Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Szent lépcső

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. március 9.

Pontosságellenőrzött

 ARóma történelmi központja
világörökségi helyszín része
Szent lépcső
OrszágOlaszország
TelepülésRóma
Elhelyezkedése
Szent lépcső (Róma belvárosa)
Szent lépcső
Szent lépcső
Pozíció Róma belvárosa térképén
é. sz. 41° 53′ 14″,k. h. 12° 30′ 25″41.88722,12.5069441.887220°N 12.506940°EKoordináták:é. sz. 41° 53′ 14″,k. h. 12° 30′ 25″41.88722,12.5069441.887220°N 12.506940°E
A Szent lépcső weboldala
Térkép
AWikimédia Commons tartalmazSzent lépcső témájú médiaállományokat.

ASzent lépcső (olaszulScala Santa)Olaszországban,Rómában, alateráni bazilika közelében található. Akatolikus hagyomány szerint ezen a 28 lépcsőn ment fel JézusPilátushoz, mielőtt elítélte volna a nép. Ekkor már megalázták, fejére tették a töviskoszorút, és megostorozták, amitől vére lecsepegett a lépcsőre, melynek nyomait ma is láthatjuk a lépcsősoron.

A Szent lépcsőn térden állva kell felmenni. Azarándokok és a hívek részéről ez elvárt tett. Akatolikus egyházbúcsút adott érte.[1]

A történészek úgy vélik, hogy a lépcsők egy legenda részei,Pilátus palotája lépcsőinek csak szimbolikus mása.[2]

Története

[szerkesztés]

A legendák alapján úgy tartják, hogy ajeruzsálemi Antónia várból származik a márványlépcső. Ez alapjánI. Constantinus római császár anyja,Szent Ilona hozatta Rómába 326 körül. A középkorban Pilátus-lépcsőnek nevezték. Először a régi lateráni palotában helyezték el, majd 1585-ben került a mostani helyére.

A legendával szemben megemlítendő, hogyPalesztinában,Jézus korában nem voltmárvány.[3] Emellett az1. századbanTitus teljesen elpusztítottaJeruzsálemet.[3]

A középkorban a lépcsők azarándoklatok egyik fő helyszínévé vált: a zarándokok térden állva mentek fel a lépcsőn, megcsókolva a három, kereszttel jelölt pontot, amelyekről azt mondták, hogy ott Krisztus vére folyt el.[3]

1510-benLuther Márton is térden állva mászott fel a lépcsőn. Miközben ezt tette, minden lépcsőfokon megismételte a„Miatyánk”-ot. Azt mondták, hogy ezzel a tettel az ember „megválthat egy lelket apurgatóriumból”.[4]

1589-ben készült el egy épület fölé, melyetV. Szixtusz pápaDomenico Fontana barokk építész segítségével emeltetett.

Annyi zarándoktérd koptatta a márványt, hogy mély vályúk alakultak ki minden lépcsőfok teljes szélességében.[3] Annak érdekében, hogy ne pusztuljon el, 1721-ben diófa burkolást kapott a lépcső. A faburkolaton kis kerek ablakocskákat helyeztek el, amely alatt Jézus vérét tisztelhetik a hívők.

2011-től a hívőknek fizetniük kell a lépcső megmászásáért, melynek bevételből felújítják a lépcsőt szegélyező freskókat.

Vallásos tisztelete

[szerkesztés]

Már 390-ben a római krónika említést tesz egy Fabiola nevű, rossz életű asszonyról, aki ezen a lépcsőn térdelve fejére hamut szórt, így vezekelve bűneiért.De nemcsak bűnbánók járultak a lépcsőhöz, hanem több pápa is:

Ma a lépcsősoron csak térdelve lehet feljutni. A hívek vezeklésből, imádságaikat mondva főként böjti időszakban, illetve péntekenként látogatnak el ide zarándokolva. Majd egy másik lépcsőn már szabadon lehet lejönni. Fent található a Szentek szentje kápolna(Sancta sanctorum), egy felirat szerint a legszentebb hely a világon. Itt csak a pápa misézhet. Továbbá itt helyeztek el egyacheiropoietát, azaz „nem kézzel festett” ikont is. Évente kétmillió zarándok keresi fel.

A lépcső másolatai

[szerkesztés]

Magyar építésűek

[szerkesztés]

A lépcsősor szimbolikus másolatai készültek el Eperjesen, Fertőszéplakon, Kassán, Kismartonban, Malackán (Mária Szeplőtelen Fogantatása ferences templom /Františkánsky kostol Nepoškvrneného Počatia Panny Marie, Malacky), Selmecbányán. Ezeknél a másolatoknál nem tudták betartani az eredeti 28 lépcsőfokot, csak Eperjesen.

Külföldi építésűek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Lea, Henry.A History of Auricular Confession and Indulgences in the Latin Church. Philadelphia: Lea Bros,457–458. o. (1896).ISBN 1-4021-6108-5 
  2. Rome's 'Holy Stairs' uncovered for first time in 300 years (angol nyelven). NBC News, 2019. április 19. (Hozzáférés: 2025. március 3.)
  3. abcdsays, Pontia E. Pilata: Scala Sancta unboxed – The History Blog (amerikai angol nyelven), 2019. április 18. (Hozzáférés: 2025. március 3.)
  4. Brecht, Martin;Martin Luther, His Road to Reformation 1483–1521, Fortress Press, 1981; p.103

Források

[szerkesztés]
  • Katolikus.hu
  • Dr. Tóth K. János:Római virágszedés. Kiadó Művészettörténeti Társaság, Bécs 1988. 30–33. oldal
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szent_lépcső&oldid=27963085
Kategóriák:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp