Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Szelén

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2024. március 24.

Pontosságellenőrzött

Ez a szócikk a kémiai elemről szól. Hasonló címmel lásd még:Szelének.
34arzénszelénbróm
S

Se

Te
  
        
        
                  
                  
                                
                                
  
34
Se
Általános
Név,vegyjel,rendszámszelén, Se, 34
Latin megnevezésselenium
Elemi sorozatnemfémek
Csoport,periódus,mező16,4,p
Megjelenésszürke, fémes csillogás
Atomtömeg78,971(8) g/mol[1]
Elektronszerkezet[Ar] 3d10 4s² 4p4
Elektronokhéjanként2, 8, 18, 6
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapotszilárd
Sűrűség (szobahőm.)(szürke) 4,81 g/cm³
Sűrűség (szobahőm.)(alfa) 4,39 g/cm³
Sűrűség (szobahőm.)(üveges) 4,28 g/cm³
Sűrűség (folyadék) azo.p.-on3,99 g/cm³
Olvadáspont494 K
(221 °C, 430 °F)
Forráspont958K
(685 °C, 1265 °F)
OlvadáshőΔfusH{\displaystyle \Delta _{fus}{H}^{\ominus }}(szürke) 6,69kJ/mol
PárolgáshőΔvapH{\displaystyle \Delta _{vap}{H}^{\ominus }}95,48kJ/mol
Molárishőkapacitás(25 °C) 25,363 J/(mol·K)
Gőznyomás
P/Pa1101001 k10 k100 k
T/K500552617704813958
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezethexagonális
Oxidációs szám±2,4, 6
(erősen savas oxid)
Elektronegativitás2,55 (Pauling-skála)
Ionizációs energia1.: 941,0kJ/mol
2.: 2045 kJ/mol
3.: 2973,7 kJ/mol
Atomsugár115pm
Atomsugár (számított)103pm
Kovalens sugár116pm
Van der Waals-sugár190pm
Egyebek
Mágnességdiamágneses[2]
Hővezetési tényező(300 K) (amorf)
0,519W/(m·K)
Hőtágulási együttható(25 °C) (amorf)
37 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd)(20 °C) 3350m/s
Young-modulus10 GPa
Nyírási modulus3,7 GPa
Kompressziós modulus8,3 GPa
Poisson-tényező0,33
Mohs-keménység2,0
Brinell-keménység736 HB
CAS-szám7782-49-2
Fontosabb izotópok
Fő cikk:A szelén izotópjai
izotóptermészetes előfordulásfelezési időbomlás
módenergia(MeV)termék
72Semest.8,4dε-72As
γ0,046-
74Se0,87%Sestabil 40neutronnal
75Semest.119,779dε-75As
γ0,264, 0,136,
0,279
-
76Se9,36%Sestabil 42neutronnal
77Se7,63%Sestabil 43neutronnal
78Se23,78%Sestabil 44neutronnal
79Semest.1,13·106yβ0,15179Br
80Se49,61%Sestabil 46neutronnal
82Se8,73%1,08·1020yββ2,99582Kr
Hivatkozások

Aszelén egynemfémes elem, amelynek arendszáma 34 és avegyjeleSe, nyelvújításkori nevereteny.[3] Azoxigéncsoport eleme, tulajdonságai akénéhez és atellúréhoz hasonlóak. Többallotrop módosulata is ismert. Ezek közül a két legjelentősebb neve vörös szelén és szürke szelén. A vörös szelén a kénre hasonlít, a szürke szelén néhány tulajdonsága már a fémekre emlékeztet. A szürke, fémes jellegű módosulat félvezető tulajdonságú. A szelén nagy mennyiségbenmérgező, de kis mennyiségben szüksége van rá a szervezetnek.

A szelén név a Hold görög nevéből, szelénéből (σελήνη) származik.Jöns Jakob Berzelius nevezte el, utalva arra, hogy a szelén ugyanúgy kísérője atellúrnak, mint a Földnek a Hold.[4]

Módosulatai

[szerkesztés]
Fekete, szürke és vörös szelén

A szelénnek több allotrop módosulata létezik, ezek közül a két legjelentősebb avörös szelén és aszürke szelén. Létezik mégamorf vörös és fekete szelén is. A vörös szelén tulajdonságai a kénhez hasonlítanak. Vörös színű,molekularácsos, benne a nyolcatomos kénmolekulákhoz hasonló Se8molekulák találhatók. Vörös szelént a fekete szelénszén-diszulfidban való forralásával vagy szeléntartalmú vegyületek termikus bontásával állíthatunk elő. Közönséges körülmények között nem stabil, átalakul sötétszürke színű, fémes kinézetű szürke szelénné. A szürke szelén néhány tulajdonsága már a fémekre hasonlít. Legstabilabb módosulat. A rácsa egydimenziós lánc szerkezetű.Félvezető tulajdonságú, sötétben csak alig vezeti az elektromos áramot, de fény hatására azelektromos vezetőképessége jelentősen megnő, ezértfotocellákban használható. Ez a fémes módosulat hatszöges rendszerű kristályokat alkot. Olvadék lassú hűtésével állítható elő. Ha folyékony szelént öntenek vízbe, akkor a szelén sötétszürke színű, kaucsukszerű, rugalmas módosulata válik ki. Létezikamorf szelén is, ami vörös színű por. A szelén módosulatai közül csak a vörös oldódikszén-diszulfidban, az oldat vörös színű.

Kémiai tulajdonságai

[szerkesztés]

A szelén kémiai tulajdonságai a kén kémiai tulajdonságaira hasonlítanak. Vegyületet képezalkálifémekkel ésalkáliföldfémekkel, ezekben a vegyületekben kétszeresen negatív töltésű anion. Hidrogénnel reagál,hidrogén-szelenidet (H2Se) képez. A reakció csak magas hőmérsékleten játszódik le.

H2+SeH2Se{\displaystyle \mathrm {H_{2}+Se\rightarrow H_{2}Se} \,\!}

Oxigén jelenlétébenelég,szelén-dioxid (SeO2) keletkezik:

Se+O2SeO2{\displaystyle \mathrm {Se+O_{2}\rightarrow SeO_{2}} \,\!}

Híg salétromsav a szelénport szelénessav képződése közben oxidálja:[5]

3 Se+4 HNO3+H2O3 H2SeO3+4 NO{\displaystyle \mathrm {3\ Se+4\ HNO_{3}+H_{2}O\rightarrow 3\ H_{2}SeO_{3}+4\ NO} \,\!}


Halogénekkelhalogenideket képez. Afémekkel szelenideket alkot, a szelenidek tulajdonságai aszulfidokhoz hasonlóak.

Vegyületei

[szerkesztés]
Commons:Category:Selenium
AWikimédia Commons tartalmazSzelén témájú médiaállományokat.

Ahidrogén-szelenid (H2Se) tulajdonságai akén-hidrogén tulajdonságaira emlékeztetnek.Gáz-halmazállapotú.Redukáló tulajdonságú. Oxigénnelszelén-dioxiddá ég el. A szelén-hidrogén molekulában a H-Se-Hkötésszög (90°) jelentősen kisebb mint a H-O-H kötésszög avízmolekulában (104,5°), akén-hidrogén 92,5°-os H-S-H kötésszögéhez áll közel.

Kétféleoxidja létezik, a szelén-dioxid és aszelén-trioxid. Ezek a kén oxidjaival analógok.Szilárd halmazállapotú vegyületek.Savanhidrideknek tekinthetők, belőlükoxosavak származtathatók. A nekik megfelelősavak aszelénessav (H2SeO3) és aszelénsav (H2SeO4). Ezek a kén-oxosavaknál (H2SO3,H2SO4) instabilabbak.

A szelénsav a kénsavhoz hasonló erősségű sav, de annál erősebb oxidálószer.[5]

Előfordulása a természetben

[szerkesztés]

A természetben megtalálható, mint a kén kísérője. A szelén ásványai aklaustalit (PbSe2). Előfordul aberzelianit (Cu2Se) és az eukairit ((Cu,Ag)2Se) ásványokként is. Az 54. leggyakoribb elem a Földön.

Előállítása

[szerkesztés]

Apiritből kiinduló kénsavgyártás melléktermékeként keletkező kamraiszapból vagy a rézelektrolitos finomításakor keletkező anódiszapból állítható elő. A kamraiszapba szelén-dioxid formájában kerül bele. Az iszapból a következőképpen vonható ki: Az iszapot először tömény kénsav éssalétromsav keverékével reagáltatják, ekkor a szelén szelénessavvá és szelénsavvá alakul. A szelén vörös színű porként válik ki, ha kén-dioxidot vagy kén-hidrogént vezetnek a keletkezett oldatba.

Felhasználása

[szerkesztés]

A szelén fotoelektromos tulajdonságú, emiatt fotocellák készítésére használható. A szelén sötétben az áramot alig vezeti, de megvilágítás hatására vezetővé válik. Ha a szelénarannyal érintkezik, akkor megvilágítás hatására a fényerősséggel arányos erősségű áramot termel. Ezért megvilágításmérők készítéséhez alkalmazható. Azüveggyártásban a szelén vörös és szürke módosulatát egyrészt az üveg színtelenítésére alkalmazzák, másrészt felhasználják az üveg vörös, rózsaszín vagy narancssárga színűre festéséhez is. Alkalmazzák agumivulkanizálásakor és a növények kártevőinek irtására is.

Élettani jelentősége

[szerkesztés]
Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során.Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segítsmegbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még:A Wikipédia nem az első közlés helye.

Az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen esszenciálisnyomelem, mely minden sejtben megtalálható és nélkülözhetetlen sok enzim megfelelő biokémiai folyamatainak működéséhez. Kiemelten fontos a szelén amáj megfelelő működéséhez, ahasnyálmirigy működéshez,férfiak számára aherék és aspermaképzés szempontjából lényeges.

Normál esetben étkezéssel bevihető a megfelelő mennyiség, ám az európai földeknek az utóbbi 60 év során lényegesen lecsökkent a szeléntartalmuk, így a táplálékkal már nem jut a szervezet elég szelénhez. Férfiak esetében szelénhiány gyakrabban előfordulhat, mivel szexuális aktus során viszonylag sok szelén távozik a spermiumokkal a szervezetből.

Szelénhiány esetén a májfunkciós értékei (GOT,GPT,GGT) akár 10-szeresére is emelkedhetnek a normálishoz képest, ám a szelén hiányát rendszerint későn diagnosztizálják, mikor már kizárható, hogy a beteg májfunkciós értékeit nem alkohol, vagy egyéb mérgező anyag, esetleg hepatitis vagy zsírmáj okozza.

Szelénhiány érezhető fizikai tünetei: álmosság, motivációhiány, nemzőképesség visszaesése.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Current Table of Standard Atomic Weights in Order of Atomic Number. Commission on Isotopic Abundances and Atomic Weights – Commission II.I of the International Union of Pure and Applied Chemistry, 2013. (Hozzáférés: 2013. október 13.)
  2. szerk.: Lide, D. R.: Magnetic susceptibility of the elements and inorganic compounds,CRC Handbook of Chemistry and Physics, 86th, Boca Raton (FL): CRC Press (2005).ISBN 0-8493-0486-5 
  3. Szőkefalvi-Nagy Zoltán; Szabadváry Ferenc: A magyar kémiai szaknyelv kialakulása. A kémia története Magyarországon. Akadémiai Kiadó, 1972. (Hozzáférés: 2010. december 3.)
  4. Fülöp József:Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 131. o.ISBN 963 8334 96 7 
  5. abN. N. Greenwood, A. Earnshaw,Az elemek kémiája, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999.ISBN 963-18-9144-5

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szelén&oldid=27001890
Kategóriák:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp