Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Szerémség | |
 | |
| A Szerémség városai Horvátországi rész Szerbiai rész | |
 | |
| Szerémség címere | |
| Elhelyezkedés | Kárpát-medence,Alföld |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 6866 km² |
| Legmagasabb pont | Vörös-bérc (539 m) |
| Folyóvizek | Duna,Száva |
| Térkép | |
 | |
| Elhelyezkedése | |
  Szerémség Pozíció a Kárpátok térképén | |
 é. sz. 45° 10′ 12″,k. h. 19° 17′ 17″45.17,19.28845.170000°N 19.288000°EKoordináták:é. sz. 45° 10′ 12″,k. h. 19° 17′ 17″45.17,19.28845.170000°N 19.288000°E | |
 AWikimédia Commons tartalmazSzerémség témájú médiaállományokat. | |
ASzerémség vagySzerém (horvátulSrijem,szerbülСрем /Srem) történeti-földrajzi régió az egykoriMagyar Királyság illetve a maiHorvátország ésSzerbia területén; aDuna és aSzáva között elterülő nagytájSzlavónia és aVajdaság között. A Szerémségben található aTarcal-hegység(Fruška Gora).
A terület kiveszett magyaros neveSzerémország is volt.[1]
ARómai Birodalom idejénSirmium névenPannonia provincia része volt.Probus római császár itt engedélyezte előszörItálián kívül aszőlő telepítését.
AzAvar Kaganátus déli határán laktak atimocsánok aTimok völgye mellett a Szerémségben ésSzlavónia keleti részén. AzAvar Kaganátus felbomlása után területüket abolgárok vonták fennhatóságuk alá.820-banSirmiumot,827-ben a Szerémséget és Kelet-Szlavóniát,[2] bár utóbbit aFrank Birodalom valószínűleg már832-ben visszafoglalta és aSzlavóniai hercegséghez csatolta.[3] A bolgárok nyomása elől az ugyancsak szlávabodritek átkeltek a Duna északi oldalába, aTemesközbe, de830 körül a bolgárok vereséget mértek rájuk és aMaros vonaláig kiterjesztették az uralmukat.[2]
A10. századtólMagyarország része lett. Később itt alakult ki a földrajzi régióval többé-kevésbé megegyező területűSzerém vármegye, magyar többségű lakossággal. A középkorban hazánk egyik legjelentősebb szőlő- és bortermő területe volt, de fontos szerepet játszott a mezővárosi társadalmi-kulturális mozgalmakban is, mint például ahuszitizmus. Amohácsi vészt követőbelháborús zűrzavar során rövid időre a szerbCserni Jován kényszerítette uralma alá a vidéket, amit saját magánállamaként kezelt, de a magyar seregek leverték. A török megszállás alatt magyar lakosságának többsége elpusztult,szerbek éshorvátok települtek be, s a18. században megjelentek anémetek,szlovákok,csehek,ukránok ésalbánok is. A 18–19. századbandunántúliak ésbácskaiak bevándorlásával magyar szórványok is kialakultak a területen (Maradék,India,Ürög).
Horvátországban:
Szerbiában:
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap