Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Szentmargitfalva | |||
 | |||
| A metodista Deszkatemplom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Letenyei | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Molnár János (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8872 | ||
| Körzethívószám | 93 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 78 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 23,4 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 3,12 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 30′ 00″,k. h. 16° 40′ 00″46.5,16.66666746.500000°N 16.666667°EKoordináták:é. sz. 46° 30′ 00″,k. h. 16° 40′ 00″46.5,16.66666746.500000°N 16.666667°E | |||
  Szentmargitfalva Pozíció Zala vármegye térképén | |||
| Szentmargitfalva weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazSzentmargitfalva témájú médiaállományokat. | |||
SzentmargitfalvaközségZala vármegyében, aLetenyei járásban, aZalai-dombságban, azEgerszeg–Letenyei-dombság területén.
Zala vármegye délnyugati szélén, amagyar-horvát-szlovénhármashatár közelében fekszik,Letenyétől nagyjából 10 kilométerre, de közigazgatási területe nem érintkezik az országhatárral. A legközelebbi lakott hely dél felőlMuraszemenye Aligvár településrésze, észak felőlKiscsehi, mindkettővel a7541-es út kapcsolja össze. Keletről a Körtvélyes-erdő határolja; területén átfolyik aSzentadorjáni-patak, mely aMura folyóba ömlik.
A környék útjai mentén, különösenBázakerettye felé vezető7542-es út mellett több olajkutat is fellelhetünk, ezek közül az egyik aBudafa 1. Magyarország első olajkútja mely1938-ban épültBudafapuszta határában, érdekessége, hogy a nyers olajat himba nélkül termeli.
Egy helyi legenda szerint a tatárjárás idején a Horvátország felé menekülő IV. Béla király gyermekeMargit (Árpád-házi Szent Margit) 1242-ben itt született, a település nevét róla kapta. A Sümeghy család részére 1794. október 13-ánFerenc király adományozta a Zala vármegyei Lovászi és Szentmargita nevű birtokokat. Onnantól a család a két nemesi előnevet kezdte használni: „lovászi és szentmargitai” Sümeghy család lett.[3] A falu korábbi neve Szent-Marghit volt. Fényes Elek szerint a főutat a 19. században Sümeghy útnak hívták, mivel a lovászi és szentmargitaiSümeghy család bírta a települést. Fényes Elek 1851-es geográfiai szótára szerint a falut 84 katolikus lakta.[4]
| Név | Jelölő szervezet | Terminus | Megjegyzés / Források |
|---|---|---|---|
| Molnár Jánosné | független | 1990–2016 | Az 1990-es választási eredmények:[5] |
| Az 1994-es választási eredmények:[6] | |||
| Az 1998-as választási eredmények:[7] | |||
| A 2002-es választási eredmények:[8] | |||
| A 2006-os választási eredmények:[9] | |||
| A 2010-es választási eredmények:[10] | |||
| A 2014-es választási eredmények:[11] | |||
| Molnár János | független | 2017– | A 2017-es időközi választási eredmények:[12] |
| A 2019-es választási eredmények:[13] | |||
| A 2024-es választási eredmények:[1] |
A rendszerváltás utáni első polgármestere 26 éven át, 1990 és 2016 között Molnár Jánosné volt, akit lemondását követően,[14] 2017-től a fia követett a faluvezetői szolgálatban.[12]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 85 | 77 | 73 | 65 | 92 | 87 | 79 | 78 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 87,1%, cigány 8,9%. A lakosok 70,8%-a római katolikusnak, 3,4% reformátusnak, 6,7% felekezeten kívülinek vallotta magát (19,1% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 77,2%-a vallotta magát magyarnak, 3,3% cigánynak, 4,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (22,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,3% volt római katolikus, 3,3% református, 10,9% felekezeten kívüli (56,5% nem válaszolt).[16]
Szentmargitfalva hivatalos honlapjaKerka-Mura-mente közösségi hírportál
ALetenyei járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
.svg)
