – kontextustól függően, múltbéli folyamatos vagy ismétlődő cselekvések;
Pisaću ti svakog dana ’Írni fogok neked minden nap’ – jövőbeli ismétlődő cselekvés;
Hoću dagledam televiziju ’Tévét akarok nézni’ – folyamatosnak vagy ismétlődőnek kívánt cselekvés.
Befejezett szemléletű ige azt fejezi ki, hogy a cselekvés be volt vagy be lesz fejezve. Ilyen igék több alkategóriába sorolhatók:
trenutno-svršeni glagoli, amelyek pillanatnyi időben elvégzett cselekvést fejeznek ki, pl.udariti ’üt’,skočiti ’ugrik’;
početno-svršeni glagoli „inkoatív igék”, amelyek a cselekvés kezdetét fejezik ki, pl.zaspati ’elalszik’,zapevati ’énekelni kezd’;
završno-svršeni glagoli, amelyek azt fejezik ki, hogy a cselekvést véghez vitték vagy fogják vinni, pl.pojesti ’megeszik’,napuniti ’megtölt’,pročitati ’elolvas’,izgoreti ’kiég’;
intenzivni glagoli „intenzív igék”, pl.zaigrati se ’belefeledkezik a játékba’,uležati se ’sokáig fekszik’;
sativni glagoli, amelyek a lehetséges korlátaiig vitt cselekvést fejeznek ki, pl.najesti se ’jóllakik’,naspavati se ’kialussza magát’,naigrati se ’kimerülésig játszik’.
Befejezett szemléletű igét csak kivételesen használnak jelen idejű alakban egyszerű mondat vagyfőmondat állítmányaként. Ilyen ige jelen idejű alakja mellékmondatban használatos, valójában a jövőre utalva:Oni traže dapročitam knjigu ’Ők azt kérik, hogy olvassam el a könyvet’,Akopročitam knjigu, javiću vam ’Ha majd elolvastam a könyvet, közölni fogom önnel’.
Egyes igék ugyanabban az alakban lehetnek folyamatos vagy befejezett szemléletűek, pl.videti ’lát’:Pred sobomje video beskrajnu ravnicu ’Maga előtt végtelen síkságot látott’ (folyamatos),Obradovao se kad meje video ’Örvendett, amikor meglátott’ (befejezett). Ilyenek főleg idegen eredetű igék, mintorganizovati ’szervez’,formirati ’alakít’ stb. Ezzel szemben az igék többsége folyamatos–befejezett párokat alkot. Befejezett párja folyamatos igének, illetve folyamatos párja befejezettnek különféle módszerekkel alakítható.
Olykor folyamatos ige azonos lexikális jelentésű befejezett párja keletkezik:
A szerb nyelvben acselekvő igék analóg módon nyilvánulnak meg a magyar cselekvő igékkel. Vannak tárgyas cselekvő igék, pl.prati ’mos (vmit)’ és tárgyatlanok, pl.cvetati ’virágzik’.
Aszenvedő igék alakja abiti ’lenni’segédigéből, amely azigemódokat és azigeidőket fejezi ki, és a lexikális jelentést hordozó ige szenvedő melléknévi igenevéből alakul. A cselekvőt ritkán fejezik ki, többnyire akkor, ha élettelen, elöljáró nélküli eszközhatározói esetben:Gradje pogođen zemljotresom ’A várost földrengés sújtotta’ (szó szerint ’Város van sújtva földrengéssel’).
Avisszaható névmással használt igék között meg lehet különböztetni több igefélét.
Egyesek esetében a visszaható névmás a tárgy, azaz magára a cselekvőre hat a cselekvés. Példa ilyen igéreprati se ’mosakszik’.
Másoknak két vagy több cselekvője van, és cselekvésük egymásra hat. Ilyen avoleti se, amely jelentheti azt is, hogy ’szereti saját magát, és azt is, hogy ’szeretik egymást’.
Az úgynevezettmediális igék is a visszaható névmással használtak. Azt fejezik ki, hogy az alannyal jelölt szereplő nem szándékosan végzi a cselekvést, de az igealak mégis az alany valamiféle önállóságát sugallja. Ilyen aroditi se ’születik’ ige.
Egyes igék csak a visszaható névmással használatosak. Főleg érzelmeket (nadati se ’remél, reménykedik’), viselkedést (smejati se ’nevet’), az alanyon kívül más cselekvőt is megkívánó cselekvést (boriti se ’harcol’) fejeznek ki. Ide tartoznak a színeződést kifejező igék (beleti se ’fehéredik’), valamint ana- előképzős, a lehetséges korlátaiig vitt cselekvést kifejező igék (najesti se ’jóllakik’) is.
Az igék többsége úgy válhat személytelenné, hogy a visszaható névmással használják. Példák:Videlo se da je umoran ’Látszott rajta, hogy fáradt’,Priča se da je zaljubljen ’Azt mesélik, hogy szerelmes’. Különösebb esete az ilyen alakú személytelen igének a részes esetű határozós:Detetu se spava ’A gyerek álmos’ (szó szerint ’Gyereknek alussza magát’),Jedu mi se bombone ’Cukorkát ennék’ (szó szerint ’Esznek nekem magukat cukorkák’).
A személytelenül visszaható névmással használt tárgyas igéknek lehet szenvedő jelentésük is. Ez esetben jelen kell lennie alanyi funkcióval annak a főnévnek, amelyre a cselekvés hat:Ova knjiga se lako čita ’Ez a könyv könnyen olvasható’ (szó szerint ’Ez a könyv könnyen olvasódik’),Čarape se peru u mlakoj vodi ’A harisnyát langyos vízben mossák / kell mosni’ (szó szerint ’Harisnyák mosódnak langyos vízben’).
A szerb igék ragozási osztályokba sorolása vitatott. Például Moldovan 1996 hetet tart számon,[62] Jolić 1972 pedig nyolcat.[63] Egyes osztályokon belül alosztályok is vannak, melyek olykor jelentősen különböznek egymástól, ezért egyes grammatikák, mint Klajn 2005, úgy tekintik, hogy nem lehet a szerb nyelvre vonatkozóan úgy beszélni igeragozási osztályokról, mint például azújlatin nyelvek tekintetében. Klajn a szabályos ragozású igéknek 29 típusát határozza meg a főnévi igenevük végződése és akijelentő módjelen idő egyes szám 1. személyű alakjuk szerint.
Példa szabályos ragozású igére a leggyakrabban használt igemódokban és igeidőkben:[64]
1. Abiti ’lenni’ segédige rendhagyó. Kijelentő mód jelen időbenbudem stb. az alakja, amely befejezett szemléletű, folyamatos párjának pedig, ugyanabban az igemódban és igeidőben, más tővel,jesam stb.[66]
2. A kijelentő mód múlt idő segédigéje abiti kijelentő mód jelen idő folyamatos igeszemléletű alakja,jesam, amelynek rövid, hangsúlytalan alakjai is vannak, azok amelyek a fenti táblázatban láthatók.
3. A visszaható igék kijelentő mód múlt idő egyes szám 3. személyű alakjában aje segédigét majdnem mindig kihagyják:Onse rodio 1797. godine ’Ő 1797-ben született’.
4. Feltételes módban abiti segédige azaorist igealakban áll (lásd lentebbKevésbé használt igealakok).
5. Abiti segédigés igealakokban (kijelentő mód múlt idő és feltételes mód) a cselekvő melléknévi igenév nemben és számban egyezik az alannyal.
6. A jövő idő általában úgy alakul, hogy az igetőhöz ahteti ’akar’ segédige kijelentő mód jelen idejű rövid alakját adják hozzá:Pevaćeš ’Énekelni fogsz’, de külön szóval kifejezett alany jelenlétében a segédige leválik a lexikális jelentésű igéről, amely visszakapja a főnévi igenév képzőjét, a segédige pedig a főnévi igenév elé kerül:Tićeš pevati. ’Te énekelni fogsz / Te fogsz énekelni’.
7. Összetett alakokban a lexikális jelentésű igét ki lehet hagyni, amikor megismétlődne, főleg párbeszédben, amint az a magyarban a jövő idő esetében lehetséges. Példák:
– jövő időben:– Hoćeš li raditi sutra? –Neću. ’Fogsz-e dolgozni holnap? – Nem fogok.’;
– múlt időben:Ja nisam ništa pio te noći, ali moji drugovijesu ’Én nem ittam semmit azon az éjszakán, de a barátaim igen’;
– feltételes módban:– Biste li hteli malo torte? – Hvala, nebih. ’– Kér egy kis tortát? – Köszönöm, nem.’
8. A harmadik személynek szóló parancsot és tiltást anek(a) ’hadd’ partikulával használt kijelentő mód jelen idejű alak fejezi ki:Neka uđe taj gospodin ’Jöjjön be az az úr!’
Az igealakok használatára vonatkozó megjegyzések:
Ada (leggyakoribb jelentése ’hogy’) kötőszóval a múlt idejű alak a felszólító mód jelentésével is használatos, ennél erélyesebb parancsot vagy tiltást kifejezve:Smesta dasi došao! ’Azonnal gyere ide!’,Dase nisi makao! ’Ne mozdulj!’
A nem parancsoló vagy tiltó jelentéssel használt magyar felszólító módnak ada ’hogy’ kötőszó + kijelentő mód jelen idejű alak felel meg:Hoćuda pevaš ’Azt akarom, hogy énekelj’.
A felszólító módú alak egyik nem alapjelentésű használata múltbeli ismétlődő cselekvés kifejezése:Štobi zaradio, tobi odmah ipotrošio… ’Amit keresett, azt azonnal el is költötte”.
A cselekvő melléknévi igenév általában a lexikális jelentésű ige alakja összetett igealakokban: múlt idő, feltételes mód stb. Ritkábban segédige nélkül is használják, például köszöntésekben (Dobro namdošli! ’Isten hozott titeket / hozta önöket!’) vagy átkokban:Đavo teodneo! ’Vigyen el az ördög!’
A két melléknévi igenév közül a szenvedő az, amelyet melléknévként is használnak. Az ige terén a szenvedő ige lexikális jelentését hordozza. Sajátossága a szerb nyelvben, hogy a szenvedő igenembiti segédigéje mindig jelen idejű alakban áll. Akkor van jelen idejű jelentése, amikor az ige állapotot fejez ki (Vrata su otvorena ’Az ajtó nyitva van’), és akkor múlt idejű jelentése, amikor cselekvést:Škola je otvorena 1932. godine ’Az iskolát 1932-ben nyitották meg’.
Jelen idejű határozói igeneve csak a folyamatos szemléletű igéknek van, múlt idejű pedig általában csak a befejezett szemléletűeknek. A jelen idejű az alany olyan állapotát vagy cselekvését fejezi ki, amely egyidejű az állítmány által kifejezettel (Sedeći na terasi, mogla je sve da vidi ’A teraszon ülve mindent láthatott’), a múlt idejű pedig az állítmányéhoz viszonyítva az alany előidejű cselekvését:Zauzeli su prvo mesto na tabelipobedivši sve protivnike ’Az első helyet foglalták el a tabellán, miután legyőzték az összes ellenfelüket’.
Kevésbé használt igealakok:
Azaorist-nak nevezett alak (tresoh ’ráztam’), amelyújlatin nyelvekben azegyszerű múlt időnek felel meg, főleg az irodalmi elbeszélésben használatos a múltbeli befejezett cselekvések kifejezésére. A beszélt nyelvben ezt a befejezett szemléletű igék múltjával fejezik ki.
Azimperfekt (tresijah ’ráztam’) az újlatin nyelvekbelifolyamatos múlt időnek felel meg. Csak az irodalmi nyelvben és némely rögzült mondatban (pl.Gde tobeše? ’Hol volt ez’) használatos. Helyette a folyamatos szemléletű igék múltját használják.
Apluskvamperfekt az újlatin nyelvekbelirégmúlt idő megfelelője. Kétféleképpen képződik: abiti segédige múlt idejű alakja + cselekvő melléknévi igenév, vagy abitiimperfekt-je + cselekvő melléknévi igenév:Većje bio ostario /bejaše ostario a oči ga nisu služile kao ranije ’Már megöregedett, és szeme nem szolgálta úgy, mint azelőtt’. Apluskvamperfekt előidejűséget fejez ki mellékmondatban más múltbeli cselekvéshez viszonyítva, de mára elavult, és a múlttal helyettesítik. A második változat még elavultabb, mint az első.
A2. jövő idő(futur drugi) abiti segédige befejezett szemléletű jelen idejéből és a lexikális jelentésű ige cselekvő melléknévi igenevéből tevődik össze. Mellékmondatokban használatos. A folyamatos szemléletű igéké egyidejűséget fejez ki 1. jövő idejű igével (Spremiću stan dok tibudeš spavao ’Takarítani fogok a lakásban, miközben te aludni fogsz’), a befejezett szemléletűeké pedig előidejűséget más, a jövőre utaló igéalakhoz viszonyítva:Uzmi ono štobudeš našao ’Vedd el azt, amit meg fogsz találni’. Ettől kivételt képez apre nego što kötőszó értékű szókapcsolat által bevezetett mondat állítmányát adó befejezett szemléletű igék 2. jövő ideje, amely utóidejűséget fejez ki más jövőbeli cselekvéssel szemben:Pre nego štobudem pošla, javiću vam se ’Mielőtt elmennék, értesíteni foglak titeket / fogom önöket’.
Feltételes mód múlt idő is létezik a szerb nyelvben. Abiti ige feltételes módú alakjából és a lexikális jelentésű ige cselekvő melléknévi igenevéből alakul. A 21. századi nyelvben ritka, helyette is a jelen idejű alakot használják, és ennek múlt idejű jelentése a kontextusból derül ki. PéldáulBio bih došao da ste me zvali helyett azt mondják, hogyDošao bih da ste me zvali ’Eljöttem volna, ha hívtatok volna’.
A szerb nyelvben vannak olyan határozószók, amelyek már eredetileg azok, mint példáulsad(a) ’most’ éstamo ’ott’, de a legtöbb másszófajokhoz tartozó szavakból származik, elsősorban melléknevekből:
Legtöbbször határozószóként is használják rövid alakú melléknevek alanyeset egyes szám semlegesnemű alakját:brz avion ’gyors repülőgép’ →Avionbrzo leti ’A gép gyorsan repül’. Ugyanígy lesz határozószó egyes igék szenvedő melléknévi igenevéből:preteran, -a, -o ’túlzott’ –preterano glasan ’túlságosan hangos’.
Egyes-skī végződésű hosszú alakú melléknevek alanyeset egyes szám hímnemű alakja is válhat határozószóvá azī lerövidítésével:lavovskī ’oroszlánra jellemző’ –Borio selavovski ’Úgy harcolt, mint egy oroszlán’.
Egyes helyhatározószók távolsági fok szerinti hármas rendszereket alkotnak, mint a mutató névmások:
Kérdés
A beszélőhöz közeli hely
A címzetthez közeli hely
A beszélőtől és a címzettől is távoli hely
gde? ’hol?’
ovde ’itt’
tu ’itt/ott’
(onde), tamo ’ott’
(kamo?),kud(a)? ’hova?’
ovamo ’ide’
tamo ’ide/oda’
onamo ’oda’
kud(a)? ’merre?’
ovuda ’erre’
tuda ’erre/arra’
onuda ’arra’
A régebbi nyelvben ez a rendszer koherensebb volt, mivel az itt zárójelbe tett szókat használták. Ezeket más, a rendszerhez tartozó szók helyettesítik, amelyek az elavultak jelentését is felvették. Ezért akud(a)? szónak két jelentése van (’hova’ és ’merre’), és atamo szónak is: ’ide/oda’ és ’ott’.
Ugyancsak hármas rendszere van mód- és mennyiséghatározószóknak:
kako? ’hogyan?’
ovako ’így’ (mint a beszélőhöz közel)
tako ’így/úgy’ (mint a címzetthez közel)
onako ’úgy’ (mint a beszélőtől és a címzettől is távol)
koliko? ’mennyi, hány?’
ovoliko ’ennyi’ (mint a beszélőhöz közel)
toliko ’ennyi/annyi’ (mint a címzetthez közel)
onoliko ’annyi’ (mint a beszélőtől és a címzettől is távol)
Atako és atoliko szókat akkor is használják, amikor nincs szó helyhez való viszonyról:Kako je želeo,tako mu se i dogodilo ’Ahogy akarta, úgy is esett meg vele’,Primera imatoliko, da ih je teško nabrojati ’Annyi példa van, hogy nehéz felsorolni’.
Egyes határozatlan hely-, idő- és módhatározószókat ugyanazokkal az előtagokkal képezik, mint a nekik megfelelő határozatlan névmásokat:
gde? ’hol?’
kud(a)? ’hova?’
kad(a)? ’mikor?’
kako? ’hogyan?’
negde ’valahol’
nekud(a) ’valahova’
nekad(a) ’valamikor’
nekako ’valahogy’
(svagde),svud(a) ’mindenütt’
(svukuda),svud(a) ’mindenfelé’
(svagda),uvek ’mindig’
svakako ’minden esetre, akárhogy’
nigde ’sehol’
nikud(a) ’sehova’
nikad(a) ’soha’
nikako ’sehogy’
igde ’valahol’
ikuda(a) ’valahova’
ikad(a) ’valamikor’
ikako ’valahogy’
Ezek közül a szók közül is egyesek elavultak (zárójelben), és mások helyettesítik. Ezértsvud(a) jelentése ’mindenfelé’ és ’mindenütt’ is, ’mindig’ jelentéssel pedig a rendszeren kívüliuvek szó használatos.
Azi- előtagú szókat kérdő mondatokban és feltételes mellékmondatokban használják:Jesi li gaigde video? ’Láttad-e őt valahol?’,Da samikako mogao, došao bih ’Ha valahogy is tudtam volna, eljöttem volna’.
Összetett határozószók általában egy elöljáróból és egy határozószóból vagy más szófajhoz tartozó szóból keletkeznek:
za ’-ért’ +malo ’kevés’ határozószó →zamalo ’majdhogynem’;
s ’-ról/-ről’ +mesto ’hely’ főnév →smesta ’azonnal’;
na ’-n’ +veliko ’nagy’ melléknév →naveliko ’nagyban’.
Így összetett szavakban egyes helyhatározószók alakja megváltozik:do ’-ig’ +gde ’hol’ →dokle ’ameddig’,od ’-tól/-től’ +ovde ’itt’ →odavde ’innen’ stb.
A mód-, a mennyiség- és egyes időhatározószók fokozhatóak. A középfokuk alakja azonos a megfelelő melléknevek középfokú alakjával semlegesnem alanyeset egyes számban, és a felsőfokuk ugyanazzal az előképzővel alakul: Példa:brzo ’gyorsan’ →brže ’gyorsabban’ →najbrže ’a leggyorsabban’. Néhány határozószónak más szó a középfokú megfelelője:dobro ’jól’ –bolje ’jobban’,mnogo ’sokat’ –više ’többet’,malo ’keveset’ –manje ’kevésbé’,loše ’rosszul’ –gore ’rosszabbul’.
A szerb elöljárószók magyar esetragoknak,névutóknak ésnévutómellékneveknek felelnek meg. Vannak kizárólag elöljárókként használt szók (bez ’nélkül’,k(a) ’felé’,na ’-n’ stb.) és olyanok, amelyeknek csak mellékesen van elöljárói funkciójuk:
határozószók, pl.posle:Posle smo otišli na večeru ’Azután elmentünk vacsorázni’ –Naći ćemo seposle časa ’Majd találkozunk az óra után’;
alanyeset egyes számban álló főnevek:mesto ’hely’ –Uradiću tomesto tebe ’Megcsinálom ezt helyetted’;
eszközhatározói eset egyes számban álló főnevek:pomoć ’segítség’ –Krug se crtapomoću šestara ’A kört körző segítségével rajzolják’.
Vannak összetett elöljárók is:
két elöljáróból:iz ’-ból/-ből’ +među ’között’ →između ’között, közötti’;
elöljáróból és főnévből:na ’-n’ +kraj ’vég’ →nakraj ’végén’.
Az elöljáró határozót vagy névszói jelzőt alkot névszói csoporttal együtt. A névszónak az elöljáró által megkövetelt esetben kell állnia. Ez nem lehet az alanyeset és a megszólító eset. A legtöbb elöljáró csak egyetlen esetű névszóval használható.
a birtokos esettel:blizu ’közelében’,do ’-ig’,duž ’mentén’,ispod ’alatt, alól’,ispred ’előtt, elől’,iz ’-ból/-ből’,iza ’túl’,između ’között, közül’,iznad ’felett, felől’,kod ’-nál/-nél, mellett’,pored ’mellett’,posle ’után’ (időben),pre ’előtt’ (időben),protiv ’ellen’,radi ’céljából, érdekében, -ért’,umesto ’helyett’,usred ’közepén’,zbog ’miatt’;
a részeshtározói esettel:k(a) ’felé’;
a tárgyesettel:kroz ’keresztül’,niz(a) ’valami lefelé vezető irányában’,uz(a) ’mellett, közelében, valami felfelé vezető irányában, -val/-vel’;za ’-ért’;
a határozói esettel:po ’szerint, megfelelően’,pri ’mellett, -kor’.
Más elöljárók két esettel, egyesek hárommal használhatók, jelentésüktől vagy a velük alkotott határozót alárendelő ige jellegétől függően:
Elöljárószó
Eset
A használat egyéb feltételei
Példa
među
T.
hely felé való mozgást kifejező igével
ićimeđu ljude ’emberek közé megy’
E.
nem mozgást vagy nem hely felé való mozgást kifejező igével
bitimeđu ljudima ’emberek között van’
na
T.
hely felé való mozgást kifejező igével
postavitina sto ’az asztalra tesz (vmit)’
H.
nem mozgást vagy nem hely felé való mozgást kifejező igével
bitina stolu ’az asztalon van’
nad(a)
T.
hely felé való mozgást kifejező igével
uzdigati senad more ’a tenger fölé emelkedik’
E.
nem mozgást vagy nem hely felé való mozgást kifejező igével
nalaziti senad morem ’a tenger fölött van’
o
T.
obesitio nešto ’valamire akaszt’
H.
govoritio nečemu ’valamiről beszél’
pod(a)
T.
hely felé való mozgást kifejező igével
padatipod stolicu ’a szék alá esik’
E.
nem mozgást vagy nem hely felé való mozgást kifejező igével
ležatipod stolicom ’a szék alatt fekszik’
pred(a)
T.
hely felé való mozgást kifejező igével
pozovitipred kralja ’a király elé hív (vkit)’
E.
nem mozgást vagy nem hely felé való mozgást kifejező igével
govoritipred kraljem ’a király előtt beszél’ (térben)
s(a)
B.
skočitisa stola ’leugrik az asztalról’
E.
élőlényekkel
s mužem ’a férjével’
u
T.
hely felé való mozgást kifejező igével
ićiu selo ’a faluba megy’
H.
nem mozgást vagy nem hely felé való mozgást kifejező igével
živetiu selu ’a faluban él’
B.
u Branka Ćopića ’Branko Ćopićnál’ (azaz műveiben)
za
T.
za profesora ’a tanárért’, ’a tanár részére’
E.
za profesorom ’a tanár mögött/után/nyomában’
B.
za života ’egy egész életen át, (vki) egész életére’
Megjegyzés: Egyes elöljárószók esetében vana ~ ∅ váltakozás. Aza-tfonotaktikai okokból adják hozzá az elöljáróhoz, amikor a következő szó ugyanazzal a mássalhangzóval, hasonló típusú mássalhangzóval vagy mássalhangzó csoporttal kezdődik:s majkom ’az anyjával’, desa sestrom ’a nővérével’;pred tobom ’előtted’, depreda mnom ’előttem’.
Meg lehet különböztetni olyan szavakat, amelyek eredetileg is kötőszók (i ’és’,ili ’vagy’,ako ’ha’ stb.), és olyanokat, amelyek elsősorban határozószók, pl.kad(a)? ’mikor?’:Kad se vraćaš? ’Mikor térsz vissza?’ vs.Razgovaraćemokad se budem vratio ’Majd beszélgetünk, amikor visszatérek’.
Vannak kötőszó értékű szókapcsolatok is, pl.kao da ’mintha’,zato što ’mert’,zbog toga što ’azon az oknál fogva, hogy’ stb.
Használatukra vonatkozó megjegyzések:
Aza kötőszó általában a magyar ’pedig’-nek felel meg (Mališan recitujea njegova sestra peva ’A kisfiú szaval, a nővére pedig énekel’), de használják azi ’és’ jelentésével is, ha az őt követő mondatban van egy ’is’ jelentésűi vagy ani ’sem’ kötőszó:Juče je padala kišaa i danas će ’Tegnap esett az eső, és ma is fog’,Juče nije padala kišaa ni danas neće ’Tegnap nem esett az eső, és ma sem fog’.
Aza da szókapcsolat jelentése ’anélkül, hogy’:Prešao je granicua da mu nisu tražili pasoš ’Átlépte a határt anélkül, hogy kérték volna az útlevelét’.
Apa kötőszó jelentése közeli az ’és’-éhez. Használatos:
sorban következő elem előtt:Operi prednjepa zadnje staklo ’Mosd meg a szélvédőt, majd a hátsó ablakot’;
következmény kifejezésére:Radili supa se umorili ’Dolgoztak és kifáradtak’;
felsorolásban:Najbliži Suncu je Merkur,pa Venera,pa Zemlja… ’A legközelebbiek a Naphoz Merkúr, aztán Vénusz, aztán a Föld…’
Ašto és ritkábban ada kötőszónak lehet a főmondatban utalószójuk, ato, amely közvetlenül előttük áll:To što voli da crta ne znači da će biti slikar ’Az, hogy szeret rajzolni, nem jelenti azt, hogy festő lesz’,Nije bilo reči otome da se kandidati sami sebe predlažu ’Nem volt szó arról, hogy a jelöltek saját magukat javasolják’.
Akao és anego kötőszók egyedülmondatrészek előtt állnak. Mondatokat ezekkel és ašto vagy ada szókkal alkotott szókapcsolatok vezetnek be:
Zaposlio sekao prodavac ’Eladóként vállalt munkát’ vs.Došao samkao što sam obećao ’Eljöttem, amint megígértem’;
Imaš više srećenego pameti ’Több szerencséd van, mint eszed’ vs.Platio si višenego što je trebalo ’Többet fizettél, mint amennyit kellett’,Bolje je da se vratimonego da uzalud čekamo ’Jobb, ha visszamegyünk, mintsem hogy hiába várjunk’.
A szerb nyelvtanok nem különböztetik meg amódosítószókat apartikuláktól.[68] Mindkét kategóriát arečce terminussal illetik, amelynek fordítása „partikulák”. Ezeket úgy határozzák meg, mint olyan változatlan alakú szavakat, amelyek a beszélő attitűdjét fejezik ki a közlés tartalmával kapcsolatban. Általában jelentésük akommunikáció konkrét körülményeitől függ. Például asamo szó a következőket fejezheti ki:
figyelem felkeltését:Samo da znaš šta sam juče video! ’Figyelj csak, mit láttam tegnap!’
figyelmeztetést, fenyegetést:Samo da mi dođi kasno! ’Gyere csak nekem későn!’
óhajt:Samo da mi se on vrati! ’Bárcsak visszajönne hozzám!’
A leggyakoribb módosítószó/partikula-félék:
pontosító:baš ’éppen’,i ’is’,upravo ’éppen’,taman ’éppen’. Példa mondatban:Baš meni se to moralo desiti! ’Éppen velem kellett megtörténnie!’
modális:besumnje ’kétségkívül’,dakako ’persze’,jedva ’alig’,možda ’talán’,naprotiv ’ellenkezőleg’,nipošto ’semmiképpen’,sigurno ’biztosan’,uistinu ’valóban’,umalo ’majdnem’,valjda ’talán’,verovatno ’valószínűleg’,zaista ’igazán’. Mondatban:– Hoćeš li sutra doći? –Dakako da ću doći. ’– Eljössz holnap? – Persze, hogy eljövök.’;Ceo dan učiš,sigurno si umoran ’Egész nap tanulsz, biztosan fáradt vagy’;Umalo da zaboravim pasoš ’Majdnem elfelejtettem az útlevelemet’.
mutató:evo, eto, eno ’íme’. Három távolsági fokot fejeznek ki, akárcsak amutató névmások:– Gde su mi naočari? –Eto ih kraj tebe ’– Hol van a szemüvegem? – Ott van melletted’;Eno starica pred vratima ’Íme az öreg néni a kapu előtt’.
Ali és ada li partikulák eldöntendő kérdést fejeznek ki. Az első az állítmányt követi, a második a mondat elején áll:Moguli da uđem? vagyDa li mogu da uđem? ’Bemehetek?’
Ali partikulát használják nem kötelezően kérdőszó után is, ennek kihangsúlyozására:Gdeli sam ostavio ključeve? ’Vajon hol hagytam a kulcsokat?’
Azar partikula kifejezhet:
– csodálkozást:Zar je već podne? ’Micsoda, már délután van?’;
– tagadó válasz várását, amikor a kérdés nem tagadott:Zar želiš da nastradaš? ’Meg akarsz halni, vagy mi?’;
– állító válasz várását, amikor a kérdés tagadott:Zar nisam lep? ’Hát nem vagyok szép?’
felkiáltó:a,ala,ama,da,ma,ta. Mondatokban:Ala smo se lepo proveli! ’De szépen múlattuk az időt!’,Ama čoveče, slušaj me! ’Hallgass már meg, jóember!’,[70]Da si mi zdrav! ’Légy egészséges!’,Ma nemoj! ’Na ne!’,[70]Ta vi se šalite! ’Dehát maga viccel!’;[70]
tagadó:ne ’nem, ne’,ni ’sem’:Dolazi on, aline tako često ’Jön ő, de nem olyan gyakran’,Ni ja tu ništa ne mogu učiniti ’Ebben az esetben én sem tudok semmit tenni’;
korlátozó:bar ’legalább’,jedino ’csak’,samo ’csak’:Samo ti možeš da mi pomogneš ’Csak te tudsz segíteni rajtam’;
parancsoló:neka,već:Neka dođe on! ’Jöjjön ide ő!’Prestaniveć s tim plakanjem! ’Hagyd már abba a sírást!’
A módosítószók/partikulákmondatszók is lehetnek párbeszédben. Ide sorolnak néhány több szóból álló tagolatlan mondatot is:Kako da ne!,Nego šta!,Nego kako! ’Dehogynem!’, ’Hogyne!’
Ez a szakasz a szerbmondattani rendszer főbb jellegzetességeit mutatja be, az egyszerű mondat típusaira, a mondatrészekre, aszórendre és némely mellékmondatra vonatkozóan.[71]
Kérdő mondat kijelentő mondatból alakítható kétféle szerkezettel, amelyek eldöntendő kérdéssé teszik a mondatot:
Az alany és az állítmány helye felcserélődik, amely esetben az egyszerű igealakú állítmány mögé vagy az összetett alakú segédigéje mögé ali partikula kerül. A segédige hangsúlyos alakja használatos:Spavajuli deca? ’Alszanak-e a gyerekek?’,Jesamli dobro uradio? ’Jól tettem-e?’,Hoćeli brzo ozdraviti? ’Meg fog-e hamar gyógyúlni?’;
Az állító mondat elé ada li partikula kerül:Da li deca spavaju?,Da li sam dobro uradio?,Da li će brzo ozdraviti? Ha az állítmánynak hangsúlytalan személyes névmással kifejezett tárgya vagy határozója van, ez közvetlenül követi a kérdő partikulát:Da li ga poznaješ? ’Ismered-e?’
Tagadó mondat az állítmány elé tettne partikulával keletkezik. Ez összeolvad azimati ’van neki’, abiti létige és ahteti ’akar’ kijelentő mód jelen idejű alakjaival (Lásd fentebbAz ige tagadott alakja). Összetett igealakokkal a hangsúlytalan segédige közvetlenül követi ane-t. Példák:Liftne radi ’A lift nem működik’,Ne biste dugo čekali ’Nem várnátok sokáig’.
Kérdő tagadó mondatot többnyire ali partikulával szerkesztenek:Ne bisteli hteli malo torte? ’Nem kér egy kis tortát?’,Nismoli se već negde videli? ’Nem láttuk mi már egymást valahol?’
Ilyen típusú mondatban használják azar partikulát is, amely azt fejezi ki, hogy tagadó válasz valószínűtlen lenne a kérdést feltevő szemében. Példák:Zar deca ne spavaju? ’Valóban nem alszanak a gyerekek?’,Zar juče nije padao sneg? ’Hát tegnap nem esett a hó?’
Felkiáltó mondat kapható kijelentő mondatból csupán ennek hanglejtése megváltoztatásával, de jellegzetes partikulák hozzáadásával is (példák fentebb aMódosítószók és partikulák szakaszban).
A névszóval kifejezett grammatikaialany alanyesetű, de van úgynevezett „logikai alany” is, amely más esetben áll:
birtokos esetben, amikor az állítmány abiti vagy a létigeként használtimati:Bićevelikih iznenađenja ’Lesznek nagy meglepetések’,Imahrane za sve ’Van ennivaló mindenki számára’;
részes esetben, amikor az állítmány személytelenül használt, érzést kifejező ige:Vojnicima je hladno ’A katonák fáznak’ (szó szerint ’Katonáknak van hideg’),Detetu se spava ’A gyerek álmos’ (szó szerint ’Gyereknek alussza magát’);
tárgyesetben, névmás által kifejezve, amikor az állítmány abiti vagy más, szubjektív, többnyire negatív érzelmet kifejező ige:Svenas je strah ’Mindannyian félünk’ (szó szerint ’Összes minket van félelem’),Sram nekaih bude! ’Szégyelljék magukat (ők)!’ (szó szerint ’Szégyen hogy őket legyen!’)
Az állítmány egyezik általában az alannyal személyben, számban és nemben. Ez utóbbiban az igei állítmány esetében a melléknévi igenév egyezik, akár szenvedő, akár cselekvő:Grad jepogođen zemljotresom (hímnem egyes szám) ’A várost földrengés sújtotta’,Ptice suletele ’Repültek a madarak’ (nőnem többes szám). Nincs viszont egyeztetés olyan bemutató szerkezetben, amelyben mutató névmás az alany, ésbitikopulás névszói állítmány van. Ekkor a névmás mindig semleges nem alanyeset egyes számban marad:Ovo je moja ćerka ’Ez a lányom’.
Anévszói állítmány névszói része általában alanyesetű, amikor a kopula abiti ige (Moj brat jeinženjer ’Fivérem mérnök’), olykor pedig birtokos esetű, elöljáróval vagy anélkül:Narukvica jeod srebra ’A karkötő ezustből van’,Deda je uvek biodobre volje ’A nagyapa mindig jóakaratú volt’. Amikor melléknév fejezi ki, ez rövid, azaz határozatlan alakú, ha van ilyen alakja:Vaš predlog jezanimljiv ’Javaslatotok érdekes’.
Más kopulatív igékkel egypredikativ vagypredikativna dopuna (szó szerint ’állítmánykiegészítő’) nevű mondatrészt használnak. Ez többnyire alanyesetű [Zovem seMarija ’Marija a nevem’ (szó szerint ’Nevezem magam Marija’)], de állhat más esetben is:
elöljárós vagy anélküli tárgyesetben:Smatraju meza grešnicu ’Bűnösnek tekintenek engem’,Poslednja odluka predstavljaizmenu propisa ’Az utóbbi határozat a szabályzat megváltoztatását jelenti’;
eszközhatározói esetben:Odgovor mi se činiispravnom ’A válasz helyesnek tűnik nekem’.
Atárgy általában elöljáró nélküli tárgyesetben áll, de birtokos esetű a következő esetekben:
amikor határozatlan mennyiségét érti bele annak, amit megnevez:Kupićuhleba ivina ’Kenyeret és bort fogok venni’,Imate livremena? ’Van-e időtök?’
tagadott igének alárendelve:Ne vidimnačina da se to uradi ’Nem látok módot arra, hogy ezt meg lehessen tenni’.
Ahatározók akármelyik esetben állhatnak, az alanyeseten és a megszólító eseten kívül:
birtokos esetben:
elöljáró nélkül:Višega se ne plašim ’Többé nem félek tőle’;
elöljáróval:Sve zavisiod rezultata ’Minden az eredménytől függ’;
részes esetben:Verujtestručnjaku ’Higgyetek a szakembernek!’;
elöljárós tárgyesetben:Nisam misliona vas ’Nem gondoltam rátok’;
elöljáróval:Nemojte žalitiza prošlošću ’Ne sajnáljátok a múltat!’
határozói esetben:O čemu govoriš? ’Miről beszélsz?’
A főnévvel vagy névmással kifejezett helyhatározóval kapcsolatban megjegyzendő, hogy mikor teszik tárgyesetbe, és mikor határozói esetbe. Az első hely felé való mozgást kifejező igének alárendelt határozó esete, a második olyan igével használatos, amely nem mozgást vagy nem hely felé való mozgást fejez ki (lásd fentebb azAz elöljárószó szakaszt).
Azok a melléknevek, amelyeknek lehet határozójuk, megkövetelik, hogy ez utóbbi egy bizonyos esetben álljon. Például aželjan ’kívánó’ melléknév határozójának elöljáró nélküli birtokos esetűnek kell lennie (željanpromena ’változásokat kívánó’),umoran ’fáradt’od elöljárós birtokos esetű határozót követel meg (umoranod napora ’erőfeszítéstől fáradt’),siguran ’biztos’u elöljárós targyesetű határozóval jár (siguranu sebe ’magabiztos’), a középfokú mellékneveket azod elöljáró követi, amely a birtokos esettel használatos:skupljiod zlata ’drágább az aranynál’ stb.
A cselekvést megnevező főnevekfőnévi vagy névmási jelzője az alábbi sajátosságokkal rendelkezik:
Ha a főnév tárgyatlan igéből származik, jelzője ugyanabban az esetben áll, mint az illető ige határozója:izviniti se čitaocima ’bocsánatot kér az olvasóktól’ –izvinjenje čitaocima ’bocsánatkérés az olvasóktól’,pasti s krova ’leesik a tetőről’ –pad s krova ’esés a tetőről’.
Ha a főnév tárgyas igéből képzett (tárgya elöljáró nélküli tárgyesetben áll), jelzője általában elöljáró nélküli birtokos esetű (uvozitihranu ’élelmiszereket hoz be’ –uvozhrane ’élelmiszerek behozatala’), olykor pedig valamely elöljárós más esetben:želetipromene ’változásokat kíván’ –željaza promenama ’változások kívánása’.
Aprivremeni atribut ’ideiglenes jelző’,predikatski atribut ’állítmányi jelző’ vagyaktuelni kvalifikativ ’aktuális minősítő’ nevű mondatrészt, amely a magyar grammatikákban állapothatározónak felel meg, rövid, azaz határozatlan alakú melléknév fejezi ki, ha van ilyen alakja:Otac seiscrplen srušio na ležaj ’Az apa holtfáradtan rogyott le a fekhelyre’ (rövid alakú melléknévvel),Naši suprvi stigli na cilj, a vašiposlednji ’A mieink elsőkként értek célba, a tieitek utolsókként’ (hosszú alakú melléknevekkel, mivel csak ilyenjük van).
Azapozitiv nevű mondatrészt is határozatlan melléknév adja. Klajn 2005 átmeneti mondatrésznek tekinti aprivremeni atribut és azapozicija között.Szünetekkel és sajátos hanglejtéssel (írásbanvesszőkkel) válik ki a szomszédos mondatrészek közül. Példák:Vlažna od kiše, zemlja se ugibala pod nogama ’Mivel nedves volt az esőtől, a föld besüppedt a lábak alatt’ (szó szerint ’Nedves az esőtől,…’),Moj kolega,iznenađen, nije stigao da reaguje ’Kollégám, meglepett lévén, nem tudott reagálni’ (szó szerint ’Kollégám, meglepett,…’).
Azapozicija ’értelmező’ nevű mondatrész alatt Klajn 2005 csak főnév által kifejezett mondatrészt ért, amely nem válik ki szünetekkel és sajátos hanglejtéssel. Ez általában egyezik nemben, számban és esetben azzal a főnévvel, amelyet értelmez [doktorSimić ’Simić doktor’ –s doktoromSimićem ’Simić doktorral’ (szó szerint ’doktorral Simić-csel’)], de egyes esetekben változatlan:
a nőnemű személyek családneve, más szláv nyelvekkel ellentétben:doktorka Simić ’Simić doktornő’ –s doktorkom Simić ’Simić doktornővel’;
egyes közületek elnevezése (ezeketidézőjelbe teszik):u hotelu ’Union’ ’az Union szállóban’;
a kevésbé ismert földrajzi elnevezések:na reci Orinoko ’az Orinoco folyamon’ (vs.na reci Dunavu ’a Duna folyamon’ – egyeztetett értelmező).
A szórend attól függ, hogy milyenszemantikai szerepe (topik vagypredikátum) van a mondat egyik vagy másik részének, és/vagy attól, hogy a beszélő kiemeli-e a mondat egyik-másik részét vagy sem.
Bár a szerb nyelvben a szórend elég szabad, mégis lényegébenSVO-nyelv, azaz a szórend alany + állítmány + tárgy/határozó, az alábbi körülmények között:
A beszélgetőtársak már ismerik úgy az alanyt, mint a tárgyat/határozót, tehát nem forog fenn a topik és a predikátum kérdése.
Állító kijelentő mondatról van szó.
Az alanyt külön szó fejezi ki.
Az állítmány egyetlen szóból áll, mely ige.
A mondatban csak egy tárgy vagy határozó van, és ezt főnév vagy névmás fejezi ki.
A mondat semleges, azaz nincs kiemelve a mondat egyetlen része sem.
Prozódiai szempontból mindegyik mondatrész hangsúlyozott.
Példa:Dečaci vole košarku ’A fiúk szeretik a kosárlabdát’.
Ugyanaz a szórend, ha a fenti 2–7 feltételek mellett a fenti mondat aŠta rade dečaci? ’Mit csinálnak a fiúk?’ kérdésre válaszol, azaz a válaszban az alany topik, és az állítmány + tárgy predikátum. Megjegyzendő egyébként, hogy általában a topik megelőzi a predikátumot.
Más helyzetekben a szórend különbözhet.
A kiemelt állítmány helye
A fenti mondat állítmányát úgy lehet kiemelni, hogy a mondat végére teszik:Košarku dečacivole ’A kosárlabdát a fiúk szeretik’ (például olyan tevékenységgel ellentétben, amit nem szeretnek). Ugyancsak kiemelés céljából, de más értelemben, az állítmány lehet az első helyen:Vole dečaci košarku ’Szeretik a fiúk a kosárlabdát’ (ellentmondva olyan címzettnek, aki az ellenkezőjét állítja).
Az alany helye
Az alanyt úgy emelik ki más lehetséges alannyal ellentétbe téve, hogy a mondat végére helyezik:Košarku voledečaci ’A kosárlabdát a fiúk szeretik’ (például a lányokkal ellentétben, akik nem szeretik).
Predikátumként az alany az állítmány mögé kerül, akkor is, ha nincs kiemelve:Zvala te jeneka žena ’Egy nő hívott (téged)’ [válasz egy lehetséges ’Ki hívott (engem)?’ kérdésre]. Ugyancsak az állítmány mögött van az alany idézet utáni közbevetett mondatban:– Jeste li žedni? – upitadomaćica ’– Szomjasak vagytok-e? – kérdi a háziasszony’.
A tárgy és a határozók helye
Topikként a tárgy az állítmány előtt áll:Papire će pokupiti čistačica ’A papírokat majd össze fogja szedni a takarítónő’ (válasz egy lehetséges ’Mi lesz a papírokkal?’ kérdésre).
Ha az állítmánynak tárgya is és határozója is van, többnyire az utóbbiak közül a rövidebbik megelőzi a hosszabbikat, úgy értve, hogy szócsoportokról is lehet szó:Šaljemrukopis uredniku književne revije „Stvarnost” ’Elküldöm a kéziratot aStvarnost irodalmi folyóirat szerkesztőjének’,Šaljemuredniku rukopis mog neobjavljenog romana ’Elküldöm a szerkesztőnek a még kiadatlan regényem kéziratát’.
Az elöljáró nélküli személyes névmással kifejezett tárgy vagy határozó állhat az állítmány előtt vagy mögött, akár kiemelt (hangsúlyos alakkal), akár nem (hangsúlytalan alakkal). Példák:
Ne vidimga ’Nem látom’;
Ne vidimnjega ’Nem látom őt’;
Jaga ne vidim ’(Én) nem látom’;
Janjega ne vidim ’(Én) őt nem látom’.
Az ilyenféle tárgy vagy határozó állhat a mondat elején, hangsúlyos alakjában, és így kiemelt:Meni su ništa rekli ’Nekem nem mondtak semmit’.
A határozószóval kifejezett határozó általában az előtt az ige vagy melléknév előtt áll, amelyet meghatároz:Onmnogo zarađuje ’Ő sokat keres’,Emisija jevrlo zanimljiva ’A műsor nagyon érdekes’. Tagadó mondatban viszont gyakran helyezik az ige mögé (On ne zarađujemnogo ’Ő nem keres sokat’), de állhat előtte is:Onmnogo ne zarađuje ’Ő nem sokat keres’ (szó szerint ’Ő sokat nem keres’).Li partikulás kérdő mondatban kötelezően áll az állítmány mögött (Zarađuje li onmnogo? ’Sokat keres-e?’), viszontda li partikulással az ige előtt marad:Da li onmnogo zarađuje?
A főnévvel vagy főnévcsoporttal kifejezett határozó, ha nincs kiemelve, általában az előtt az ige mögött áll, amelyet meghatároz (Viđamo sesvakog dana ’Látjuk egymást minden nap’), de kiemelés céljából az ige előtt:Svakog dana se viđamo ’Minden nap látjuk egymást’.
A determinánsi funkciójú névmások helye
Az ilyen determinánsok helye szabályszerűen a szócsoport főneve előtt van. Csak a birtokos determináns áll a főnév mögött, és csak akkor, ha ez megszólító esetben áll:Slušaj, prijateljumoj! ’Hallgass ide, barátom!’ Ha a főnévnek több determinánsa van, hozzá a legközelebb a birtokos determináns áll, ez előtt a mutató, a kérdő vagy a határozatlan, ezek előtt pedig asav vagy aceo (mindkettő jelentése ’egész’) szavak. Példák:ovo tvoje delo ’ez a te ügyed’,O kakvoj mojoj grešci govoriš? ’Melyik hibámról beszélsz?’,ceo taj njihov program ’ez az ők egész programja’.
A jelző helye
A melléknévi jelző általában a jelzett főnév előtt áll (žuti cvet ’sárga virág’), de mögötte is állhat, amikor határozója van:od starostižuta knjiga vagyknjigažuta od starosti ’a régisége miatt sárga könyv’.[72] Kötelezően áll a történelmi személyiségek neve mögött:KatarinaVelika ’Nagy Katalin’. Egy főnévnek több melléknévi jelzője is lehet, mind előtte. Ilyen szócsoportban a határozatlan melléknév megelőzi a határozottat, a minősítő a viszonyítót, a szűkebb jelentésű pedig a tágabb jelentésűt:moderan italijanski školski brod ’modern olasz tanhajó’,poznata beogradska operska pevačica ’ismert belgrádi operaénekesnő’.
A sorszámnévvel kifejezett jelző szabályszerűen a főnév előtt áll, mint a melléknévi jelzők általában (peti razred ’ötödik osztály’), viszont az ilyen jelző is a történelmi személyiségek neve mögött áll:PetarPrvi ’Első Péter’. Ha ezen kívül a főnévnek van még egy melléknévi jelzője, a számnévnek ez előtt van a helye:treći svetski rat ’a harmadik világháború’.
A névszói állítmány névszói részét képező szócsoportban a melléknévi jelző, ha nincs kiemelve, akkor a kopula mögött áll:Kinezi su čudni ljudi ’A kínaiak furcsa emberek’. Kiemelése céljából az ilyen jelzőt a mondat elejére helyezik:Čudni su ljudi ti Kinezi ’Furcsa emberek ezek a kínaiak’.
A főnévi jelző a jelzett főnév mögött áll:čovek proverenog ukusa ’bizonyított jó ízlésű ember’.
A simulószók helye
Az enklitikumok (a hangsúlytalan névmások, a hangsúlytalan segédigék és ali kérdő partikula) nem állhatnak mondat elején.
Az enklitikus segédigéknek és tárgyi vagy határozói funkciójú személyes névmásoknak több helyük is lehet.
Példák névmásra:
az alany szócsoportja mögött:Ova neostvarena čežnjamu pruža inspiraciju za nove pokušaje ’Ez a meg nem valósult kívánság újabb kísérletekre ad neki ihletet’;
az alany szócsoportjának első tagja mögött:Ovamu neostvarena čežnja pruža inspiraciju za nove pokušaje;
az állítmány mögött:Ova neostvarena čežnja pružamu inspiraciju za nove pokušaje.
Példák segédigére:
az első határozó mögött:Zbog nepažnjeje u vašim vozilima često dolazilo do požara ’Figyelmetlenség miatt járműveitekben gyakran fordult elő tűzeset’;
a második határozó szócsoportjának első tagja mögött:Zbog nepažnje, u vašimje vozilima često dolazilo do požara;
a második határozó szócsoportja mögött:Zbog nepažnje, u vašim vozilimaje često dolazilo do požara;
a harmadik határozó mögött:Zbog nepažnje, u vašim vozilima čestoje dolazilo do požara.
Azon kívül, hogy nem állhat a mondat elején, az enklitikum helyének más korlátozásai is vannak:
Nem állhat az állítmány mögötti hely után.
Nem követhet szünetet.
Ha a mondatban van vonatkozó névmás vagy kérdő szó, az enklitikum közvetlenül ez után áll. Példák:
Srušili su spomenik kojije puna dva veka bio simbol ovog grada ’Ledöntötték azt a műemléket, amely két egész évszázadon át volt e város jelképe’;
Koće pod ovim uslovima želeti da putuje? ’Ki kíván majd ilyen körülmények között utazni?’;
Hoću da znam zaštome niko nije obavestio šta se događa ’Tudni akarom, miért nem értesített senki arról, ami történik’.
Az enklitikum mondatot bevezető kötőszó mögött áll, hacsak ez utóbbi nemi ’és’,a ’pedig’ vagyni ’sem’:Raspisali smo konkurs, alise niko nije javio ’Pályázatot hirdettünk, de senki sem jelentkezett’.
Egy mondatban két, három vagy négy enklitikum is lehet egymás mögött. Amikor négy van, ezek ali partikula, egy segédige és két különböző esetben álló névmás:Ne znam dali sam joj se dopao ’Nem tudom, tetszettem-e neki’.
Az enklitikumok sorrendjét az alábbiak szabályozzák:
Ali partikula megelőzi a többi enklitikumot:Gdeli su moje naočare? ’Hol van a szemüvegem?’
Az enklitikus segédigék, kivéve aje-t, a névmások előtt állnak:Da lisam ih ja upoznao? ’Megismerkedtem-e én velük?’
Aje segédige és az őt helyettesítőse visszaható névmás a többi névmás mögött áll:Videla meje ’Látott engem’,Predstava imse dopala ’Az előadás tetszett nekik’.
Az enklitikus névmások sorrendje a következő:
– a részes esetű + a birtokos esetű :Ima kolača, daćuti ih malo ’Vannak sütemények; majd adok neked egy kicsit (belőlük)’;
– a részes esetű + a tárgyesetű:To su Markove knjige, onti ih poklanja ’Ezek Marko könyvei; neked ajándékozza (őket)’;
– a birtokos esetű + a tárgyesetű:Ne želim to imanje, davno samga se odrekao ’Nem kívánom ezt a tulajdont; már rég lemondtam róla’.
A proklitikumok állhatnak a mondat elején:
elöljáró:Na stolu ima knjiga ’Az asztalon van egy könyv’;[73]
kötőszó:Da Slavko uzima kruške ’Slavko vegyen körtét’;[74]
partikula:Da nisi bolesna? ’Csak nem vagy beteg?’[75]
A közvetett kérdést képezőtárgyi mellékmondatot ugyanaz a kérdőszó vezeti be, mint az, amely a megfelelő közvetlen kérdés elején áll, belleértve az eldöntendő kérdést is:Da li ima deterdženta? ’Van-e mosószer?’ –Pitaću prodavcada li ima deterdženta ’Meg fogom kérdezni az eladótól, hogy van-e mosószer’.
Amódhatározói mellékmondattal kapcsolatban megjegyzendő, hogy:
Akao što ’úgy…, ahogy’ és akao da ’mintha’ kötőszókkal bevezetett mellékmondatok különböznek az állítmányuk cselekvésének jellegét illetően, de nem az igealak tekintetében:
Vrata treba montirati kao štoje označeno na crtežu ’Az ajtót úgy kell összeszerelni, ahogy az a rajzon van előírva’ – valós cselekvés, kijelentő módú állítmány vs.
Opominje me da pada kiša, kao da ja to neznam ’Emlékeztet arra, hogy esik az eső, mintha én nem tudnám’ – nem valós cselekvés, de ugyancsak kijelentő módú állítmány.
A főmondat és a mellékmondat cselekvései közötti arányosságot többféle szerkezettel lehet kifejezni:
– megfelelő, egymásra utaló szavak a két mondatban és ašto kötőszó a mellékmondat bevezetőjeként:Što ih više opominješ, deca te sve manje slušaju ’Minél inkább szidod a gyerekeket, annál inkább nem hallgatnak rád’;
– egymásra utalóto a főmondatban ésšto a mellékmondatban:Što je metal topliji, to je mekši ’Minél melegebb a fém, annál puhább’;
– egymásra utalóutoliko a főmondatban ésukoliko a mellékmondatban:Ukoliko je metal topliji, utoliko je mekši.
Acélhatározói mellékmondatnak több szerkezete lehetséges:
ada kötőszóval és kijelentő mód jelen idejű állítmánnyal:Odvezi kola mehaničaruda ihpogleda ’Vidd a kocsit szerelőhöz, hogy nézze meg’;
ada kötőszóval és feltételes módú állítmánnyal:Da bi situacijabila jasnija, poslužićemo se crtežom ’Hogy a helyzet világosabb legyen, rajzhoz fogunk folyamodni’;
akako kötőszóval és feltételes módú állítmánnyal:Ostao sam u hotelukako bih dovršio pismo ’A szállodában maradtam, hogy befejezzem a levelet’;
tagadó alakú, de nem tagadó jelentésű feltételes módú állítmánnyal, és ali partikulával:On zapali šibicune bi li maloogrejao promrzle prste ’Gyufát gyújt, hogy legalább egy kicsit megmelegítse megfagyott ujjait’.
Amegengedő mellékmondattal kapcsolatban megemlítendő amakar kötőszós szerkezet, amelyben az állítmány a cselekvő melléknévi igenév alakjában jelenik meg:Neću popustiti makarpoginuo ’Nem fogok engedni, ha belehalok is’,Makar (i) ništa nenašli, dobro je da ispitamo teren ’Jó lesz átkutatni a terepet, ha nem is találunk semmit’.
Jelen- vagy jövőbeli lehetőség kifejezhető magyar szerkezettel analóg módon:Ako lampica svetli, mašina je ispravna ’Ha a jelzőlámpa világít, a gép rendben van’,Ukoliko se lampica ugasi, zovite me ’Amennyiben a jelzőlámpa kialszik, hívjanak’. Van az utóbbival azonos jelentésű más szerkezet is, ali partikulával:Ugasili se lampica, zovite me.
Olyan a jelenben vagy a jövőben teljesülhető feltétel kifejezésére, amelytől függ egy cselekvés megvalósulása, megvan, mint a magyarban, a feltételes módú állítmányos mellékmondat. A kötőszó lehetako ’ha’,ukoliko ’amennyiben’ vagykad(a) (alapjelentése ’mikor’):Kad / Ako / Ukoliko bi bilo kiše do kraja meseca, usevi bi se mogli spasti ’Ha / Amennyiben lenne eső a hónap végéig, meg lehetne menteni a vetést’. Ha a feltétel teljesíthetetlen, akad(a) kötőszó és feltételes módú állítmány, vagy ada kötőszó és kijelentő mód jelen idejű állítmány használatos:Kad bih bio / Da sam deset godina mlađi, predložio bih joj brak ’Ha tíz évvel fiatalabb lennék, megkérném a kezét’.
A múltban nem teljesített feltételt ada kötőszóval és kijelentő mód múlt idejű állítmánnyal fejezik ki:Da sam odgovorio i na deseto pitanje, zaradio bih milion dinara ’Ha a tizedik kérdésre is válaszoltam volna, egy millió dinárt nyertem volna’.
Mondattal vs. főnévi igenévvel kifejezett alárendelt cselekvés
A személytelentrebati ’kell’ igének alárendelt cselekvést főnévi igenévvel fejezik ki, amennyiben a cselekvő nincs meghatározva:Trebasačekati ’Várni kell’. Ha viszont a cselekvő meg van határozva, őt ada kötőszóval bevezetett alanyi mellékmondat alanya fejezi ki, az állítmánya pedig kijelentő mód jelen idejű:Trebada sačekamo ’Várnunk kell’.
Amikor egy mondatban két cselekvés van kifejezve, melyek közül az egyik alárendeltje a másiknak, és mindkettőnek ugyanaz a cselekvője, a szerb nyelv ada kötőszós tárgyi mellékmondtatot preferálja az alárendelt cselekvés kifejezésére, a horvát és más szláv nyelvekkel ellentétben, amelyek ehelyett a főnévi igenévvel kifejezett tárgyat preferálják:Marija želi da piše ’Marija írni kíván’.[76]
Browne 2004 szerint e munka megjelenéséig nem voltak tulajdonképpeni statisztikák a szerb szókészlet összetételéről.[77] Annyi említhető meg, hogy iskolás gyerekek írásai alapján1983-ban végzett kutatásból az tűnik ki, hogy ezekben az írásokban a leggyakrabban használt 100 szó közül 97 örökölt szláv eredetű szó, kettő bizonytalan eredetű, a gyerekek nyelvezetéhez tartozó szó, és egyjövevényszó.[78]
A szerb nyelvben megtalálhatók mindenféle területhez tartozó ősszláv szavak:mati ’anya’,kći ’vki leánya’,sin ’vki fia’,noga ’láb’,nos ’orr’,nokat ’köröm’,vuk ’farkas’,zec ’nyúl’,miš ’egér’,jež ’sündisznó’,zima ’tél’,sneg ’hó’ stb.[79]
Egyes örökölt szavak csak a szerbben és a horvátban maradtak fenn:jer ’mert’,proleće ’tavasz’,raditi ’dolgozik’,kiša ’eső’,baciti ’dob’ (ige),tražiti ’keres’. Mások megvannak más szláv nyelvekben is, de a szerbben és a horvátban más jelentésük lett:voleti ’szeret’ (← ’preferál’),jak ’erős’ (← ’miféle’),posao ’dolog, ügy’ [← ’küldött (személy)’],čuvati ’őriz’ (← ’érzékel’),vrlo ’nagyon’ (← ’erényesen’).[80]
A szerb nyelvben a leggyakrabban utóképzővel történik aszóalkotás. Ennél kevésbé gyakori az előképzővel való és aszóösszetétel, a legritkábban alkalmazott módszer pedig aszófajváltás.[81]
Az ige esetében az előképzővel történő szóalkotás lehet:
csupán grammatikai, amikor az előképző nem változtatja meg az ige lexikális jelentését, csak a szemléletét;
részben grammatikai, részben lexikális (lásd fentebbIgeszemlélet);
csak lexikális.
Más szófajok esetében az előképző csak lexikális funkciójú, beleértve azt is, hogy nem okoz szófajváltást.
A legtöbb előképző elöljáróból származik, és vannak hangtani változataik is attól függően, hogy milyen hangzóval kezdődik az alapszó. Előképzővel alkotható:
Többnyire az összetett szó tagjait magánhangzó köti össze, gyakrabban az-o- (riba ’hal’ +lov ’vadászat’ →ribolov ’halászat’), ritkábban az-e-:oči ’szemek’ +vidan ’látható’ →očevidan ’szemmellátható, nyilvánvaló’. Máskor a két tag közvetlenül tapad egymáshoz. Ez esetben gyakrabban fordul elő, hogy az első magánhangzóra végződik (sto ’száz’ +noga ’láb’ →stonoga ’százlábú’), és ritkábban, hogy mássalhangzóra:jedan ’egy’ +put ’út’ →jedanput ’egyszer’.
Az összetett tagok lehetnek többé vagy kevésbé összeolvadtak. Az előbbieken egyetlen hangsúly van, és egybeírják őket, példáulkućèvlasnik ’háztulajdonos’. Az utóbbiakban mindegyik tag megtartja hangsúlyát, és ezeket kötőjellel írják:spȍmēn-plȍča ’emléktábla’,kulturno-umetnički ’kulturális és művészeti’.
Szófajváltással példáulfőnevek keletkeznek melléknevekből. Többségüket úgy ragozzák, mint az eredeti melléknevet.
A személyt megnevező melléknévből származó köznevek megtartják a melléknév hím- és nőnemű alakját, példáuldragi, -a ’kedves’, de az ugyanilyen eredetű családneveket nem egyeztetik nőnemben. Ilyenek példáulCrnjanski,Rački,Markov stb.
Az elvont fogalmat megnevező ilyen főnevek megtartják a melléknév semlegesnemű alakját:dobro ’a jó’,zlo ’a rossz’.
Jelentéstapadás útján melléknévi jelzők válnak főnevekké. Ezek megtartják az eredetileg őket alárendelő főnév nemét, példáulprava (nn.) ’egyenes’ (vonal). Idetartozik számos országnév, mivel azemlja ’ország’ nőnemű főnévvel voltak egyeztetve melléknevekként:Mađarska ’Magyarország’,Engleska ’Anglia’ stb.
A legtöbb ige szenvedő melléknévi igenevű alakjamelléknévként is használható, például azotvoren prozor ’nyitott ablak’,prodata roba ’eladott áru’,kuvano meso ’főtt hús’ szókapcsolatokban. A cselekvő melléknévi igenév ritkábban lehet melléknév, szabályszerűen akkor, amikor láthatóan megváltozott állapotot vagy tulajdonságot fejez ki:odrasla žena ’felnőtt nő’,zaspalo dete ’alvó gyerek’ (szó szerint ’elaludt gyerek’).
Határozószó lesz igen gyakran minősítő melléknevekből, beleértve olyanokat, amelyek eredetileg szenvedő melléknévi igenevek, valamint egyes-ski-re végződő melléknevekből (lásd fentebbA határozószó).
Elöljáró válik egyes határozószókból és főnevekből (lásd fentebbAz elöljárószó).
Mint mindennyelv, a szerb is gazdagította és továbbra is gazdagítja szókészletét több nyelvből származó jövevényszavakkal.[84] A horváthoz képest, amely sztenderdje a szóalkotást és a tükörfordítást preferálja a szókészlet bővítésének eszközeiként, a szerb nyelv nyitottabb a jövevényszavak befogadására.[85]
A legrégibb jövevényszavak a középkorigörög nyelvből származnak, aBizánci Birodalommal való kapcsolatoknak köszönhetően, és azószláv nyelvből, mivel ezt használták a szerbekkeresztelésének folyamatában. Az előbbi nyelvből egyes szavak az utóbbin keresztül kerültek a szerb nyelvbe. Közvetlenül a görögből vették át például alivada ’kaszáló, legelő’ ésmiris ’szag’ szavakat. Az ószlávból származnak apričati ’mesél’ ésvazduh ’levegő’ szavak, valamint a görögidol ’bálvány’ ésiguman ’apát’.
Újlatin nyelvekből a középkorban kezdtek a szerbbe kerülni szavak, például avelenceisiguran ’biztos’ (melléknév). Később vettek át francia szavakat is, pl.ruž ’rúzs’.[86] A legtöbb viszonylag nem régi jövevény, és ezek nemzetközi szavak:literatura ’irodalom’,interesantan ’érdekes’,etimologija ’etimológia’,poezija ’vers, költészet’,telegram ’távirat’,geografija ’földrajz’ stb.
Atörök nyelv hatása a14. században kezdődött, a török hódoltsággal egyidőben. Sok török szó maradt fenn,[87] mint példáulbaš ’éppen’,sokak ’sétány’,ćorsokak ’zsákutca’,badava ’ingyen’,jorgovan ’orgona’ (a növény),kajsija ’barack’, valamint lexikális képzők:-luk (komšiluk ’szomszédság’),-džija (kamiondžija ’kamionsofőr’),-ana (elektrana ’villanyerőmű’).
Más viszonylag régi forrásnyelvek anémet (ebből például akuhinja ’konyha’,škoda ’kár’ ésšnicla ’hússzelet’ szavak származnak), azorosz [pl. azapeta ’vessző’ (írásjel)][86] és a magyar. Ebből már a középkorban átvettek olyan szavakat, mintkip ’kép’ (később ’szobor’) ,herceg ésvaroš, majd a18. században, amikor a szerb kultúra központja Magyarországra került, a szókészlet gyarapodott például asoba,salaš ’tanya’,gazda,lopov ’tolvaj’ szavakkal.[87]
A legújabb és jelenleg a fő jövevényszó-forrás azangol nyelv, amelyből tömegesen kerülnek szavak a szerb nyelvbe.[87] Egyes ilyen szavak nemzetköziek, mint aprohibicija és azinfrastruktura, mások nagyjából megtartották az angol hangzásukat, pl.pejsmejker ’szívritmus-szabályozó’,trening ’edzés’,mjuzikl,softver.[88]
A jövevényszavak beillesztése a szerb nyelv rendszerébe
Majd minden jövevényfőnév beilleszkedik a szerb ragozási osztályokba.[89] Azok, amelyek eredeti nyelvükben-i-re,-u-ra vagy akármelyik hosszú magánhangzóra végződnek, belefoglalják ezt aszótőbe:tabu –tabua ’a tabu vmije’,bife –bifea ’a büfé vmije’. Az-i-re végződőek mögé a-j- kötőhang kerül:hobi –hobija ’a hobbi vmije’.
A törökben-i,-ü,-ı és-u végű szavak a szerbben-ija végződést kaptak, akár hím-, akár nőneműek, és a 2. ragozási osztályhoz tartoznak:zanatlija (hn.) ’mesterember’,ćuprija (nn.) ’híd’.
A-tio-ra végződő latin eredetű szavak esetében ez a végződés-cija lett, akár közvetlenül a latin, akár más nyelv a forrásuk:ambicija ’ambíció’,degradacija ’degradálás’.
Csak a nőket megnevező nem-a-ra végződő főnevek maradnak ragozatlanul, pl.Dolores,ledi.
Az idegenmelléknevek is általában szerb végződéseket kapnak és ezek szerint ragozzák őket. Ezek fokozása is a szerb szabályok szerint történik (abdominalni ’hasi’,atomski ’atom-’,nostalgičan ’nosztalgikus,nostalgičniji ’nosztalgikusabb’,najnostalgičniji ’a legnosztalgikusabb’), de vannak kivételt képező változatlan alakú melléknevek is:bež haljina ’drapp ruha’,Njihova igra jefer ’Játékuk sportszerű’. A fokozkatóak elé aviše ’többet’ határozószó kerül:više fer ’sportszerűbb’,najviše fer ’a legsportszerűbb’.
Az idegenigék úgy illeszkednek be a szerb igerendszerbe, hogy az-ira-, az-ova- vagy az-isa-szuffixum kerül a főnévi igenév-ti képzője elé:erodirati ’erodál’,paralizovati ’bénul, bénít’,eliminisati ’eltávolít, kizár’. Majd minden ilyen igének csak egy alakja van az igeszemlélet szempontjából, de vannak olyanok is, amelyek folyamatos–befejezett párokat alkotnak:provocirati ’provokál’ –isprovocirati ’kiprovokál’,komentirati –prokomentirati ’kommentál’.[90] Egyes igék-a--val a-ti képző előtt befejezett szemléletűek (pl.startati ’startol’), mások folyamatosak (bildati ’bodybuildingezik, testépítést űz’). A-ti előtt-nu- szuffixumos idegen igék is vannak, melyek befejezett szemléletűek:blefnuti ’blöfföl’.[91]
„Cвa људскa бићa рaђajу сe слoбoднa и jeднaкa у дoстojaнству и прaвимa. Oнa су oбдaрeнa рaзумoм и свeшћу, и трeбa jeдни прeмa другимa дa пoступajу у духу брaтствa.”
„Sva ljudska bića rađaju se slobodna i jednaka u dostojanstvu i pravima. Ona su obdarena razumom i svešću, i treba jedni prema drugima da postupaju u duhu bratstva.”
„Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.”
↑(németül) Statistik Austria.Bevölkerung nach Staatsangehörigkeit und Geburtsland oldal.Bevölkerung zu Jahresbeginn 2002-2017 nach detailliertem Geburtsland (A lakosság a 2002–2017-es évek kezdetein, születési ország szerint) táblázat (Hozzáférés: 2017. 2018. június 2).
↑(angolul) U. S. Census Bureau.Detailed Languages Spoken at Home and Ability to Speak English for the Population 5 Years and Over: 2009-2013 oldal.Detailed Languages Spoken at Home and Ability to Speak English for the Population 5 Years and Over for United States: 2009-2013 (Otthon beszélt nyelvek és az angol nyelvet beszélni való képesség az 5 éves és az azon felüli korú lakosság körében, az Egyesült Államok szintjén: 2009–2013) táblázat (Hozzáférés: 2017. 2018. június 2).
↑(angolul) Statistični urad Republike Slovenije.Population by ethnic affiliation (A lakosság etnikai hovatartozás szerint) (Hozzáférés: 2018. június 2).
↑(macedónul) Државен завод за статистика.Попис 2002 (Népszámlálás 2002), 34. o. (Hozzáférés: 2018. június 2.)
↑(románul) Institutul Național de Statistică.Recensământul populației și locuințelor 2011. Rezultate (Nép- és lakásszámlálás 2011. Eredmények).Tab10. Populația stabilă după limba maternă (10-es táblázat. Állandó lakosság anyanyelv szerint) (Hozzáférés: 2018. június 2).
↑Marinković 2013 és Krecsmer 2005, 141–143. o. nyomán szerkesztett szakasz.
↑Miroslav,Nemanja István szerb fejedelem testvérének, zahumi (ma Bosznia-Hercegovina déli részén fekvő település) hercegnek a megrendelésére készült.
↑Raška délnyugat-szerbiai régió, amely ma inkábbSzandzsák néven ismeretesebb. Itt volt a középkori Szerbia központja.
↑„A görög egyházban templomi könyv, mely az ünnepek összeesése alkalmával az istenitisztelet részeinek sorrendjére nézve ad utasítást.” (A Pallas nagy lexikona,Tipikon szócikk.) (Hozzáférés: 2018. június 2.)
↑Dusán István,1331 és1355 között uralkodó, előbb szerb király, majd első szerb cár idejében.
↑Klajn 2005, 45–170. o. szerkesztett szakasz, kivéve a külön jelzett forrásokból származó információkat.
↑Például Jolić 1972 (406–411. o.) és Moldovan 1996 (29. o.) külön osztályba sorolják a semlegesnemű főnevek egy részét, ezért négy osztályt tartanak számon, miközben Klajn 2005 (50–68. o.) az összes semlegesneműt a hímneműekkel egy osztályba tartozónak tekinti.
↑Szerbül Klajn 2005 ezeketopisni pridevi-nek hívja (258. o.). Angolra ezt a terminust Browne 2004 szó szerintdescriptive adjectives-re fordítja (58. o.), magyarul szó szerint ’leíró melléknevek’.
↑Ebben a szócikkben a „cselekvés” szót egyszerűsítés végett használjuk. Valójában az ige történést, állapotot, létezést, külső cselekvés fogadását, változást stb. is kifejezhet.
(szerbül) Klajn, Ivan.Gramatika srpskog jezika (A szerb nyelv grammatikája). Belgrád: Zavod za udžbenike i nastavna sredstva. 2005.ISBN 86-17-13188-8 (Hozzáférés: 2018. június 2.)
(franciául) Jolić, Borjanka – Ludwig, Roger.Le serbo-croate sans peine (Tanuljunk könnyen szerb-horvátul!). Chennevières (Franciaország): Assimil. 1972
Kacziba Ágnes.A szerb nyelv. Lukács István (szerk.).A szláv civilizáció. Budapest: Bölcsész Konzorcium. 2006.ISBN 963 9704 59 8 (Hozzáférés: 22018. június 2.)
(oroszul) Krecsmer A. G. – Neveklovszkij, G. Сербохорватский язык (A szerbhorvát nyelv). Moldovan, A. M.et al. (szerk.).Языки мира. Славянские языки (A világ nyelvei. A szláv nyelvek). Moszkva: Academia. 2005. 139–197. o.
(franciául) Marinković, Radmila.La littérature serbe du Moyen Âge (A középkori szerb irodalom). A Средњевековна књижевност (Középkori irodalom).Историја српске културе (A szerb kultúra története). Belgrád. 1994. 53–66. o. fejezet fordítása (Hozzáférés: 2018. november 10.)
(románul) Moldovan, Valentin – Radan, Milja N.Gramatika srpskog jezika (Morfologija), Gramatica limbii sârbe (A szerb nyelv grammatikája. Alaktan). Temesvár: Sedona. 1996
(szerbül)(horvátul) Brozović, Dalibor – Ivić, Pavle.Jezik srpskohrvatski / hrvatskosrpski, hrvatski ili srpski. Izvadak iz II. izdanja Enciklopedije Jugoslavije (Szerbhorvát / horvátszerb, horvát vagy szerb nyelv. Kivonat Jugoszlávia enciklopédiájából). Zágráb: Jugoslavenski leksikografski zavod. 1988
(horvátul) Filipović, Rudolf.Anglicizmi u hrvatskom ili srpskom jeziku: porijeklo – razvoj – značenje (Anglicizmusok a szerb vagy a horvát nyelvben: eredetük, fejlődésük, jelentésük). Zágráb: JAZU. Školska knjiga. 1990
(oroszul) Ivić, Pavle. Sistema padežnyx okončanij suščestvitel'nyx v serboxorvatskom literaturnom jazyke (A főnevek esetragjainak a rendszere az irodalmi szerbhorvát nyelvben).Russkoe i slavjanskoe jazykoznanie (Orosz és szláv nyelvészet). Moszkva: Nauka. 1972. 106–121. o.
(szerbül) Lukić, Vera.Dečji frekvencijski rečnik (A gyerekek nyelvezetében előforduló szavak gyakorisági szótára). Belgrád: Prosveta, 1983
(németül) Matešić, Josip. Rückläufiges Wörterbuch des Serbokroatischen. Lieferung 1-4 = Osteuropastudien der Hochschulen des Landes Hessen. Reihe V.Giessener Beiträge zur Slavistik. Band 1. Wiesbaden: Otto Harrassowitz. 1965-67
A kereszt (†) a beszélő híján kihalt nyelveket jelöli. A csillag (*) mai élő nyelvek korábbi nyelvállapotát, közös ősét, régebbi fázisát. Külön félkövérrel emeltük ki az olyan nyelveket, melyekből több leánynyelv ágazik el, és a hatásuk kiemelkedően jelentős.
Ez a sablon azeurópaikontinensen (szigorúan véve aBalti-tenger és aFehér-tenger összekötő csatorna fehér-tengeri bejáratának és aDonazovi-tengeri torkolatának vonalától nyugatra) használt jelenleg is élő, beszélt nyelveket foglalja össze függetlenül attól, hogy melyiknyelvcsaládba tartoznak.
Van néhány vitatott állapotú nyelv, ezek ugyankihaltak, de újjáélesztették őket, és néhányan használják másodlagos, ritkán elsődleges nyelvként:korni,lív,manx.
