Ez a lap egy ellenőrzött változata
| szelén-dioxid | |
 Szelén-dioxid | |
 Szelén-dioxid kristályrácsának elrendeződése | |
 | |
| IUPAC-név | szelén-dioxid |
| Más nevek | szelén(IV)-oxid szelénessavanhidrid |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 7446-08-4 |
| PubChem | 24007 |
| ChemSpider | 22440 |
| EINECS-szám | 231-194-7 |
| RTECS szám | VS8575000 |
| SMILES | O=[Se]=O |
| InChI | 1/O2Se/c1-3-2 |
| InChIKey | JPJALAQPGMAKDF-UHFFFAOYSA-N |
| UNII | 9N3UK29E57 |
| UN-szám | 3283 |
| ChEMBL | CHEMBL3183452 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | SeO2 |
| Moláris tömeg | 110,96 g/mol |
| Megjelenés | fehér, sárgásfehér,[1] vagy vörös[1] kristályok |
| Szag | rothadt retek szagára emlékeztet |
| Sűrűség | 3,954 g/cm³ (szilárd állapotban) |
| Olvadáspont | 340 °C |
| Forráspont | 350 °C |
| Oldhatóság (vízben) | 38,4 g/100 mL (20 °C) 39,5 g/100 ml (25 °C) 82,5 g/100 mL (65 °C) |
| Oldhatóság | oldható vízben, metanolban, etanolban, acetonban, ecetsavban,benzolban |
| Oldhatóság (etanol) | 6,7 g/100 mL (15 °C) |
| Oldhatóság (aceton) | 4,4 g/100 mL (15 °C) |
| Oldhatóság (ecetsav) | 1,11 g/100 mL (14 °C) |
| Oldhatóság (metanol) | 10,16 g/100 mL (12 °C) |
| Savasság (pKa) | 2,62; 8,32 |
| Törésmutató (nD) | > 1,76 |
| Gőznyomás | 1,65 kPa (70 °C) |
| Kristályszerkezet | |
| Koordinációs geometria | trigonális (Se) |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Mérgező (T) Környezetre veszélyes (N) |
| NFPA 704 |  0 3 0 |
| R mondatok | R23/25,R33,R50/53 |
| S mondatok | (S1/2),S20/21,S28,S45,S60,S61 |
| Lobbanáspont | nem gyúlékony |
| Rokon vegyületek | |
| Azonoskation | szelén-diszulfid |
| Azonosanion | kén-dioxid tellúr-dioxid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyagstandardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
Aszelén-dioxid aszelén egyik oxidja, képlete SeO2. Színtelen, vagy fehér higroszkópos, kristályos anyag. Ez a vegyület a szelén leggyakoribb megjelenési formája.
Szilárd halmazállapotban egydimenziós polimerláncot alkot, melyet váltakozva szelén- és oxigénatomok építenek fel. A szelénatomok körül a térszerkezet piramidális, minden szelénatomhoz egy terminális oxidcsoport kapcsolódik. A hídhelyzetű Se−O kötéshossz 179 pm, a terminális Se=O kötés hossza 162 pm.[3] A lánc mentén az egyes szelénatomok relatív sztereokémája váltakozik (szindiotaktikus).Gázfázisban dimer és más oligomer részecskék találhatók, magasabb hőmérsékleten monomer.[4] A monomer szerkezete V alakú, erősen hasonlít a szén-dioxidéra, benne a kötéshossz 161 pm.[4] A dimer formát alacsony hőmérsékletű argonmátrixban izolálták, alakja a rezgési spektruma alapján középpontosan szimmetrikus székforma.[3] Szelén-oxikloridban oldva trimer [Se(O)O]3 keletkezik.[4] A monomer SeO2 molekulája poláris, dipólusmomentuma 2,62 D,[5] a két oxigénatom középpontjától a szelénatom felé mutat.
A szilárd anyag könnyen szublimál. Nagyon kis koncentrációban gőze undorító, rothadt tormára emlékeztető szagú. Nagyobb koncentrációban szaga a tormaszószéhoz hasonló, mely belélegezve égetheti az orrot és a torkot. Míg a SO2 jellemzően monomer molekula, a SeO2 egydimenziós láncot alkot, aTeO2 pedig térhálós polimer.[3]
A SeO2 savas oxid, vízben oldvaszelénsav keletkezik.[4] Bázisokkal szelenit sók képződése közben reagál, ezekbenSeO2−3 anion található.Nátrium-hidroxiddal például nátrium-szelenitsót képez:
Előállítható szelén oxidációjával – levegőn történő elégetésével –,salétromsavval vagyhidrogén-peroxiddal történő reakciójával, de talán a legkényelmesebb eljárás a szelénessav dehidratálása.
Ez a szócikk részben vagy egészben aSelenium dioxide című angol Wikipédia-szócikkezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.