Neveszláv eredetű. Történeti névalakjai:Stolchumbercht (1282),Stolczenberg (1302),Zelenduk (1341),Stolcumberg (1342),Stolczenburg (1409),Nagyzelyndek (1500),Zelendek (1514 ésStoltzvár (1569). Román neve a szlávból való, eztMurádin László egy 'szilvás' értelműdélszláv szóból magyarázza.[2] Német nevének jelentése 'büszke vár'. Ahelységnévrendezéskor (1909-ben) már megállapították számára aBüszkevár nevet, de a Belügyminisztérium felülbírálta a döntést, így megtartotta nevét.[3]
Szebenszékiszász szabadfalu volt.1658-ban a törökök,1668-ban a tatárok dúlták föl, de a várba felhúzódó lakosság épségben megmenekült.1733–34-benlandlerek (karintiai kriptoprotestánsok) települtek be, de többségük a század második felében elköltözött.1755-ben 153 szász és 84 román,1820-ban 305 szász és 234 román adóköteles családfő lakta.
Görögkatolikus egyháza1805-ben jött létre.[4] A románok az1850-es években kerültek többségbe a lakosságon belül. Mind a szászok, mind a románok földműveléssel foglalkoztak, de nem minden románnak volt saját földje és általában kisebb birtokkal rendelkeztek. A szászok mintájára a románok is négyNachbarschaftot, 'szomszédságot' alkottak. A zárt utcafrontos falukép csak a19. században alakult ki.
1900-ban 2929 lakosából 1549 volt román és 1341 német anyanyelvű; 1342 evangélikus, 1057 ortodox és 490 görögkatolikus vallású. 2002-ben 2541 lakosából 2480 volt román és 29 német nemzetiségű, 2433 ortodox, 56 baptista és 29 evangélikus vallású.
Vára a község közepén, egy ötven méter magas dombon áll. Nagy valószínűséggel egygerébi család építette a14. vagy a15. században, de később a helyi szász lakosság használtaparasztvárként. Először1529-ben említik, amikor aMarkus Pemfflingerszebeni királybíró védte váratSzapolyai JánosBáthori István vezette hadai bevették, de a fősereg továbbvonulása után a Hähn Márton vezette szebeni segédcsapat még aznap éjjel visszafoglalta.1602-ben a szebeniektőlSzékely Mózes foglalta el.1705-ben akurucok rohammal vették be.1707-ben a kivonuló kurucok súlyosan megrongálták.1715-ben a lakók javítani kezdték, de az1719-espestisjárvány után sorsára hagyták és azóta pusztul.
A vártéglából épült. Az északi szárny épült legkorábban, itt találjuk a 12 × 12 méteres alaprajzúöregtornyot, ennek keleti oldalán egy boltozott, egykor emeletes helységet, nyugati oldalán pedig egy másik tornyot, melyet a kuruc háborúk után még újjáépítettek. Az első bejárat az északkeleti szegleten lehetett, az itt álló, valaha csapórácsos kaputoronynak1870-ben omlott be a második emelete. Valószínűleg egy második építési fázisban emelték a palotaszárnyat a korábbi építményektől délre. Ennek földszintje hajdan három, emelete öt méter magas volt. A középső falakat a19. század közepén bontották el temetőfalnak. A palotától délre álló szárnyat már a faluközösség építette a16. században. Ez egy külső, ún. baromudvarból (ahová veszély esetén az állatokat terelték), egyrondellából és egy toronyból állt. Itt fúrták az egykor 70 méter mély várkutat is.
Gótikusevangélikus erődtemplomának szentélye a15. század közepéről, hajója a16. század elejéről való. Tornya nincsen. A templomban találhatóThomas Bordan síremléke, amely teljes papi díszban, kezében Bibliával, kehellyel és a családi címerrel ábrázolja.
A domboldalon álló Szent Arkangyalok ortodox templom1831-ben épült,1889 és1910 között átépítették.
1816-ban az itt járóKazinczy Ferencet hűvösen fogadták a szász gazdák: "Szelindeken a nápész fogadós (franciául niais) a maga Hans Michel képével könnyen bánt velünk; kimondá, hogy neki semmije sincs s ment. Szekereink táskái nem voltak üresek s a fogadós ebédje nélkül is elleheténk, de a nap olvasztó hevében kiküldénk cselédinket aludttejért. Elindulék magam is, mert ez elég ürügy vala, beszédbe eredni velök, megtekinteni udvaraikat, architecturájokat, bútorjaikat. Koldulgatásomhoz egy tehetős gazdánál fogtam; annak gyaníttatá legalább a csinos ház s a cifra ablakrostély. […] A durcás szász laconicus feleletére méltóztatott s ámbár szólásom, öltözetem s beretvált ajakam nem mutatá neki, hogy társa nem vagyok, rám sem néze. Úgy hittem, szomorúságban van háza s továbbmentem. Így bána velem a második, a harmadik, a negyedik, az ötödik."[6]
_vedere_aeriana.JPG)
Románia
é. sz. 45° 55′ 00″,k. h. 24° 10′ 00″45.9167,24.166745.916700°N 24.166700°EKoordináták:é. sz. 45° 55′ 00″,k. h. 24° 10′ 00″45.9167,24.166745.916700°N 24.166700°E
.JPG)
.JPG)
.JPG)
.JPG)
.jpg)
.svg)
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
