A szegycsont csontosodása több csontmagból indul meg
A szegycsont a szomatikusmezodermából alakul ki. Azembrióban előbb két porcosszternális léc jön létre elöl, a középvonalhoz közel, majd ezek egyesülnek egymással. Ezután a szegycsont csontosodása több csontmagból indul meg.
A szegycsont oldalnézetből (balra az elülső felszínnel)
A szegycsont páratlan, lapos, szivacsos csont, benne felnőttkorban is vöröscsontvelő található.A csont három részből áll (markolat, test, kardnyúlvány), melyek között porcos összeköttetés(synchondrosis) van.
Amarkolat(manubrium sterni) trapéz alakú képlet, a felső végén sekély bevágással(incisura jugularis), mely ajugulum alsó határát képezi. A markolathoz kapcsolódik a kétkulcscsont valamint az 1.bordaporcok, melyek számára bevágások találhatók a csonton (incisura clavicularis illetveincisura costalis I). Aszegy–kulcscsonti ízületben a két csont között egy rostporcos lemez(discus articularis) helyezkedik el.
A markolat a jól tapinthatószegycsontszögletben(angulus sterni) csatlakozik a szegycsonttesthez. A szöglet magasságában ízesül a szegycsont a 2. bordaporcokkal. A bordaporcok számára létrejött bevágások(incisura costalis II) mind a markolatot, mind a testet érintik.
Atesthez(corpus sterni) a 3–7. bordaporcok kapcsolódnak, a III–VII. bordai bevágások területén(incisurae costales III–VII). E bordaporcok nem csak a 3–7. bordákat, hanem a 8., 9. és 10. bordákat is összekötik a szegycsonttal.
A szegycsont legalsó része akardnyúlvány(processus xiphoideus), melynek alsó vége porcos, és gyakran kettős marad.
A szegycsonton eredőizmok részt vesznek anyak ésfej rögzítésében ésmozgatásában (fejbiccentő izom, szegy-nyelvcsonti izom, szegycsont-pajzsizom), anyelésben,szájnyitásban éshangadásban (szegy-nyelvcsonti izom, szegycsont-pajzsizom), abelégzésben (szegy-nyelvcsonti izom, szegycsont-pajzsizom, nagy mellizom, rekeszizom) és kilégzésben (haránt mellkasizom, egyenes hasizom), avállöv éskar mozgatásában (nagy mellizom), atörzs rögzítésében és mozgatásában (egyenes hasizom) valamint ahasprésben (egyenes hasizom, rekeszizom). A hasprés az alapja többek között a már említett kilégzésnek, aköhögésnek, atüsszentésnek, ahányásnak, aszülésnek, avizeletürítésnek, aszékletürítésnek, továbbá szerepe van a törzs stabilizálásában minden nagyobb izomerő kifejtésekor.A szegycsonti izom(m. sternalis) csak az emberek 5%-ában van jelen; szerepe a mellbőrének összehúzása.
A szegycsont és a bordák elölről. Pirossal jelölve az izmok eredése. (Gray's Anatomy)
az 5–7. borda porcának külső felszínén, a szegycsont testének és kardnyúlványának határán és aligamentum costoxiphoidea-kon (a kardnyúlvány és a 7. bordaporc közt feszülő szalagok)
az eredés körbefut a mellkas–hasüreg határ mentén: a kardnyúlvány belső felszínén, a rectushüvelyen, a 6–12. borda porcának belső felszínén, az 1–4. ágyékicsigolya testén és a köztük lévőporckorongokon valamint aligamentum arcuatum mediale-n éslaterale-n (inas ívek a 2. ágyékcsigolya testétől a harántnyúlványáig, majd onnan a 12. bordáig
az izomkupola közepén lévő inas lemezen, acentrum tendineum-on
Tölcsérmell(pectus excavatum) esetében a szegycsonttest, a bordaporcok és a kardnyúlvány hátrahajlanak, ami miatt a mellkason tölcsér alakú besüppedés látszik.Atyúkmell(pectus carinatum) a bordák, a bordaporcok vagy a szegycsont elődomborodásával jár.Mindkét mellkasdeformitás akadályozhatja a légzést.
Aszegycsonthasadék ritka fejlődési rendellenesség; a szternális lécek összenövésének hiánya okozza. Előfordulhat, hogy a hasadékon át aszív előtüremkedik(ectopia cordis).
Mivel a szegycsont vöröscsontvelőt tartalmaz, és könnyen hozzáférhető, ezért gyakran vesznek belőle csontvelőmintát,citológiai vizsgálatra. A mintavételi technikátszternumpunkciónak nevezik.
Szívműtétekhez és más mellkasi műtétekhez a mellkast gyakran a szegycsont átvágásával nyitják meg. E technika neveszternotómia.
Újraélesztés során a szegycsontra kifejtett nyomásokkal igyekszünk fenntartani a vérkeringést, valamint a szív ingerlésével visszaállítani a normális szívritmust.
Flautner L., Sárváry A. (szerk.):A sebészet és traumatológia tankönyve. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2003.ISBN 963-9214-16-7
R. Putz, R. Pabst (szerk.):Sobotta - Az ember anatómiájának atlasza. 2. átd. kiad. Ford.: Vígh B. Alliter Kiadói és Oktatásfejlesztő Alapítvány, Budapest, 2004.ISBN 963-210-202-9
