ADél-Dunántúl egyik legjelentősebb városa, gazdag történelmi múltjával és különleges kulturális örökségével emelkedik ki a magyar városok sorából. A város nevét először1015-ben említik írásos források, ám régészeti leletek tanúsága szerint a térség már jóval korábban, azőskortól kezdve lakott volt. Ahonfoglalás után a terület a magyar törzsek birtokába került, majdI. Béla király1061-ben bencés apátságot alapított itt, amely vallási és kulturális központtá tette a vidéket.
A város atörök hódoltság alatt jelentős károkat szenvedett, de a18. században újra fejlődésnek indult, elsősorban a betelepített német lakosság és a borászat révén. Szekszárd már areformkorban is fontos szerepet játszott a nemzeti kultúrában és irodalomban, később pedig olyan neves személyiségek kötődtek hozzá, mintBabits Mihály, aki itt született, és akinek szellemi örökségét ma is ápolják a városban.
A történelmi múlt és a mezőgazdasági tradíciók, különösen a szőlőtermesztés és borászat, meghatározó szerepet játszanak Szekszárd fejlődésében és gazdasági struktúrájában. ASzekszárdi-dombság adottságai kedveznek a szőlőművelésnek, amely évszázadok óta a térség egyik legfontosabb ágazata. A város életében a mezőgazdaság és az ipar mellett a kulturális és oktatási intézmények is jelentős szerepet töltenek be, hozzájárulva a helyi közösség fejlődéséhez és identitásához.
Kézai Simon szerintI. Béla királyra utal, aki barna bőrű és kopasz volt[14] (régi magyar nyelven:szög ésszár,1903 óta írjákSzegszárd helyett Szekszárdnak.) A legvalószínűbb feltevés, hogy aszög-szár-d név aszögsárga vagy afehér színnévből keletkezett. Ez nyilvánvaló, ha tudjuk, hogySzent László lovátSzögnek hívták s a hatvan templomi falképen László herceg lova csaknem mindig fehér.[15][16] Néhány esetben fehér pettyes (almásderes) s csak egy esetben barna. Aszög szó nyelvünkben tehát fehéret vagy szőkét jelent.[17] Aszár jelentése is lehet fehér.[18]
Czuczor Gergely ésFogarasi János szerint Szekszárd neve félig-meddig elavultszár (kopár, kopasz, tar) szavunkból eredhet: „Innen a Szárhegy helynév Erdélyben, és I. Béla király Szegszár neve, ki szeg szinű, és kopasz fejü volt, s ebből származott volna Szegszárd helynév. »Es viteték az szegszárdi monostorban, kit még éltében rakattatott vala; de miért hogy ennen maga és (is) szár homloku vala, az ő akaratja szerént nevezteték Szegszárdnak«. (Carthausi névtelen. Toldy F. kiadása 94. l.).«”[19]
AFöldrajzi nevek etimológiai szótára a fentiektől némileg eltérően a helység nevét a régi magyarszegszár (sötétsárga, barnássárga) színnévből származtatja, ami a -d kicsinyítő képzővel egy személynévvé válhatott és így lehetett előzménye a városnévnek.[20]
A környező települések közülTolna központjával az5112-es,Őcsénnyel ésDeccsel az5113-as, illetve az5114-es utak kötik össze,Sióagárd pedig a 65-ös főútból kiágazó 63 123-as számú mellékúton érhető el a város felől. Határszélét érinti még délen aSzálkát kiszolgáló5601-es út is.
Vonattal aMÁV 46-os számúRétszilas–Bátaszék-vasútvonalán érhető el. AvasútállomásSzekszárd-Palánk ésŐcsény között található. Két óránként InterRégió márkanevű vonatokkal utazhatunk a Baja–Székesfehérvár viszonylaton, Sárbogárdon InterCity csatlakozásra van lehetőség Pécs és Budapest felé. A vonalon tanítási időben, a hét utolsó munkaszüneti napján egy Budapestre tartó expresszvonat is közlekedik, Desiro motorvonatból kiállítva,Sugovica expresszvonat néven.
A város helyi közösségi közlekedését autóbuszok végzik. Egy átszállással szinte mindenhonnan mindenhova el lehet jutni. A szolgáltatást aMÁV Személyszállítási Zrt. látja el, részben 2007-es évjáratú alacsony padlószintűEuro4-es motorokkal szereltMercedes Conecto típusú szóló, részben 2014-es évjáratú alacsony padlószintű Euro 6-os motorokkal szereltMAN Lion’s City szóló autóbuszokkal a jelenleg hatályos,közszolgáltatási szerződés értelmében 2025. január 1-től 2027. december 31-ig, mely szerződés 1 évvel 2028. december 31-ig meghosszabbítható.
A 2010-es évek második felében a város sok pénzt fordított a közösségi közlekedés modernizálására. A buszokban található globális helymeghatározáson alapuló (GPS) utastájékoztató rendszert összehangolták a forgalmasabb megállóhelyeken 2015-ben kiépítettLED-es utastájékoztató táblákkal, amelyek a következő busz érkezéséig hátralévő időt mutatják.[21] A 2015-ös és 2016-os években a város gerincvonalán több autóbuszöböl és egy autóbusz-forduló is megújult. A sokszor erősen megsüllyedt, deformálódott aszfaltburkolatot könnyebben javítható, ellenállóbb térköves borítás váltotta.[22] A helyi hálózat és a menetrendi struktúra 2010-2022 között változatlan volt. 2022-re elkerülhetetlenné vált a járatreform. A helyi buszközlekedést használók száma ugyanis évek óta folyamatosan csökkent, a jegyek és bérletek értékesítéséből származó bevételek fokozatosan elmaradtak az előző évi adatokhoz képest, miközben a szolgáltatás üzemeltetési költségei folyamatosan növekedtek (bérköltség és amortizáció). A bevétel- és utasszám-csökkenés oka részben demográfiai: egyre több a 65 év feletti utazó (akik ingyenesen vehetik igénybe a szolgáltatást), valamint kimutatható a fiatalok tanulási vagy munkahelyi okok miatti elvándorlása is (csökkenő bevétel tanuló/nyugdíjas bérletekből). A veszteséges üzemeltetés többletterhét, ami 2010-2022 között évi 100-200 millió forintra rúgott, a közszolgáltatási szerződés értelmében Szekszárd város költségvetése hivatott kompenzálni.[23]
Két autóbusz-állomással rendelkezik a város:
A távolsági-helyközi állomás a vasútállomás mellett, a Pollack Mihály utcán található. Itt található az egyik helyijáratos autóbusz-állomás is. Ez az állomás a több mint 320 km hosszúDél-dunántúli Pirostúra egyik végpontja.
A másik helyijáratos állomás a TESCO-áruháznál van.
2007-ben beszerzett új alacsony padlós MB Conecto típusú autóbusz. Ilyen busszal látja el a város közlekedését aVolánbusz Zrt.
1,Autóbusz-állomás – Wesselényi utca – Szent László u. – Béla király tér – /Egyes járatok estében Munkácsy u. – Kilátó u. – Munkácsy u./ – Kápolna tér –Hosszú-völgy
1B,Tesco áruház – Baka István ált. isk. – Tartsay Vilmos utca – Autóbusz-állomás –Wesselényi utca – Széchenyi utca – Szent László u. – Béla király tér – /Egyes járatok estében Munkácsy u. – Kilátó u. – Munkácsy u./ – Kápolna tér –Hosszú-völgy
12,Bottyán-hegy – Kőrösi Csoma Sándor u. – Mérey utca – Szent László utca – Széchenyi utca – Béri Balogh Ádám utca – Csatár –Baranya-völgy
13,Jobbparászta -> Kadarka utca -> Bottyán-hegy -> Zöldkert utca -> Kőrösi Csoma Sándor u. -> Mérey utca -> Szent László utca -> Széchenyi utca -> Béri Balogh Ádám utca -> Csatári torok ->Tesco áruház
4,Autóbusz-állomás – Liszt Ferenc tér – Szent László utca -> Újfalussy utca -> Zöldkert utca – Bottyán-hegy – Zöldkert utca -> Kőrösi Csoma Sándor u. -> Mérey u. -> Szent László utca – Szent István tér –Autóbusz-állomás (Egyes járatok az ipartelepre is betérnek.)
4B,Tesco áruház – Tartsay u. – Autóbusz-állomás – Liszt Ferenc tér – Szent László utca -> Újfalussy utca -> Zöldkert utca – Bottyán-hegy – Zöldkert utca -> Kőrösi Csoma Sándor u. -> Mérey u. -> Szent László utca – Szent István tér – Autóbusz-állomás –Tesco áruház
14,Tesco áruház – Csatár – Béri Balogh Ádám utca – Széchenyi utca – Szent László utca – Mérey u. – Kőrösi Csoma Sándor u. –Bottyán-hegy
6,Autóbusz állomás – Széchenyi utca – Béri Balogh Ádám utca – Csatár – Otthon u. – Szőlőhegy –Tót-völgy
6B,Autóbusz állomás – Széchenyi utca – Béri Balogh Ádám utca – Tesco áruház – Csatár – Otthon u. – Szőlőhegy –Tót-völgy
16,Palánk vegyesbolt – Újvárosi templom – Zrínyi utca, ált. isk. – Autóbusz-állomás – Szent István tér – Széchenyi utca – Béri Balogh Ádám utca – Csatár – Otthon u. – Szőlőhegy –Tót-völgy
17,Autóbusz állomás -> Tolnatej Zrt. -> Ipari Park -> Autóbusz-állomás -> Szent István tér -> Széchenyi utca -> Béri Balogh Ádám utca -> Csatár, forduló ->Alisca utca -> (Igény esetén -> Kilátó utca -> Béla király tér ->Hosszú-völgy)
7,Tesco áruház <-> Csatár <-> Alisca u. <-> Kilátó utca <-> Munkácsy u. <-> Béla király tér <-> Szent István tér <-> Autóbusz-állomás -> Tolnatej Zrt. -> Ipari Park ->Autóbusz-állomás
9,Tesco áruház – Csatár – Alisca u. – Kilátó utca – Május 1 utca – Béri Balogh Ádám utca – Szent László utca – Kadarka utca –Jobbparászta
9A,Tesco áruház – Csatár – Alisca u. – Május 1. utca – Béri Balogh Ádám utca – Szent László – Kadarka utca –Jobbparászta
19,Tesco áruház -> Csatár -> Alisca u. -> Május 1. utca -> Kórház -> Szent László -> Kadarka utca -> Újvárosi temető -> Műszergyár ->Jobbparászta (Csak munkanapokon!)
Helyi forgalomba bevont helyközi járatok:
5420, 5421, 5422 (Tesco áruház – Tartsay utca) /Autóbusz-állomás – Liszt Ferenc tér – Tanítóképző – Újvárosi templom – Újvárosi temető – Bonyhádi útelágazás – Sió Motel –Siófoki útelágazás
5423, 5424Autóbusz-állomás – Keselyűsi út – Tolnatej Zrt. –Járműbontó Egyes járatok:Szőlőhegy/Baka István Iskola – Béri Balogh Ádám utca – Szent István tér – Autóbusz-állomás –Járműbontó
5425,-Autóbusz-állomás – Szent István tér – Nyomda – Kórház – Alsóvárosi temető – Csatári torok – Ebes puszta – Szeszfőzde –Szőlőhegyi elágazás
5426,-Autóbusz-állomás – Szent István tér – Nyomda – Kórház – Bakta köz – Alsóvárosi temető – Csatári üzletház – Otthon utca – Szeszfőzde –Szőlőhegyi elágazás
5427,-Csatár autóbusz forduló -> Alisca utca -> Fűtőmű -> Munkácsy utca -> Béla király tér -> Babits Iskola -> Kadarka utca ->Újvárosi temető (Csak iskolai napokon!)
5428,-Szőlőhegyi elágazás -> Szeszfőzde -> Otthon utca -> Csatár -> Béri Balogh Ádám utca -> Széchenyi utca -> Rákóczi utca ->Csecsemőotthon/Palánk, vegyesbolt(Csak iskolai napokon!)
5429,-Autóbusz-állomás – Tartsay utca – Tesco áruház – Alisca utca – Május 1. utca – Béri Balogh Ádám utca – Széchenyi utca – Rákóczi utca – Műszergyár –Nagypalánk puszta
A jámbor Béla király ezután betöltve uralkodásának harmadik évét, királyi jószágán, Dömösön összezúzódott beomló trónján; teste gyógyíthatatlan betegségbe esett; az ország néminemű dolgai miatt félholtan vitték a Kanizsva patakjához; ott távozott el a világból. A Szent Megváltó monostorában temették el, melyet maga épített azon a helyen, melynek neve Szögszárd. Merthogy Béla szög színű volt és szár, azért nevezte el Szögszárdnak, a maga állapotáról, monostorát.
Mátyás király korában Szekszárd a király elleni összeesküvést szövőVitéz János birtoka volt, várát ezért lerombolták.1485-ben Szekszárd mármezőváros volt, évente öt vásárt tartott.
1779-ben Szekszárd megyeszékhellyé vált,céhek alakultak, az apátságot megszüntették, a város címert kapott. A betelepítések hatására lakossága csaknem tízévente megkétszereződött. Az 1789-es népszámlálás adatai szerint 5600-5700 lakosával Földvár mögött a megye második legnépesebb mezővárosa volt.
A betelepülők nagy része magyar volt. Anémetek aránya a 18. században sem érte el a 20%-ot, de így is ők voltak a város legnépesebb nemzetisége.1795-ben tűzvész vetette vissza a fejlődést, de az a19. századra újraindult – ekkor épültek fel középületei:a városháza, a megyeháza, a kórház, több templom.
Leírás a településről a 18. század végén:
„Magyar, és német elegyes Mezőváros Tolna Várm. földes Ura a’ Tudományi Kintstár, fekszik Sár vize mellett, Tolnához egy jó magyar mértföldnyire. Hajdan nevezetes gazdag Apátúrsága vala, és a’ Benediktinusoknak jeles Klastromjok itten, mellyet II. BÉLA Király 1061-dikben fundált, ’s teste is ide helyheztettetett, de az Ozmanok’ járma alatt elenyészett; virágzásakor száz lovasokkal segéllették a’ Királyt. Szerentsétlenűl elégett e’ Városnak nagy része 1795-ben, nevezetes Szentegyházával egygyütt, de azólta jelesen felépíttetett; postája, ispotállya is van. Legnevezetesebb épűlet benne a’ Vármegyeháza, mind igen kies fekvéséért, mind pedig Várhoz hasonlító épűletére nézve; határja jó termékenységű, veres borai híresek, és külső Országra is elhordatnak; lakosai kézi mesterségekkel, és gazdáskodással élnek; vagyonnyai külömbfélék.” (Vályi András:Magyar országnak leírása,1796–1799)
A 19. század derekától jellemző a németek lassú elmagyarosodása.
A város gazdasági életét sokáig a szőlő- és bortermelés határozta meg, megelőzve az egyéb mezőgazdasági termelést és a kézműipart. A kereskedelem nem volt jelentős, a 19. század első felében még a borkereskedelem is többnyire máshol élő gazdák kezében volt.
Szekszárd lakónépessége2022.október 1-jén 29 889 fő[27] volt, amiTolna vármegye össznépességének 14,37%-át tette ki. A városTolna vármegye legsűrűbben lakott települése, abban az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 310,4 fő volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlen. A 2022-es népszámláláskor a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 16,72%, a 60 éven felülieké 32,41% volt. A nemek aránya kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1152 nő jut.2023-ban a férfiaknál 73,67, a nőknél 79,9 év volt a születéskor várható átlagos élettartam Tolna vármegyében.[28] A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 8,48%-a, mintegy 2536 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Közülüknémet,cigány ésromán nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.
A20. század második felétől Szekszárd lakossága viharos gyorsasággal növekedett, egészen1990-ig. Népességnövekedése – a legtöbb megyeszékhelyhez hasonlóan – az 1960-as években felgyorsult a szocializmus évei alatt. A legtöbben1990-ben éltek a városban, 36 840-en, azóta egészen napjainkig csökken a város népessége, ma már kevesebben laknak Szekszárdon, mint1980-ban.
A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló szekszárdiak túlnyomó többségerómai katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban, még areformátus és azevangélikus.
A2001-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 36 219 fő volt, ebből a válaszadók 39 642 fő volt (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál), 34 656 főmagyarnak, míg 417 főcigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy amagyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 1812 főnémet, 53 főhorvát és 42 főszerb etnikumnak vallotta magát.[30]
A2011-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 34 296 fő volt, ebből a válaszadók 31 831 fő volt, 29 058 fő magyarnak vallotta magát, az adatokból az derül ki, hogy a magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek egyik fő oka, hogy többen nem válaszoltak.[31] Az elmúlt tíz év alatt, a nemzetiségiek közül a cigány (698 fő) és aromán (62 fő) nemzetiségűek száma megkétszereződött Szekszárdon.[29][nincs a forrásban] Németnek (1569 fő), horvátnak (40 fő) és szerbnek (38 fő) vallók száma kismértékben csökkent, az elmúlt tíz év alatt. A megyén belül, Szekszárdon él a legtöbb magát románnak, szerbnek, szlováknak és lengyelnek valló nemzetiségi.
A2022-es népszámlálás adatai alapján a város lakossága 29 889 fő volt, ebből a nemzetiségre adott válaszadók közül 26 463 fő vallotta magát magyar nemzetiségűnek, 1027 fő német nemzetiségűnek, 539 fő cigány nemzetiségűnek vallotta magát. További kisebbségek: Román (39 fő), Szerb (30 fő), Horvát (28 fő); Ukrán (18 fő), Szlovák (14 fő), Bolgár (14 fő), Örmény (12 fő), Ruszin (10 fő), Görög (9 fő), Lengyel (9 fő), Szlovén (5 fő); Egyéb: (782 fő). 3334 válaszadó megtagadta a válaszadást.[32]
A2001-es népszámlálási adatok alapján, Szekszárdon a lakosság több mint fele (68,3%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.[36] A legnagyobb vallás a városban akereszténység, melynek legelterjedtebb formája akatolicizmus (53,9%). A katolikus egyházon belül arómai katolikusok száma 19 399 fő, míg agörögkatolikusok 113 fő. A városban népesprotestáns közösségek is élnek, főlegreformátusok (3756 fő) ésevangélikusok (1156 fő). Azortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok,románok,szerbek,bolgárok,görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (14 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. Azsidó vallási közösséghez tartózók száma 12 fő. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (8%). Felekezeten kívülinek a város lakosságának 22,6%-a vallotta magát.[36]
A2011-es népszámlálás adatai alapján, Szekszárdon a lakosság kevesebb mint a fele (47,6%) kötődött valamelyik vallási felekezethez.[37] Az elmúlt tíz év alatt a városi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a városban akereszténység, amelynek legelterjedtebb formája akatolicizmus (36,8%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma negyedével esett vissza. A katolikus egyházon belül arómai katolikusok száma 12 567 fő, míg agörögkatolikusok 56 fő. A városban népesprotestáns közösségek is élnek, főlegreformátusok (2398 fő) ésevangélikusok (818 fő). Azortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok,románok,szerbek,bolgárok,görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (13 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. Azsidó vallási közösséghez tartózók száma 12 fő. Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz év során minden egyházi felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (28,9%), tíz év alatt a triplájára nőtt a számuk. Felekezeten kívülinek a város lakosságának 23,6%-a vallotta magát.[37]
A2022-es népszámlálás adatai alapján, Szekszárdon a lakosság kevesebb mint a fele (41,27%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, amelynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (9190 fő) 30,7%. A 2011-2022 közötti időszakban, a katolikus valláshoz tartozók száma ~27,2%-ot csökkent a 2011-es adatsorhoz képest. A 2022-es adatfelvétel a katolikus egyházon belül nem részletezi a római katolikusok és a görögkatolikusok számát. A városban népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (2029 fő) és evangélikusok (690 fő). A reformátusok száma 11 év alatt 15,38%-ot csökkent, az evangélikusok száma 15,64%-ot csökkent. Az ortodox keresztények száma elenyésző az egész városi lakosságához képest (14 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik, e felekezetek híveinek a száma (334 fő) arányuk 1,17%. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 10 fő. Összességében elmondható, hogy a 2011-es adatfelvételhez viszonyítva minden egyházi felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent, mely betudható annak is, hogy jelentősen nőtt a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (12 006 fő), ami a teljes lakosság 40,16%-a. Felekezeten kívülinek (5546 fő) a város lakosságának 18,55%-a vallotta magát.[35]
A város jelentős szőlőterületekkel rendelkezik, aSzekszárdi borvidék központja. Szekszárd a híres borászatok, pincészetek és a kiváló minőségű borok városa. Eger mellett a Szekszárdon készült vörösborcuvée-k is használhatják aBikavér elnevezését. A város kiterjedt tanyavilággal rendelkezik, ahol korábban számos szekszárdi lakos rendelkezett kisebb szőlőbirtokkal. A modern szőlőtermesztés következtében ezen háztáji kisgazdaságok száma fokozatosan csökken, hisz kis területen már nem gazdaságos a szőlőtermesztés és a bor előállítása és az értékesítés is nehézkes. A városban minden évben több alkalommal megrendezésre kerülnek az úgynevezett Szekszárdi nyitott pincék mely, alkalommal a helyi borászatok megnyitják pincéiket a városba látogató borkóstolók számára. A város legnagyobb 4 napos ünnepsége a Szekszárdi Szüreti napok is a szőlő és bor előállításának több évszázados hagyományának az ünnepe, mely minden év szeptemberében kerül megrendezésre.
A városban található aTolnatej Zrt. tejfeldolgozó és sajtkészítő üzeme, Magyarország legnagyobb félkemény sajt gyártó üzeme, mely 100%-ban magyar tulajdonú. A híres bőröndök és egyéb utazási kellékek gyártására szakosodottSamsonite vállalat itt létesített gyárat, mely számos munkavállalót foglalkoztat.A város kedvező földrajzi fekvése és fejlett közlekedési infrastruktúrális kapcsolatai alkalmassá teszik logisztikai raktárak, elosztóközpontok létesítésére.
A címeren kék mezőben négysoros vörös terméskőből épült várfal közepén hasonló anyagból emelt nyílt torony áll, a török idők után ismét keresztény templommá alakított bencés rendi templom emlékére. Közepén gerenda osztja ketté, a felső részben arany szőlőfürt lóg, az alsó részben pedig harang csüng alá. A tornyot (címertanilag) bal oldalról három arany búzakalász, jobbról a nemes borok vidékét jelképező kétfürtű szőlőtőke fogják közre. A pajzsot szőlőlevelek formáját idéző címerkorona díszíti.
A történelmi városrész központja aGaray tér. 1881-igZöldkút térnek hívták – a névadó kút helyén ma a költő szobra áll. 1881-ben emléktáblát is elhelyeztekGaray János szülőházának falán. A házat a 20. század elején lebontottak, az emléktáblát 1905-ben a helyére épültDiczenty-ház falára helyezték át.
Bencés apátság romjai (1061), a régi megyeháza udvarán
ATörvényszéki Palota (Béla tér 3-4.) volt a város első kétemeletes épülete (épült 1892-ben).[41] Egyik részében a Szekszárdi Törvényszék működik, a másikban ügyészségek (Tolna Megyei Főügyészség, Szekszárdi Nyomozó Ügyészség, Szekszárdi Járási Ügyészség).
Szentháromság-szobor – a város legrégibb,barokk stílusú szobrát 1753-ban emelték az 1738–1740-espestisjárványra emlékezve. Alkotói ismeretlenek. Abból, hogy ehhez nagyon hasonló pestisoszlop állTemesvár főterén, egyesek az alkotók azonosságára következtetnek, de ezt a feltételezést a szakértők nem erősítették meg.
Az oszlop tetején három alak foglal helyet:
az Atya
a Fiú és
aSzentlélek – ez utóbbi glóriától övezett galamb formájában.
Alul, az oszlop körül végigfutó, hétszög alakúhomokkő párkány a hét szentséget jelképezi. Eredetileg ide kellett kitenni a szentelésre váró húsvéti sonkát. Az oszlop tövében álló szobrok:
Legalul, a déli oldalon álló jelképes sír kovácsoltvas ajtaja a barokk fémművesség szép darabja, a város legrégebbi ilyen emléke. Mögötteszent Rozália pihenő szobra egy ismeretlen helybéli mester alkotása.
A talapzat mindhárom oldalán egy-egy kőtáblán latin nyelvűkronosztichon olvasható: szövegeikben a római számként is értelmezhető betűk összege az 1740-es évszámot adja. A három tábla szövege magyarul:
„Tiszteltessék, dicsértessék a szekszárdiakat a pestisjárványban megmentő Szentháromság”,
„A legkiválóbb Trautsohn József apáti kormányzósága alatt fogadalomból emeltetett”, illetve
„A kiváló Pinczés úr gondnoksági szolgálatakor üdvösen bevégeztetett”. A rossz állapotú szobrot 2016 őszén és telén teljesen felújították.
Garay Jánosszobra aGaray téren áll. A későreneszánsz stílusú műalkotástSzárnovszky Ferenc készítette, 1898-ban. A művész a költő szobrátBarabás Miklós rajza alapján formázta meg. A szobrotPárizsban, aGruet-cégnél öntötték. A talapzatotHector d'Espona műépítész tervezte ésAndretti Anzelm budapesti kőfaragó készítette el. Az elején helyet foglaló, a főalaknak babérágat nyújtó géniuszKöllő Miklós alkotása. A nőalaknak Kálmán Dezső kölesdi pap aBorcsa nevet adta. A nyugati (hát-) oldalon dombormű ábrázolja „Az obsitos” egyik jelenetét. A talapzat két oldalára Garay János leghíresebb verseinek címét vésték.
ASzekszárdi Kaszinó választmánya 1896-ban döntötte el, hogy szobrot állít Bezerédj Istvánnak. A pénz nagyon lassan gyűlt, a döntő áttörést a Simontsits Elemér által 1903. február 14-én rendezett „vívóakadémia” hozta meg – ennek bevétele jelentősen hozzájárult a szoboralaphoz.Radnai Gyula szobrászművész egy félkör alakú építményben elhelyezendő mellszobrot tervezett, de ebből a különféle részletkérdések vitája miatt nem lett semmi. 1911-ben a Kaszinó választmányaJankovich Gyula ésHorvay Gyula szobrászművészekkel pályáztatta meg az újabb szobortervet. A megvalósítás ezúttal aháború miatt hiúsult meg, mivel az ezt követőinflációban az összegyűjtött pénz értékét vesztette.
1941-ben a százéves fennállását ünneplő Szekszárdi Kaszinónak sikerült elég támogatót találnia egy, az eredeti elképzelésnél szerényebb kivitelű mellszobor felállításához. A munkát egy helybeli fiatal szobrászművészre, Konrád Sándorra bízták. A szűkös anyagiak miatt ideiglenesen alumíniumból elkészített szobrot 1942-ben állították fel a Megyeháza bejárata elé (később sikerült bronzba önteni). Eredeti helyén 1970-ig állt, jelenlegi helyére több évi huzavona után került.
A talapzaton három dombormű látható:
a középsőn Bezerédj István látható jobbágyai közt,
a jobb oldalin Bezerédj István első felesége,Bezerédj Amália ül íróasztalánál, mellette kislánya, akinek a közkinccsé vált „Flóri könyve” című verses kötetét írta.
A domborműveketBodnár István kis versei magyarázzák.
AKilátó emlékműKiss István munkája. 1983. augusztus 20-án avatták fel. A város lakói igen vegyesen fogadták az emlékművet, amit szőlőszobornak csúfolnak. Az ellenérzésekben jelentős része volt annak, hogy mű szőlőlevelein feltüntették a város akkori tanácsi hivatalnokainak nevét. Valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy a talapzatba tervezett várostörténeti domborműveket nem készítették el.
ABorkút a régi megyeháza külső parkjában áll.Szatmári Juhos László szobrászművész ésBaky Péter alkotása. Rendezvényeken a szobor hordójának csapjain kétféle bor csapolható.
Szent László szobraNagy Benedek alkotása. Szekszárd védőszentjének szobrát 2001-ben avatták fel aBéla téren. A szobor a BécsiKépes Krónika egyik iniciáléja alapján készült, és azt a jelenetet ábrázolja, amikor a király megment egy magyar leányt az őt elraboló kun vitéztől. Tartóoszlopon a Szent Lászlót dicsérő, 1470 körül szerzett latin himnusz 1500 körüli magyar fordításának első versszaka olvasható. A himnusznak két csonka másolata maradt fenn aGyöngyösi-, illetve aPeer-kódexben. A teljes vers ebből a kettőből állítható össze. A legendák szerint hajdan a szobor mostani helyén állt Szent László kútja. Éppen ezért a bravúros plasztikai megoldású alkotás egyúttal ivókút is.
Szent István szobra aSzent István téren, aBabits Mihály Művelődési Ház mellett áll.Farkas Pál szobrászművész alkotását 2002. augusztus 20-án avatták fel. A szoborhoz szükséges pénzt közadakozásból teremtették elő. A gyűjtéstSzigetvári Ernő szekszárdi lakos szervezte.
Ugyancsak a Szent István téren áll aSzent István tér emlékoszlop.Bakó László művét 2000. augusztus 20-án avatták fel.
Háry János szobrátdr. Joó Ferenc adományából készítette el Farkas Pál szobrászművész, 1992-ben. ALiszt Ferenc téren, annak aDiczenty-ház felé néző oldalán áll.
Háry János másik szobra azObsitos udvarház (Garay tér 16.) bejárata feletti párkányon üldögélve tekint le a járókelőkre.Adorjáni Endrebronzból készült alkotását 2007-ben öntötték.
AzIvó szarvas szobra aMészáros Lázár utcában, aGemenc Szálló előtt látható.
Götz Sándor szobrászművész alkotását 1976-ban állították fel.
Babits Mihály szobra (1) aSzent István tér dísze.Kiss Kovács Gyula munkája 1971-ben készült el. Először a költő nevét viselő művelődési ház melletti kis térre állították fel, onnan helyezték át a mai helyére, aSétakert platánjai alá.
Babits Mihály szobra (2) Farkas Pál munkája. 1981-ben avatták fel. A töprengő költő életnagyságú bronzalakja Babits Mihály szülőházának udvarán, egy mészkő talapzaton álló mészkőfotelben ül.
Liszt Ferenc szobraBorsos Miklós alkotása. A mellszobrot 1981-ben avatták fel aLiszt Ferenc téren. A zeneszerzőnek aLiszt Ferenc Társaság szekszárdi csoportja kezdeményezésére állítottak szobrot a róla elnevezett zeneiskolának helyet adóAugusz ház melletti sétakertbe.
Wosinsky Mór mellszobrát Farkas Pál készítette el, 1982-ben. A múzeum első igazgatójának szobrát először a múzeum épületében helyezték el, később került mostani helyére: aSzent István tér 26. (azaz a múzeum) előtt áll. A szobor egy másik példányát 1995-ben állították fel a Bezerédj utcában, a római katolikusplébánia udvarán. Létezik egy harmadik példánya is, azTolnán, a sportcsarnok előtt áll.
Az1919-es mártírok emlékműveMakrisz Agamemnon alkotása. Talapzatán a Tanácsköztársaság bukása után kivégzett kommunisták névsora olvasható. Ugyancsak aSzent István téren állt. 2009. október 5-én az önkormányzat döntése alapján abudatétényiSzoborparkba szállították.[42]
Az1956-os forradalmi emlékmű is aSzent István tér dísze.Csíkszentmihályi Róbert munkáját 2000. október 29-én, aSzekszárdi Nemzeti Bizottság megalakulásának évfordulóján avatták föl. 1956. október végéig egy szovjet hősi emlékmű állt itt; eltávolítása után a helyén egy kis fűzfa sarjadt. 1971-ben egy fehér kőszobrot állítottak ide – hogy az emlékműnek helyet csináljanak,Tar István:A Bőség szobra című alkotását a Tartsay Vilmos utcába helyezték át.
Az emlékmű mögött egy1956-os forradalmi emlékoszlopnak nevezettkopjafa áll.Bakó László kompozícióját 1989-ben a Béla téren állították fel; ezt is 2000. október 29-ére hozták át ide. Az oszloptalapzata egy négyszögletes kőlap, amin mind a négy irányból az 1956 évszám olvasható.
AzOázis szökőkútKis Ildikó műve, aTalálka tér dísze.
AMillecentenáriumi emlékműAdorjáni Endre és Farkas Pál munkája (1996). ALiszt Ferenc téren áll. A siklósi márványból vágott, az egymást követő évszázadokat jelképező lapokat helyi jellegzetességekre és eseményekre utaló motívumok díszítik.
Szatmári Juhos László (kivitelező, a csoport alapítója) gyártották le 2000-ben. Az évezred kapuját 2001. augusztus 20-án avatták fel aLuther téren, ahol az elmúlt korok jelentősebb kulturális és történelmi események szimbolikus motívumait idézve nyit teret a jövő felé. A három szerkezeti egységből álló, félig kőből, félig fémből készült szimbolikus kapu szárnyán az öt művész összesen 20 bronztáblán (domborművön) fentről körben lefelé haladva mutatja be az elmúlt 2000 év kiemelkedő történelmi, kulturális eseményeit, eredményeit.
AzŐszike szobor aLiszt Ferenc térdíszkútjának főalakja. Fusz György szobrászművész alkotta 1997-ben. Az Őszike (tücsök) elnevezés Babits Mihály: Szerenád című versére utal.
AZsidó áldozatok emlékműve (domborműves sztélé)Konrád Sándor szobrászművész alkotása.
A Bőség szobra a Tartsay Vilmos utcában áll.Tar István alkotását (1971) eredetileg a Szent István tér díszének szánták, de 2000-ben áthelyezték ide, hogy a téren helyet csináljanak az 1956-os emlékműnek.
Cenci néni keresztje
AHolokauszt-emlékmű Szatmári Juhos László alkotása (2004). A Szent István téren, aMűvészetek Háza előtt, aBoldogság-kapu mellett látható (a Művészetek Háza amásodik világháború előttzsinagóga volt).
A Gyűrűkert Szatmári Juhos László alkotása. Abronz térplasztikát az ezerévesTolna megye tiszteletére aMegyeháza kertjében, egy tömzsi oszlopon helyezték el. A gyűrű a kötődés, a város iránti hűséget jelképe. A kompozíció középpontban a templom áll, amit a Dunántúlra jellemző táj vesz körül szántóföldekkel, növényekkel. A művet 2009-ben dr. Puskás Imre dr. Pálos Miklós és Kapitány Zsolt alelnökökkel együtt leplezte le, majd Szabó Vilmos Béla evangélikus esperes, Rácz József református esperes és Ravasz Csaba katolikus plébános szentelte fel, illetve áldotta meg.
AHunor és Magyar székelykapu a Tolna Vármegyei SZC Ady Endre Technikum és Kollégium (Széchenyi utca 2–14.) belső udvarán, a régi épületnél áll 2000 óta.Király László műve nem egy szokványos székelykapu, hanem igényes, sajátos stílusú alakokkal utal őseinkre. A kapu két oldalánHunor ésMagyar izmos, erős férfialakja áll őrt. ARege a csodaszarvasról jelenetei között a „Száll a madár, száll az ének” idézetet olvashatjuk.
Az ugyancsak az egykori Ady Endre középiskola, szakközépiskola és kollégium (Széchenyi utca 2–14.) belső udvarán, a régi épületnél álló harangláb is Király László munkája. A 2007-ben felállított kompozícióba bronz harangot terveztek, de az végül nem készült el. Egy ünnepségre úgy kértek kölcsön egy harangot, majd az alkotó néhány év múlva belátta, hogy a tervezett harangról le kell mondania, fából faragott egy pótlást annak helyére.
A középiskola hosszú utcafrontja előtt három alkotás áll:
Ady Endre mészkőből készült mellszobrát tömzsi, négyszögletesmárványoszlopon helyezték el, 1969-ben. Az oszlopon az ADY felirat olvasható.Hadik Gyula műve az iskola egykori névadójának állít emléket;
Bakó László: Sivatagi rózsa című szobrát 2002-ben állították fel;
van még egy sajátos, részben figurális benyomást keltő kompozíció is.
Wigand János síremlékét aGaray János Gimnázium Öregdiák Szövetsége állíttatta 1923-ban az alsóvárosi temetőben, az intézmény első igazgatójának sírjára.
A régi választójogi törvény, az 1989. évi XXXIV. törvény hatálya alatt a város a Tolna megyei 1. számú választókerülethez tartozott.[43] Jelenleg a 2011. évi CCIII. törvény értelmében az újTolna vármegyei 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület székhelye.
2023-ban a város önkormányzatának közgyűlése menesztette Ács Rezső polgármestert, mert kiderült, hogy olyan helyen is vállalt munkát, ami összeférhetetlen volt a városvezetői tisztségével. Ács bíróságon támadta meg a döntést, de első-, majd október 17-én másodfokon is elvesztette a pert. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntése értelmében így az időközi választásig vagy a2024 évi önkormányzati választásig Gyurkovics János alpolgármester vált jogosulttá a polgármesteri feladatok ügyvezetőként történő ellátására.[53][54][55]
↑Pl. az 1830-as években ebben az alakban tűnik fel nyomtatásban a római katolikus halotti anyakönyv fejlécében.
↑"enim calvus et colore brunus erat" – Kézai Simon: A magyarok cselekedetei. Millenniumi Magyar Történelem. Források. Budapest, Osiris. 1999, 114. – SRH I. Budapest, Nap Kiadó (reprint). 1999, 180.
↑László Gyula, A Szent László legenda középkori falképei. Budapest, 1993, 23., 19. jegyzet és 65, 69, 96, 147, 152 kép
↑Klima László: Fehér és fekete. Duális társadalmi struktúrák a népvándorlás kori népeknél. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XXX–XXXI. évf. 2. sz. (1993) 115–126. o.ISSN 0544-4225
↑Jankovich Marcell: Csillagok közt fényességes csillag. A Szent László legenda és a csillagos ég. Budapest, 2006, 12., 150. 3. jegyzet
↑Pais Dezső: A veszprémvölgyi apácák görög oklevele, mint nyelvi emlék. In: Szent István Emlékkönyv. Budapest (reprint), 1988, 621–625.
.svg)
%2c_Sz%25C3%25A9chenyi_utca%2c_Szeksz%25C3%25A1rd.jpg)
