Szentpétervár (oroszul:Санкт-Петербург, magyar átírásban:Szankt-Petyerburg)Oroszországbalti-tengeri kikötővárosa aFinn-öböl partján, aNéva folyó torkolatában. Neve 1914-től 1924-igPetrográd (Петроград), 1924-től 1991-ig pedigLeningrád (Ленинград) volt. Helyi és környékbeli szóhasználatban elterjedt a becézőPityer (Питер) elnevezés is.[2] 5,3 milliós népességévelMoszkva után az ország második legnagyobb városa, Moszkva ésLondon után pedig egészEurópaharmadik legnépesebb települése, emellett a legészakibb milliós nagyváros a Földön.Nagy Péter cár alapította1703-ban, ezt követően1712-től1918-ig azOrosz Birodalom, majdSzovjet-Oroszország fővárosa volt. Részben ennek köszönhető, hogy a18. század közepe óta töretlenül az egész világ egyik legkiemelkedőbb kulturális központja. A hatalmas kiterjedésű óvárost azUNESCO a világ 10 legfontosabb műemléki területe között tartja számon és avilágörökség részévé nyilvánította.[3]
Nagy Péter cár az 1703-ban alapított erődöt saját „égi patrónusáról”,Szent Péter apostolról nevezte el. Első elnevezése a holland nyelvűSankt Pieter Burch volt, de hamarosan a németSankt-Petersburg oroszos alakját, aSzankt-Petyerburg elnevezést kapta.
Azelső világháború kitörése után,1914. augusztus 18-án a német nevet tükörfordítássalPetrográdra oroszosították.
Lenin halála után1924. január 26-án a Petrográdi városiszovjet kérelmére aSzovjetek II. Össz-szövetségi Kongresszusa a város nevét Leningrádra változtatta. A város újabb névcseréjét a forradalom vezére iránti tisztelettel indokolták, hiszen ez a város volt az általa vezetettoktóberi forradalom helyszíne. A döntés természetesen a szimbolikus politizálás része volt, és az országban zajló politikai változások egyik fontos kifejezője lett.
ASzovjetunió összeomlása után az1991-ben tartott népszavazás szűk többséggel a város 1914 előtti nevének visszaállítását támogatta, és a következő években a várossal együtt az utcák, terek, a hidak és a parkok is visszakapták korábbi nevüket.
A város, mely több mint 200 éven át Oroszország politikai és kulturális központja volt, ma is lenyűgöző, méltán érdemelte ki az „Észak Velencéje”, illetve az „Északi főváros” neveket. ALeningrádi terület székhelye (aterület megtartotta a Leningrád nevet, míg maga a város újra felvette eredeti nevét), emellettszövetségi jelentőségű városként az Oroszországi Föderáció tagja, valamint azÉszaknyugati szövetségi körzet (федеральный округ) székhelye is.
A város területe az alapításkor mocsaras, lápos vidék volt, így szinte az egész régi városrész cölöpökre épült. A szűken vett város területe 606 km² (az1999-ben hozzácsatolt településekkel együtt 1431 km²), amelyből 10 százalék víz. A város ma 42szigeten fekszik. Eredetileg ezek száma nagyobb volt, de sokat közülük a csatornák mostak el. ANéva torkolata körülbelül a tengerszinten található, így a partjait már korábban gránitkövekkel erősítették meg, így védve a várost a víztől.Puskin a következőképpen fogalmazott: „a város gránitba öltözik”.
ANéva rövid, de annál nagyobb vízhozamú folyó. Legnagyobb szélessége eléri a 600 métert, 74 kilométeres hosszából 28 kilométer esik a város területére.
Éghajlata átmeneti azóceáni és akontinentális éghajlat között, a nyári átlaghőmérséklet 19 és 22 °C között mozog, míg a téli átlag −4 és −8 °C közötti.KöppenosztályozásánDfb, nedveskontinentális éghajlatú.
Szentpétervár ugyanazon a szélességi körön található, mintHelsinki,Stockholm,Aberdeen ésOslo (60° É), ezért aszürkület májusban, júniusban ésjúliusban egész éjszaka tart, ezt a jelenséget hívják„fehér éjszakáknak”. A téli hónapokban viszont csak mintegy 5 óra a nappalok hossza, s csak délelőtt 9-10 óra körül világosodik ki.
Mivel az építkezések még háborús időben kezdődtek, az első épület egy erőd, név szerint aPéter–Pál-erőd (Петропавловская крепость) volt, melyet a város egyik főépítésze,Domenico Trezzini tervezett. Ő tervezte a váron belül találhatóPéter–Pál-székesegyházat, aholI. (Nagy) PétertőlIII. Sándorig minden orosz cárt koronáztak, illetve ahol az utolsó orosz uralkodó,II. Miklós és családjának hamvai nyugszanak. Nem titkoltanVelence ésAmszterdam mintájára kívánta felépíttetni városát a cár, sok belső kanálissal, hajózható csatornával (vízi utcákkal) mely egy egyedi, új, szinte csak itt fellelhető építészeti stílust, az úgynevezettpéteri barokkot hívta életre. A munkások és jobbágyok kemény munkafeltételek mellett történő foglalkoztatása jellemző vonás volt, mely során egyes becslések szerint akár 30 000-en is életüket veszthették.[6] Az első lakóházatCornelius Cruys, az orosz hadiflotta holland származású főparancsnoka vásárolta meg, így ő lett Szentpétervár első lakója. A tudatos városépítésnek köszönhetően (lévén a helyén előtte csupán egy mocsár volt) az egész egyetlen építészeti remekműnek számít, széles, egyenes sugárutakkal, kellemes nagy parkokkal és rengeteg fényűző palotával, ezért kapta harmadik becenevét: „A paloták városa”. A leghíresebb ezek közül aTéli Palota. A hidak döntő többsége felnyitható, manapság látványosságként egy speciális időbeosztás szerint májustól október végéig az összeset felnyitják (általában) hajnali 2 és 4:30 között.[7]
Nőtüntetés a kenyérért és a békéért 1917. március 8-án
A „világ legmesterségesebb városa” – ahogyDosztojevszkij jellemezte –1712-ben lett a birodalom fővárosa,Moszkvát felváltva. Ezt a pozíciót egészen abolsevik forradalom győzelméig birtokolta, mely után,1917-ben ismét Moszkva lett a főváros.
Pár évvel korábban,II. Miklós,Oroszország utolsó cárja a túlságosan németes hangzással bíróSzankt-Petyerburg (Санкт-Петербург) nevet oroszosította, és a várost1914.augusztus 31-én újrakeresztelte, aPetrograd (Петроград / Pétervár) nevet adva neki. Ezt követően1924.január 27-én,Lenin tiszteletére (aki három nappal korábban,január 24-én hunyt el) ismét nevet változtatott a város és egészen aSzovjetunió felbomlásáig (1991)Leningrád néven szerepelt a világ térképein. 1941. július 8-án Hitler bejelentette, hogy Moszkvát és Leningrádot teljesen meg akarja semmisíteni. Szeptember 8-án a német csapatok elérték a Névát és megkezdődött Leningrád közvetlen ostroma. A blokád alatt lévő körülzárt várost ezután már csak egy 200 km hosszú útvonalon. a Ladoga-tavon keresztül lehetett megközelíteni.Hitler ki akarta éheztetni az orosz cárok fővárosát. Az orosz hadseregnek csak1944.január 18-án sikerült a leningrádi blokád áttörése.
1991.szeptember 6-án népszavazás döntött a visszakeresztelésérőlSzankt-Petyerburgra. (Ezzel egyetemben 39 utca, 6 híd és 6 közpark is új nevet kapott.)
A város önkormányzati szempontból 111 egységre tagolódik, melyek közül 81önkormányzati körzet, 9város és 21település. A Szentpétervárhoz tartozó kilenc város (2010. évi népességükkel) az alábbi:
Szentpétervár a Leningrádi terület székhelye is, de jogállása különleges: bár a terület székhelye, nem tartozik ahhoz, hanem önálló szubjektum (az Oroszországi Föderáció szövetségi alanya;szövetségi jelentőségű város). A városban található a Leningrádi terület kormányzójának, kormányának és törvényhozó testületének székhelye is. A kormányzót, Szentpétervár vezetőjét, az orosz államfő nevezi ki a szentpétervári törvényhozás javaslata alapján.
Szentpétervár politikai életét a városi törvényhozás által elfogadott városi alkotmány szabályozza. A városi alkotmányt 1998-ban fogadták el. A végrehajtó hatalom birtokosa a kormányzó (1996 előtt: polgármester) által vezetett szentpétervári városi tanács. Szentpétervár törvényhozó hatalmát az egykamarás Szentpétervári Törvényhozó Tanács birtokolja.
Georgij Szergejevics Poltavcsenko: 2011. augusztus – 2018. október 3. Hivatali idejének lejárta előtt Putyin elnök "saját kérésére" felmentette hivatalából (más munkaterületre került).
Alekszandr Dmitrijevcs Beglov: 2018. október 3-tól a kormányzói feladatokat ideiglenesen ellátó megbízott (a következő kormányzóválasztásig).[8][9]
Szentpétervár az irodalomban, a zenében és a színházban is világszerte élenjáró. Szentpéterváron minden nagy vallás temploma megtalálható, itt van a világ legészakibbmecsetje.
A városban több mint 40 különféle színház található. AMariinszkij Színház (korábbi nevén Kirov Színház) ad otthont a hasonló nevű balett- és operatársulatnak.[12] AzAlekszandrinszkij Színház I. Erzsébet cárnő megbízásából épült meg1756-ban. Az itt lévő kadétokból összeállított társulat képezte az orosz színjátszás alapját, de csak1832-ben kapta meg a mai épületét.
Szentpétervár abalett egyik legfontosabb fejlődési helyszíne. A fejlődés meghatározó szereplői és segítői:Szergej Gyagilev,Vaclav Nyizsinszkij ésAnna Pavlova. Talán a világ leghíresebb balettiskolája, az 1738-ban alapítottVaganova balettakadémia is itt található.
A város több nevezetes könyvtárral rendelkezik. Az1795-ben megépítettSzaltikov-Scsedrin Könyvtár ma azOrosz Nemzeti Könyvtár része. A 30 milliós kötetgyűjteményével a moszkvai Orosz Állami Könyvtár után második legnagyobb könyvgyűjteménnyel rendelkező intézmény Oroszországban. A könyvek 85 különféle nyelven lelhetők fel.
Az 5000[forrás?] kötettel rendelkező Puskin Könyvtár lényegében jóval kisebb, de ugyanolyan értékes. Híres gyűjteménye a költők saját könyvtáraiból került ki.
A legismertebb orosz művészek közül többen éltek és dolgoztak Szentpéterváron. Az irodalom szereplői közülPuskin,Dosztojevszkij,Gogol ésAhmatova emelkednek ki.
Szentpétervár sokáig az oroszcárok székhelye volt. A városban tartották vagyonuknak jelentős részét, amelynek bizonyítékait ma is láthatjuk. A2003-as ünnepségre – amelyen az elmúlt 300 évre tekintettek vissza – számos látványosságot állítottak helyre. A város körülbelül 250 múzeummal és 4000 védett kulturális, történelmi és építészeti emlékkel rendelkezik. A pétervári épületek 15%-át (kb. 2400 épületet) azUNESCO műemlékvédelem alá helyezte. (Az olaszVelencéhez hasonlatos.) A városnak azonban főleg költségvetési problémái vannak aműemlékvédelmet illetően. De más problémák is felmerültek: a házak a szovjet időszak után katasztrofális állapotba kerültek és ennek megfelelőenrestaurálni kell őket. Az egyre növő ipar és az erős belvárosi forgalomlégszennyezést okoz, ami az épületek homlokzatát tovább rontja. Habár 2004-ben elkezdték a műemlékeket privatizálni, még a pétervári ingatlanok 80%-a az orosz állam kezében van.
A kultúra virágzásának vége a filmipar fejlődésével függ össze. 1990-ig a megfilmesítések nagy része az orosz irodalom alapjain állt. Tucatnyi film készültAnna Karenyináról (az első egy orosz és egy francia 1911-ből, az első nyugati pedig, amit helyben készítettek, 1997-es).
Néhány film kifejezetten a város történetére korlátozódik. Emellett rengeteg a szovjet propagandafilmek száma is. A saját műfajában egyedülálló aNoi Vivi film (olasz, 1942), ami a városban játszódó könyv,Ayn RandMi élünk c. művének megfilmesítése – a szovjet októberi forradalom hátteréből adja meg az olasz fasiszták kritikáját. Az utolsó cár leányainak történetétAnastasia címmel is többször megfilmesítették. Különösen ismert az 1956-os verziójaIngrid Bergmannal és az utolsó rajzfilmmusicalje (USA, 1997)Don Bluthtól, aki aWalt Disney egykori vezető rajzolója. Különösen a rajzfilmmusical adja vissza felismerhetően az orosz történelem részleteit.
Péterváron (akkoriban Leningrád) játszódik azIntergirl címűPjotr Todorovszkij-film is, aSzovjetunió bukása előtti utolsó nagy mozisikere, különösen kifejező felvételekkel a városról.
A város csak ritkán színhelye irodalmi háttérrel nem rendelkező fiktív filmeknek. Ezek Pétervárt mindenekelőtt egy befolyásos és kifejező optikai háttérnek tekintik. Például azÉjfél Szentpéterváron (Egyesült Királyság, 1996) megpróbálja a filmbeli hiányosságokat a pétervári látványosságok bemutatásával pótolni. AzOnegin c. film (1999, Liv Tylerrel) a Puskin-verseket veszi kiindulási alapul, és a környezetet inkább a háttérbe helyezi. AzOrosz-ház c. thrillerSean Conneryvel,Michelle Pfeifferrel ésKlaus Maria Brandauerrel festői képekkel és szimfonikus zenei aláfestéssel inkább a város romantikus oldalát mutatja.
Aperesztrojka ideje után, az 1980-as években egy igen erőteljes rock műfaj alakult ki Szentpéterváron. Az együttesek jó része a Leningrádi Rockclub kereteiben alapult meg, de sokan mások kialakították saját egyedülállóságukat. A fővárossal, Moszkvával ellentétben, ahol a polgári szabadságjogok erősebben fejlettek, a leningrádi zene szabadon fejlődhetett: követte a nyugati stílusokat, azonban mégis megtartotta a tipikus orosz hangzásokat is. Az akkoriban létrejövő együttesek és előadók még ma is hatalmas befolyással rendelkeznek. A híres együttesek közé tartoznak: „Akvarium” (Borisz Grebenscsikov), „Kino” (Viktor Coj), „Alisza” (Konsztantyin Kincsev), „AukcYon” (Leonyid Fjodorov), „Pop-Mechanika” (Szergej Kurjohin), „Zoopark” (Mihail "Mike" Naumenko), „DDT” (Jurij Sevcsuk).
ASzentpétervári Művészeti Akadémiát 1757-benIvan Suvalov művészetpártoló alapította. Az intézmény befogadására alkalmas épületNagy Katalin cárnő megbízására készült. Az épületJean-Baptiste Vallin de la Mothe és A.Kokorinov tervei alapján épült1764 és1789 között, aNéva partján, aTéli Palotával szemközti oldalon. Az intézmény neve időről időre változott: Orosz Művészeti Akadémia, Szovjet Művészeti Akadémia, Ilja Repin Szentpétervári Festészeti, Szobrászati és Építészeti Akadémiai Intézet. Saját műgyűjteménnyel rendelkezik.
Szentpétervár az orosz fejlődés és kutatás központja. Ezt bizonyítja, hogy még a Szovjetunió összeomlása és az 1998-asrubelválság után is tovább tudott fejlődni.A feldolgozó ipar majdnem minden ága megtalálható itt, de különösen ahajózás és agépipar kiemelkedő jelentőségű. Sikeres iparág azelektronika (főleg a légi- és űrutazásban), illetvebútoriparral,élelmiszeriparral éskőolajfeldolgozó iparral is rendelkezik a város. Az utóbbi időben elkezdődött azinformatika fejlődése.A gyorsan növekvő város költségvetését a következő nagy vállalatok adói adják ki: aGazprom leányága, aGazprom Neft, aWTB kereskedelmi bank és aTransaero légiközlekedési vállalat. Ezen gazdasági ágak sikeressége azonban visszavezethető a remek Pétervári befektetési lehetőségekre.
Különös azautóipar helyzete. Oroszország autómárkája, aLada korábban monopólium volt a piacon és rengeteg import-eladással rendelkezett. AWTO-ba való belépés terve pedig változtatott a helyzeten: a belépéshez különféle feltételeket állított a nemzetközi szervezet, például az importvámok lecsökkentése. Ilyen okok miatt nevezik Szentpétervárt az „oroszDetroit”-nak, hiszen a város eddig az összes külföldi autóeladás felét adta.
A növekvő autóipar mellett a város külföldi vállalatokkal is rendelkezik: többek közöttWrigley,Gillette,Rothmans,Unilever,Japan Tobacco ésCoca-Cola nyitotta meg itt a kapuit. ACarlsberg tulajdonában álló Baltic Beverages Holding (BBH), szintén itt tevékenykedik. Ez a legnagyobb sörfőzde Oroszországban és kelet-európai szinten aHeineken után második helyen áll.
A város legfontosabb kereskedelmi partnereNémetország.
80 kilométerre Szentpétervártól, Szosznovij Borban található az az atomerőmű, amelyet legtöbbször „leningrádi erőmű” néven emlegetnek, hiszen a térség áramszükségletének az 50%-át állítja elő.A Szovjetunióban Szentpétervár volt aflotta támogatási pontja. Ma is a város katonai kikötőjében megtalálhatóak a csatahajók és tengeralattjárók. A világon első dízelmotoros hajó, aVandal,Ribinszk-ből 1903-ban tervnek megfelelően Szentpétervárra közlekedett. A peresztrojka ideje előtt a védelmi ipar 80%-át a leningrádi gazdaság termelte.
Szentpétervár óriási közlekedési csomóponttá vált, hiszen a tengeri, abelvízi hajózás ésvasút is itt találkozik. Az itt található hajókikötő Oroszország legjelentősebb kikötője (áruforgalom 2007-ben: 59,6 millió tonna). A fontos kereskedelmi útvonalakStockholmot,Helsinkit,Kielt,Lübecket és aBalti-tenger többi kikötőit érintik. A kikötő további fejlődése azonban akadályozott a folyamatosan fejlődő út- és vasúthálózat miatt.
A Néván és csatornáin keresztül kitűnő az összeköttetés aLadoga-tóhoz, aVolgához és aFehér-tengerhez. A nyílt vizek eléréséhez a nyitható hidakat éjszakánként felemelik.
Szentpétervár 12autópályával rendelkezik: 2006. szeptember 7-én adták át a körgyűrű egy újabb szakaszát a forgalomnak. A megépített autópálya az eddig városon átmenő,Finnországból érkező tranzitforgalmat kb. 50 ezer autó/nap aránnyal enyhítette, miközben az utazási idő is harmadára csökkent. Az új autópálya egyik legjellemzőbb ismertetőjegye a függőhíd, ami elég magas: így az egyedüli Néva-híd Szentpéterváron, amit a hajóforgalom miatt esténként nem kell felnyitni. A tervezett nyolcsávos autópálya csak 25 kilométeren épült fel, ezen a szakaszon kívül az autópálya 4 sávos. 2010-re a körgyűrűnek Pétervár nyugati oldalán is el kell készülnie. Az akkor 115 kilométerre bővülő hálózat az 1979 óta tartó építkezések után végre elkészül.A körgyűrűt Szentpétervár „KAD”-nak nevezi. Ennek kiegészítéseképpen tervezi az észak–déli „SSD”-autópályát: ez kötné össze a pétervári kikötőt és körgyűrűt. 2019. november 27-én adták át teljes hosszában a forgalomnak a várost Moszkvával összekötő díjkötelesM11-es „Néva” autópályát, mely a korábbi M-10-es főútat tehermentesíti és a menetidőt felére csökkenti (kb. 6 óra).
A város öt metróvonala közül az elsőt 1955-ben nyitották meg. A külvárosokat is elérő metróhálózatot jól szervezett busz-, trolibusz- és villamosközlekedés egészíti ki. A város 2007-ben 30-35 fős új buszokat vásárolt, hogy tovább javítsa az északi főváros tömegközlekedését. A taxit helyettesítő, bevett gyakorlat a városi stoppolás, ami jó lehetőséget ad az olcsó utazásra és az alkalmi taxisok keresetének kiegészítésére.[14]
↑Hovatartozása jelenleg vitatott.Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem ismeri el aKrím Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.