Egyes nézetek szerint azAtya és aFiú kölcsönös szeretetének végpontja, kiáradása. Bár e nézetek szerint a szentlélek ugyan személy, de sohasemtestesült meg, ezért nem ábrázolják emberi személyként a keresztények. ASzentháromságot elutasítók szerint viszont nem személy, hanem Isten ereje, energiája. Ajudaizmusban szintén Isten ereje, befolyása.[2] Aziszlám vallásban személy, egy szent természetű lélek Istentől, méghozzáGábriel arkangyal.[3][4]A létezését így bár három jelentős monoteista vallás, a judaizmus, az iszlám és a kereszténység fogadja el, de jelenlétét hangsúlyeltolódásokkal máshogyan magyarázzák.
A pneumatológia a Szentlélekről szóló tanítás a kereszténységben; a 19. század végétől használatos fogalom.[5]
Az utóbbi névforma egyes neoprotestáns felekezetek irodalmában és szóhasználatában szokásos, mégpedig egy sajátos bibliai antropológiát követve, s az általános gyakorlattól való eltérés kifejezett célja a terminológia megújítása. Aszellem szó alkalmazása a Szentháromság harmadik személyére rendkívül éles vitákat váltott ki a múltban. Itt közelebbről nem részletezendő nyelvi-stilisztikai érvekkel éltek sokan a más konnotációjú (kísértet, illetve intellektus) magyar „szellem” használata ellen, az ellentábor viszont a két terminus megkülönböztetésének szükséges voltával érvelt. Mára elmondhatjuk, hogy aSzentlélek megnevezés megmaradt a katolikus, református és evangélikus használatban túlnyomónak, aSzent Szellem variáns pedig inkább neoprotestáns körökben, baptista éskarizmatikus körökben, könyvkiadásban, Biblia-kiadásban terjedt el. Az utóbbi variáns helyesírásában nem ment végbe aSzent + Lélek → Szentlélek jelentésmódosulást jelölő (a Szentháromság harmadik személye nem egyszerűen „szent” a lelkek között, hanem „a” Szentlélek) egybeírás.
A Biblia eredeti szövegében a lélek-nek, illetve szellemnek fordított szavak:
héberrúach רוּחַ הַקֹּדֶשׁ alapjelentései: szél, lélegzet, lehelet;[6] de többnyire Léleknek vagy Szellemnek fordítják.
görög:pneuma [πνεῦμα] alapjelentése szintén: szél, lehelet, lélegzet.[5]. Apneuma hagion-ra egyes vallási felekezetek aSzent Szellem kifejezést használják, ugyanis aSzellem szót használják agörög nyelvűújszövetségipneuma (πνευμα = „szellő”, „lehelet”) visszaadására, hogy megkülönböztessék a görögpszükhé (ψυχη) kifejezésnek megfelelőlélek szótól (e szavak más – például az ember alkotórészeire vonatkozó – előfordulásaira is alkalmazva a pontosítást).
Az Ószövetségben is felfedezhető a Szentlélek nyoma, a zsidók Isten lelkével azonosították, értelmezésükben Istennek nem lehet még egy második személye.
Ez a lélek az, amely a teremtésben közrejátszik. (1Móz. 1.2)
Amely Isteni erőt ad a választottaknak. (1Sám. 16,13)
És ha akarja, a lelket visszavonja tőlük (Sám. 16,14)
Sámsonra "rászállt a lélek", "rászállt az Úr lelke", fizikai erőt ad. (Bir. 14,6; 15,14)
És ennek a léleknek segítségével prófétál a próféta. (Iz. 61,1)
Az Újszövetségben Jézusra leszáll a Szentlélek, és ezáltal Isten fia teljesíteni tudja küldetését. „Mi ugyanis mindnyájan egy Lélekben egy testté lettünk a keresztséggel: (…) mindannyiunkat egy Lélek itatott át.” (1Kor 12,13)
Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Akereszténység tanítása szerint a Szentlélek azIsten lelke, aSzentháromság harmadik személye. A Szentháromságban hívő keresztények szerint a Szentlélek „valóságos személy”, bár nem testesült meg. A nyugati keresztények szerint azAtyától és aFiútól (Jézus Krisztus), a keleti keresztények szerint pedig az Atyától származik(„az Atyától, a Fiú által”). Ez vezetett el az ún.filioque-vitához, mely1054-ben a keleti s nyugati keresztények közötti szakadás egyik okává lett.
AzAtya és aFiú azért küldte el a Szentlelket a Földre, hogy az Egyházban Jézus Krisztus személyét felemelje (fölmagasztalja), és minden hívőt elvezessen a Fiúval való személyes közösségre, valóságos Isten ismeretre és imádatra.
A Szentlélek Úr (2Kor 3,17) és Isten (ApCsel 5,3-4). A Biblia szerint a Szentlélek káromlására nincsbűnbocsánat. („És ha valaki valamit mond az embernek Fia ellen, megbocsáttatik annak; de annak, de a ki a Szent Lélek ellen szól káromlást, meg nem bocsáttatik.” Lukács 12,10,Károli Gáspár fordítása).
Más értelmezésben a Szellem (Lélek) a Szent Szellem 12 ajándéka, ami a Mennyben nyilvánult meg: a Szellem a 12 ajándék. Ennek ellentmondani látszik Pál apostol állítása, mely szerint a Szentlélek az (a személy), aki osztogatja az ajándékokat: "De mindezeket egy és ugyanaz a Lélek cselekszi, osztogatván mindenkinek külön, amint akarja." (Biblia, 1 Korinthus 12:11)
Nagy Szent Vazul (329-379) szerint a Szentlélek ugyanolyan imádatra méltó, mint az Atya és Fiú. Nagy részben neki köszönhetjük, hogy a Konstantinápolyi Zsinat (381-ben) felvette a hitvallásba: "Hiszünk a Szentlélekben, az Úrban és életadóban(...) akit az Atyával és Fiúval együtt imádunk és együtt dicsőítünk, aki a próféták által beszélt."[7]
A Szentlélek a Szentháromságot valló keresztény felekezetek, egyházak gyakorlatában
Víz: Ezékiel látomása; sziklából fakadó víz; Krisztus oldalából fakadó víz. Jézus az iható víz helyettélő vízről beszél, hogy azt adja a híveknek.
Olaj: Mózes olajjal kente fel Áron főpapot, később Isten választottjait is a királyokat
Tűz: Illés próféta Kármel áldozata, és Keresztelő Szent János is jövendölt. (Jézus) majd "Szentlélekkel és tűzzel fog benneteket megkeresztelni". Az apostolok feje feletttűzlángocskák jelentek meg, jelezve megkapták a Szentlélek ajándékát.
Szél: A pünkösd a sínai szövetség ünnepe volt a zsidóknál Krisztus korában. Akkor Isten jelenlétének, kegyelem kiáradásának jelei. Illés találkozása Istennel, Nikodémusnak szóló tanítás
Felhő és fény: Sínai-hegy felhője; zsidó népet vezető felhőoszlop; Jézus szineváltásának felhője
Pecsét: "Jézust az Atya jelölte meg pecsétjével"
Kéz: kézrátétel áldás és gyógyítás
Ujj: Az ördögűzést Jézus "Isten ujjával" végzi
Galamb: Noé galambjának csőrében az olajfaág és Krisztus keresztelkedésekor a felette lebegő galamb.
„Az, akit az Atya a szívünkbe elküldött, Fiának Lelke, [Vö. Gal 4,6.] valóban Isten. Ő, az Atyával és a Fiúval egylényegű, elválaszthatatlan tőlük mind a Szentháromság belső életében, mind az Ő világnak szóló szeretet-ajándékában. De az Egyház hite, mely imádja az elevenítő, egylényegű és elválaszthatatlan Szentháromságot, vallja a személyek megkülönböztetését is. Amikor az Atya Igéjét küldi, a Lelkét is mindig küldi: összekapcsolt küldés ez, melyben a Fiú és a Szentlélek különbözőek ugyan, de elválaszthatatlanok. Krisztus az, aki megjelenik, Ő a láthatatlan Isten látható Képmása, de a Szentlélek az, aki kinyilatkoztatja Őt.[8]”
A Magyar katolikus lexikonban:
„Szentlélek (gör. Pneuma, lat. Spiritus): az Egyház hitében a Szentháromság harmadik személye, aki egylényegű az Atyával és a Fiúval, személyi különbözőségük az egy Isten fogalmát nem bontja meg.[9]”
A keresztények erkölcsi életét a Szentlélek ajándékai támogatják. Ezek az ajándékok maradandó készségek, amelyek az embert tanulékonnyá teszik, hogy kövesse a Szentlélek indításait.[11]
A Szentlélek hét ajándéka
a bölcsesség,
az értelem,
a jótanács,
a lelki erősség,
a tudomány,
a jámborság
és az istenfélelem.
Teljességükben Krisztushoz, Dávid fiához tartoznak. [Vö. Iz 11,1--2.] Kiegészítik és tökéletessé teszik azok erényei, akik megkapják őket. A híveket tanulékonnyá teszik arra, hogy készségesen engedelmeskedjenek az isteni sugallatoknak.[12]
A Szentlélek gyümölcse:A Szentlélek gyümölcse az a tökéletesség, amit a Szentlélek formál ki bennünk mint az örök dicsőség zsengéjét.
Az Egyház hagyománya e tökéletességet tizenkét kifejezéssel írja körül (Gal 5,22--23 aVulgata szerint):[13]
Tág értelemben kifejezett szembefordulások a Szentlélek megszentelő, bűnöktől visszatartó, azokból kiemelni akaró tevékenységével. Szoros értelemben a Szentlélek káromlása.[14]
A tágabb értelmezés hat pontban: Ezek az istenes élet alapjait érintik, a javulás lehetőségeit teszik kétségessé, a Szentlélek indításainak vetnek gátat, ezért különösen veszélyesek:[15]
Isten irgalmasságában vakmerően bizakodni.
Kétségbeesni Isten kegyelme felől.
A megismert igazság ellen tusakodni.
Isten kegyelmét másoktól irigyelni.
Üdvös figyelmeztetések ellenére a bűnökben megátalkodni.
A bűnöket mindhalálig meg nem bánni.
A Szentlélek elleni káromlás:
„Minden bűn és káromlás megbocsáttatik az embereknek, de a Szentlélek elleni káromlás nem nyer bocsánatot soha, bűne örökre megmarad”
– Mt 12,32. [Vö. Mk 3,29; Lk 12,10.]
„Isten irgalmasságának nincsenek határai, de aki szándékosan megtagadja, hogy a bűnbánatban elfogadja, az visszautasítja bűnei bocsánatát és a Szentlélek által fölajánlott üdvösséget.”
– II. János Pál pápa: Dominum et vivificantem enciklika, 46: AAS 78 (1986) 864–865.
„Egy ilyen megkeményedés elvezethet a végső bánattalansághoz és az örök kárhozathoz.”
Az élő Isten megnyilvánulásának jele az adott (hívő) személy életében, lásd a fentebbi gyümölcsöket (ajándékokat). A hitbéli fejlődés útján való haladás egyfajta igazolása, és mint ilyen gyakran vágyak célja (Jöjj Szentlélek Úristen népének). A bérmálás szentségében Istentől kapott hathatós segítség, mely segítség a vigasztalás által jut kifejezésre leginkább a bűntudat pozitív irányba történő előmozdulását segítve.
Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
A reformátusok és evangélikusok szerint a Krisztus általi isteni kinyilatkozás megismerése kizárólag a Bibliából lehetséges, amelyet a Szentlélek különleges hatása alatt jegyeztek le. (A római katolikus egyház és az ortodox kereszténységa hagyományok által is lehetségesnek tartja.) A Szentlélek az Atyától és a Fiútól származik.[17]
Aheidelbergi káté 53. kérdés-felelete tárgyalja a Szentlélekről szóló tanítást.
„Kérdés: Mit hiszel a Szentlélekről? Felelet: Hiszem először, hogy Ő az Atyával és a Fiúval egyenlőképpen örök Isten. Másodszor, hogy Ő nekem is adatott, engem igaz hit által Krisztusnak és minden Ő jótéteményének részesévé tesz, vigasztal és velem marad mindörökké.”
A neoprotestáns (pünkösdi-karizmatikus) gyülekezetekben
Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
A teljes evangéliumi (pünkösdi éskarizmatikus) kereszténység képviselői különös jelentőséget tulajdonítanak a Szentlélekkel való betöltekezésnek (szentlélekkeresztség) és a Szentlélek természetfeletti ajándékainak (karizmák), mivel úgy tekintik, hogy a Szentírás alapján ezek ma is minden hívőnek, mindenféle korlátozás nélkül elérhetőek, és ez a Szentlélekkel való mélyebb közösség is része a mindennapi hívő életnek. Ezzel szemben az evangéliumi kereszténységhez tartozó hívők ezeket vagy nem is ismerik, vagy elutasítják, esetleg egyéb módon viszonyulnak hozzá (például úgy tekintik, hogy a szentlélekkeresztséget és a karizmákat nem minden keresztény kaphatja meg).
A Szentlélek szerepel az iszlámban is, de az iszlám az Isten egysége miatt elutasítja, hogy isten lenne, viszont úgy tartja, hogy egy szent természetű lélek Istentől, vagyis egy személy. AKoránruhi kudusz (Szentlélek) vagyruh (lélek) néven említi.„...bizonyítékokat adtunk Jézusnak, Mária fiának, és megerősítettük őt a Szentlélekkel (ruhi kudusz)...” (Korán 2:87) Az iszlám szerint a Szentlélek másik neveGábriel arkangyal, így az iszlám szerint a Korán a Szentlélek által elszavalt, de Istentől származó Szó, és Ő a Szentlelket rendelteMohamed próféta mellé –„és bizony ezt (a Koránt) a Világok Ura küldte le. A megbízható Lélek(ruhu aminu) hozta le. A Te szívedbe, hogy intő legyél az intők között.” (Korán 26:192-195).
A pünkösd zsidó ünnepi rendben a húsvét után számított hetedik hétre, azaz az ötvenedik napra esik, és eredetileg aratási ünnep volt. Később összevonták ezt az ünnepet a Sínai-hegyen történt törvényhozás emlékezetével.[24] Mint az antitrinitárius irányzatokban, úgy a zsidó vallásban sem személy a Szentlélek, hanem Isten lehelete, és az sem elképzelhető, hogy az emberben – Krisztusban – Isten megtestesüljön.[25]
Atörténelmi egyházak szóhasználatai a magyar bibliafordítás-hagyományból vezethető le. Így a szellem szó is. Mindezek mellett figyelembe kell venni azt, hogy a szellem szó csupán a 19. század elején keletkezett, ezért a Szent Szellem az akkor már több évszázados magyar biblikus, egyházi nyelvben nem gyökerezhetett meg. A nyelvtörténészek szerintKazinczy Ferenc1808-ban alkotta ezt a szót a szél, szellő származékszavaként, továbbá az -em szóvég összekapcsolásával (vö. jellem). A nagy nyelvújító ezzel az új szóval az ő korában már elavulóban lévő, és csúnyának tartottszellet szót kívánta leváltani.
Huszita szóalkotás a szél-szellő szavakból alkotottszellet kifejezés. Ahuszita evangéliumfordításban – (1416 körül; Müncheni Kódex 1466) –, a Szentlélek és a Szent Szellet egyaránt előfordul. Erről Szalkay Balázs ferences krónikájában (1438–39) a következő elítélő és felháborodott véleményt találjuk: „Mennyi és mekkora eretnekség vagyon ebben [a bibliafordításban], amit én is olvastam, ezt világi ember sem számlálhatja […], mivelhogy ezt a szólást is: Spiritus Sanctus [Szentlélek], így fordították: Szent Szellet”.
A "Szellem" kifejezés a protestánsKároli Bibliában is előfordul, bár csak egyetlenegy helyen, ahol az egyébként használt fordítási gyakorlattal (pszükhé = lélek, élet; pneuma = lélek) nem lehetett volna megoldani a fordítást:
"Így is van megírva: Lőn az első ember, Ádám, élő lélekké; az utolsó Ádám megelevenítő szellemmé." (Károli Biblia, 1 Korinthus 15:45)
↑Világvallások.' Fordítás aThe Oxford Concise Dictionary of World Religions alapján. szerk. Görföl Tibor és Máthé-Tóth András. Budapest: Akadémiai. 2009.ISBN 978-963-05-8708-2. 850. oldal.
↑G. B. Winer: A keresztény egyházak tantételeinek összehasonlító ismertetése. (Comparative Darstellung des Lehrbegriffs der shristlichen Kirchenparteien Lipcse 1882 alapján Helmuth von Glasenapp, Az öt világvallás című könyv
.jpg)
