Területe azújkőkor óta lakott, arómaiakPartiscum néven alapították. Ahonfoglalás után a10. században magyarok telepedtek le itt, és1183-ban már a sószállítás központjaként említik. A13. században kereskedelmi központtá vált,1498-ban pedigszabad királyi város lett. Atörök uralom (1526–1686) után Szeged1719-ben visszanyerte rangját. Az1879-es árvíz szinte teljesen elpusztította, viszont nemzetközi segítséggel újjáépült, kialakítva mai városképét. Az árvíz után tett fogadalomként épült meg aszegedi dóm (1930). A20. században Szeged gazdasági és kulturális szerepe nőtt, az élelmiszeripar és az egyetem fejlődése meghatározó lett. Ma az ország egyik fontos tudományos és kulturális központja, ahol olyan rendezvények zajlanak, mint a Szegedi Szabadtéri Játékok. Elhelyezkedése révén fontos közlekedési csomópont, amely elősegíti a régió gazdasági és kulturális kapcsolatait, a magyar-szerb-román hármashatáron való elhelyezkedése révén gyakoriak az átutazók.
ADél-Alföld gazdasági és kulturális központja. A város gazdaságát jelentős mértékben befolyásolja a turizmus, amely évente közel 200 ezer látogatót vonz, több mint 410 ezer vendégéjszakát eredményezve. ASzegedi Tudományegyetem jelenléte révén Szeged fontos oktatási és kutatási központ, ahol mintegy 25 ezer egyetemi hallgató tanul, és évente közel hatezer friss diplomás kerül ki az intézményből. A város kulturális élete pezsgő, olyan neves rendezvényekkel, mint aSzegedi Szabadtéri Játékok és aSzegedi Ifjúsági Napok, amelyek nemcsak a helyiek, hanem a turisták körében is népszerűek.[44][45] A lakosság jól képzett, a kutatás-fejlesztés és az innováció kiemelt szerepet kap. A város kulturálisan sokszínű, rendezvényei és nyitott szellemisége miatt vonzó célpont a fiatalok és a szakemberek számára is.
szómagyarázat: puszta személynév (aszeg/szög színjelölő szónak a -d képzős származéka);
szómagyarázat: a Tiszába ömlőMaros által okozott vízszínváltozást jelölték ezzel a szóval vagyis a Szeged fölött van az a hely, ahonnan aTisza zöldes színét sárgásbarnára (azaz népiesen mondva szög színűre) változtatja;[46]
szómagyarázat: a városnál a folyó majdnem derékszögben kanyarodva folyik tovább, kiszögellést tesz és ennek aszög szónak -d képzős származékából ered Szeged város neve;[46]
szómagyarázat (ez tűnik a legvalószínűbbnek): asziget szóból ered, mert Szeged a Tisza főága és a mellékvizei által körbefogott területen, szigeten jött létre (a sziget szó egyébként összefügg azugor eredetűszög sarkot, hajlatot, éket jelölő szóval).[46][47]
Szeged Magyarország déli határához közel fekszik azAlföldön, aTisza és aMaros folyók találkozásánál. TávolságaBudapesttől 169 km azM5–M43 jelűautópályán. Szegedtől észak felé található aFehér-tó. Az ország legmélyebben fekvő városa. Sokáig úgy tudták, hogy Szegedtől délre,Tiszaszigeten,[48] a szerb határ közelében található az ország legmélyebben fekvő pontja, 75,8 métertengerszint feletti magasságon.[49] Újabb GPS mérések szerint az ország legmélyebben fekvő pontja a Tisza jobb partján, a várostól délnyugatra, de még a közigazgatási határon belül,Gyálarét ésRöszke települések között található, 75,8 méteren,[50] és a Tiszaszigeti emlékpont magassága valójában 76,7 méter.[51]
A város a Tisza és a Maros folyók összefolyásánál, a Tisza jobb partján, a tiszai ártérből kiemelkedő szigeteken létesült. Az itt élő lakosság fokozatosan feltöltötte a szigetek közötti mélyedéseket, mocsarakat, így a városterület18–19. század folyamán egységessé vált. A mai Szeged magva tulajdonképpen háromsziget: Alszeged, Felszeged és a Vár a Palánkkal. Ezek a maiAlsóváros,Felsőváros és aBelváros.
A Magyarországon uralkodó kontinentális éghajlat Szeged környékére is jellemző (forró nyarak, viszonylag enyhe, hóban szegény telek), viszont ebben a térségben gyakoribbak az időjárási szélsőségek. Az éves átlagos hőmérséklet 11,6 °C, a csapadék mennyisége pedig az elmúlt harminc éves átlag alapján 535 mm. Magyarország területét ebben a régióban éri a legtöbb – évi mintegy 1900–2000 óra körüli – napsütés, ezért nevezik Szegedet a „napfény városának”.
Szeged és környéke azújkőkor (Kr. e. 5000) óta lakott.Traianus római császár i. sz.106-ban foglalta elDaciát, ahonnan főlegsót ésaranyat szállítottak. A rómaiak hamarosan összeköttetést létesítettek Dacia ésPannónia provinciák között. A kéttartomány közöttiútnak fontos állomáshelye voltPartiscum, azaz a mai Szeged.[54] Elképzelhető, hogyAttila főszálláshelye valahol ezen a vidéken volt.[55]
Amagyarság letelepedését elősegítette a változatos táj legeltetésre, vízi életre, hajóközlekedésre egyaránt alkalmas összetétele. Először egy1183-ban keltoklevélben említik Szegedet (Ciggedin) amarosi sóhajózással kapcsolatban. MárI. (Szent) István király felismerte a marosi sóhajózás jelentőségét, ami etorkolatividéknek megerősítését eredményezte, valamint virágzótelepüléssé vált Szeged. AzErdélyből a Maroson leúsztatott só elosztására legalkalmasabb hely Szeged lehetett, ahol fontos vízi- és szárazföldi utak találkoztak. Szeged a sószállító hajók kikötője ésországos sólerakóhely volt.[56] A városlakossága a földművelés térhódítása ellenére állattenyésztő maradt.
Az 500 évesferences templom éskolostor, Szeged egyik legrégibb épületegyütteseA templom gótikus mennyezete, barokk oltára
Atatárjárás idején a város lakói a közeli mocsarakba menekültek, majd a veszély elmúltával visszatértek és újra felépítették lerombolt városukat.IV. Béla király1246-ban Szegedet városi rangra emelte. Ekkor kapta meg SzegedBuda ésSzékesfehérvár kiváltságait.[57] A szegedi királyi kővár1260 és1280 között épült fel, mely a sószállító utat védte.Nagy Lajos uralkodása idején Szeged Dél-Magyarország legjelentősebb városává fejlődött, és a török veszély közeledtével stratégiai jelentősége is nőtt.Luxemburgi Zsigmond király fallal vette körül a várost.[58]1498-ban Szegedszabad királyi városi rangot kapott.[59]
A város legrégibb (nagyobb) pecsétje 1460-ból való, és Szeged az 1498-as budai országgyűlésen lett szabad királyi város. Mint ilyen, a királyi kincstárnak évenként 2000 forintot fizetett, többet, mint bármely más szabad királyi város.Dózsa György pórhadai1514-ben megtámadni nem merték, hanem kikerülték.1516-ban nagy tűzvész pusztította.
1522-ben Szegednek 7000 lakosa volt.
1525-ben és1526-ban a török sereg átvonult a városon, kifosztotta, majd 1542–43 telén elfoglalta (lásd:Szeged ostroma (1543)).I. Szulejmán a romokban heverő várat kijavíttatta és megerősítette. Tóth Mihály hajdúvezér, a város elmenekült főbírája 1552-ben rohammal igyekezett a várat visszaszerezni, de vállalkozása nagy szerencsétlenséggel végződött.[60]
Atörök hódoltság idején a szegedi nép jelentősen szétszóródott. A gazdag és művelt patrícius családokDebrecenbe,Kassára,Nagyszombatba menekültek. Ezzel egyidejűleg megindult atörök,délszláv,raguzailatin népelemek bevándorlása Szegedre, akik már a hódoltság idején elkezdtek a szegedi magyarságba olvadni. Az el nem menekült lakosság, vagyis Szeged népének jelentős része leginkábbAlsóvároson, aferencesHavas Boldogasszony templom körül húzódott meg, és halászattal, illetve állattartással foglalkozott. Szegedtörök kincstári várossá, vagyis hász-birtokká lett. Ez azt jelentette, hogy a haradzs – magyarosan harács nevezetű –vallásijogon alapulóföldadót egyenesen a törökkincstárnak szolgáltatta be, vagyis közvetlenül aszultánnakadózott. Szeged nem váltszpáhihűbérbirtokká, mint sok mástelepülés. Ez a viszonylagos jogbiztonság magyarázza, hogy számos környékbelifalu lakossága Szegedre költözött.[61]
1686 tavaszán Mercy tábornok atörököket itt megverte, sőtThököly Imrét is majdnem elfogta. Ugyanez év október 22-én,De la Verque tábornok hosszas ostromára a török helyőrség a várat feladta, és ezzel város felszabadult atörök uralom alól. Ekkor 2000 lakosa volt.[62]
1700. április 19-én Lipót király a szegedi sóhivatalhoz Müller József bécsi udvari kamarai írnokot nevezte ki mázsatisztnek, innentől a sószállítás és árusítás jelentősebb lett. A sópajták számára egyre nagyobb területre volt igény, ezért asóhivatal a város telkeit egyszerűen elfoglalta. Emiatt a város és a kincstár közt több összeütközés történt, de a kincstártól a város soha sem kapott kárpótlást.[63]
1715-ben visszakaptaszabad királyi városi rangját. 1719. május 21-én megkapta szabadalomlevelét és a jelenleg is használt címerétIII. Károly királytól.[65] Ezt a napot a város polgáraiSzeged napja-ként ünneplik minden évben. A császár egyúttal egy 1723-asrendeletében Szegedet jelölte ki aCsanádi Egyházmegye székhelyéül,[66] de ettől a rangjától 1738-ban megfosztották.[67]
Az elkövetkezendő évek során Szeged sokat fejlődött. 1719-benpiarista szerzetesek érkeztek a városba,[68]gimnáziumot alapítottak, tudományos előadásokat tartottak és színdarabokat adtak elő. Ezek az évek azonban nemcsak fejlődést és felvilágosodást hoztak. 1728 és 1744 között többboszorkányper is zajlott a városban.[69] A török uralom alatt romba dőlt templomát 1749-ben restaurálták.
1738-ban és 1740-benpestis,[70] 1722-ben,[71] 1740-ben, 1748-ban,[72] 1790-ben és 1792-ben nagy tűzvészek, 1770-ben és 1784-ben árvíz[73] pusztította.
1801-ben létesítették az első nyomdát,[74] ugyanakkor épült fel a régi városháza és a polgári kórház. Szegeden az első közvilágítás 1827-ben, az első kaszinó 1829-ben, az első kövezet 1840-ben, az első takarékpénztár 1845-ben létesült.
A szegediek fontos szerepet játszottak az1848–49-es forradalom és szabadságharcban, a város négy honvédzászlóaljat állított fel. A Földváry-féle önkéntes nemzetőrség pedig a híres szenttamási sáncok bevételével szerzett dicsőséget.1849.február 2-án a város nemzetőrsége Teodorovics szerb seregét vitézül visszaverte, de augusztus 5-én a visszavonuló honvédsereg az újszeged-szőregi síkon csatát vesztett.[75]
Az 1854-es önkéntes államkölcsön alkalmával a város közönsége 600 000 forintot, a lakosság pedig 400 000 forintot jegyzett. A király 1857-es körútja alkalmával Szegedet is meglátogatta.
Szeged, az árvíz szintjele, a Mátyás téri templom belső ajtajánAz árvízi emlékműA Dóm, előterében a Dömötör-toronnyal
Az1879. évi árvízkatasztrófa Szeged történetének kiemelkedő eseménye. A március 12-re virradó éjjelen aTisza a petresigátat átszakítva elöntötte a várost, ami gyakorlatilag teljesen elpusztult: az 5723 házból csak 265 maradt épen, és 165-en az életüket veszítették. A város 70 ezer fős lakosságának nagy részét más településekre költöztették, csak mintegy 10 ezer szegedi maradt a városban.[80]Ferenc József látogatásakor azt ígérte, hogy Szeged szebb lesz, mint volt. A császár megtartotta ígéretét: az elkövetkezendő pár évben a romok helyén új, modern város épült. Miután a víz lassan levonult, a várostÁrvízvédelmi fallal megerősítettkörtöltéssel vették körül.[81] 1880–1886 között épült a Tisza jobb partján a belvárost védő partfal.[82] (Felújítására előregyártott vasbeton elemekből megerősítve 1974–1979, majd mobilgáttal kiegészítve 2013-2015 között került sor.[83]) Ekkor alakult ki a város körutas szerkezete. Több európai nagyváros (Bécs,Berlin,Brüsszel,London,Párizs,Róma) segített a város újjáépítésben, ezért a nagykörút egy-egy szakaszát ezekről a városokról nevezték el. Az újjáépítés során bontották el aSzegedi vár nagy részét is.[84]
Amásodik világháború sok szenvedést hozott. A szövetséges légierő1944.június 2-án kezdte meg azOperation Frantic fedőnevű kb. két hetes légi hadműveletet, amelynek részeként 38 repülőgép a rendező-pályaudvart támadta. A bombaszőnyeg azonban elcsúszott, így a környező házakban keletkezett a legnagyobb kár.[88][89] A város háborús vesztesége 4728 fő, melyből hozzávetőlegesen 2500–3000 katona aDon-kanyarnál esett el.[90] Azsidópolgárokatgettókba zárták, majdhaláltáborokba vitték. A tényleges harc a városértoktóber 8–9-én kezdődött, az itt védekezőMatoltsy-harccsoport azalgyői hídfőnél találkozott először a támadóVörös Hadsereg erőivel, s a visszavonuló német erők felrobbantották a közúti és – az azóta is újraépítetlen –vasúti hidat is.[91] A szovjet hadseregoktóber 11-én foglalta el a várost.Moszkvában este 224 ágyúból 20 díszlövéssel ünnepelték Szeged elfoglalását.[92]
1944–1949 között Szegeden működött aKolozsvárról visszavont IX. honvéd hadtest parancsnoksága. 1950-ben a hatalmas kiterjedésű szegedi határból a tanyaközpontok körül kilenc újközséget alakítottak. Ezek elmúlt fél évszázados fejlődését jól jellemzi, hogy egyikük,Mórahalom, 1989-ben városi címet is kapott. A többi nyolc község név szerint:Ásotthalom,Balástya,Csengele,Domaszék,Röszke,Ruzsa,Szatymaz ésZákányszék.
1956-ban Szegeden már június 30-án megalakult a József Attila kör a pestiPetőfi kör mintájára, és aTiszatáj őszi cikkei is a társadalmi vitát, a változásokat, a demokratikus gondolatok térnyerését bizonyítják.[93] Október 16-án nagygyűlést tartottak aSzegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának épületében, az azóta nemzeti emlékhellyé váló Auditórium Maximumban,[94] ahol az új ifjúsági szervezet, aMagyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) megalakulását szavazták meg.[95] A forradalmi események alatt a MEFESZ több gyűlést is tartott, voltak más megmozdulások is. Október 26-án Kiskunmajsáról idevezényelt katonák sortüzet adtak le, amelynek során Schwartz Lajos életét vesztette, tizenhatan pedig megsérültek.[96] Forradalmi tanácsok alakulnak az Egyetemen és a városban, de november 5-re megérkeztek a szovjet harckocsik Szegedre. TavaszraPerbíró Józsefet, a Forradalmi Nemzeti Bizottság elnökét internálták.[97]A szegedi forradalmi eseményeknek különleges tanújaSzauer S. Ferenc korabeli röpiratgyűjteménye, amely aSomogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár digitális könyvtárában érhető el a hálózaton.[98]
1970-ben a Tisza az 1879-es árvizet meghaladó vízszinttel áradt, de kárt nem okozott.
1973-ban Szegedhez csatoltak öt, a várossal szorosan együtt élő községet (Algyő,Gyálarét,Kiskundorozsma,Szőreg ésTápé). Algyő 1997-ben ismét önálló községgé alakult.
2006-ban a Tisza több mint 10 méteres szinttel áradt.
Napjainkban Szeged arégió legfontosabb városa,egyetemi város, és a turisták körében is népszerű. Egyik legfőbb vonzereje a nyaranta megtartottSzegedi Szabadtéri Játékok, melyet1931 óta rendeznek. A belváros fenntartható és átgondolt megújításáért a város 2023-ban elnyerte aHild János-díjat.[104]
Szeged lakónépessége2022.október 1-jén 158 797 fő volt, amiCsongrád-Csanád vármegye össznépességének 40,6%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 9251 fővel csökkent a város lakosság száma, a népsűrűség . Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 565 ember volt. 2022-ben a város lakónépességének a 12%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 21% volt. 2022-ben a férfiaknál 73, a nőknél 79,8 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a városban 52 347 fő, utánuk a következő nagy csoport a diplomával rendelkezők 44 502 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 87%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 9,3%-a, mintegy 14 786 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közülszerb,német éscigány nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
SzegedMagyarország harmadik legnépesebb városa. A századfordulórasugárútjaival éskörútjaival kiépülő Szeged aMagyar Királyság második legnépesebb városa voltBudapest után, népessége megközelítette a 100 000 főt (a mainál lényegesen nagyobb közigazgatási területen).Trianon után a népességnövekedés lelassult, mivel elvesztette vonzáskörzetének jelentős részét, a népességfejlődésben a hagyományosan vitálisDebrecen és a gyorsan iparosodó Miskolc is megelőzte. AKádár-korszak alatt tapasztalható jelentős népességnövekedés szinte teljes egészében a betelepülésből táplálkozott, mivel a városban ésCsongrád megye is nagyon lassú volt a természetes szaporodás, csökkenés váltakozott enyhe növekedéssel, elterjedt azegykézés.[107] A legtöbben1990-ben éltek a városban, 169 930-an.1990 óta egészen napjainkig csökken a város népessége, ma már kevesebben laknak Szegeden, mint1980-ban.
A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló szegediek túlnyomó többségerómai katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban még areformátus.
A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Szegeden a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 49 076 fővel. Második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezőek voltak 38 078 fővel, utánuk következett a diplomai végzettséggel rendelkezők 24 702 fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőek 23 184 fővel, végül a szakmunkások 22 535 fővel.[108]
A 2011-es népszámlálási adatok alapján, Szegeden a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 54 214 fővel. Második legnagyobb csoport a diplomás végzettséggel rendelkezők voltak 36 551 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 28 537 fővel, a szakmunkások 23 879 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőek 14 359 fővel.[109]
A 2022-es népszámlálási adatok alapján, Szegeden a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 52 347 fővel. Második legnagyobb csoport a diplomai végzettséggel rendelkezők voltak 44 502 fővel, utánuk következett a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 21 432 fővel, az általános iskolai végzettségűek 20 194 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőek 11 497 fővel.[111]
A 2001-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 168 273 fő volt, ebből a válaszadók 158 303 fő volt, 157 301 főmagyarnak, míg 1256 főcigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy amagyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 986 főnémet, 758 főszerb és 394 főszlovák etnikumúnak vallotta magát.[113]
A 2011-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 168 048 fő volt, ebből a válaszadók 141 492 fő volt, 140 914 fő magyarnak vallotta magát, az adatokból az derül ki, hogy a magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek egyik fő oka, hogy többen nem válaszoltak.[114] Az elmúlt tíz év alatt, a nemzetiségiek közül jelentősen a cigányok (1565 fő), németek (1516 fő) és a szerbek (1408 fő) száma nőtt. A román (588 fő) nemzetiségűek száma szinte megkétszereződött.[115] A magukat szlováknak vallók száma (350 fő) kismértékben csökkent, az elmúlt tíz év alatt. A megyén belül, Szegeden él a legtöbb magát németnek, szerbnek, szlováknak és románnak valló nemzetiségi.
A 2022-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 158 797 fő volt, ebből a válaszadók 140 078 fő volt, 138 413 fő magyarnak vallotta magát. Az elmúlt tizenegy év alatt, a nemzetiségiek közül a legjelentősebben a szerbek (1525 fő) és az ukránok (129 fő) száma nőtt, miközben jelentősen csökkent a németek (1236 fő) és a cigányok (1134 fő) száma. A népszámlálás adatai nem részletezi az el nem ismert nemzetiségeket, de a számuk jelentősen nőtt, 2011 óta 3075 főről 9515 főre.[112]
A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Szegeden a lakosság több mint fele (65,1%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.[118] A legnagyobb vallás a városban akereszténység, melynek legelterjedtebb formája akatolicizmus (55,1%). A katolikus egyházon belül arómai katolikusok száma 91 671 fő, míg agörögkatolikusok 1 062 fő. A városban népesprotestáns közösségek is élnek, főlegreformátusok (11 282 fő) ésevangélikusok (2 711 fő). Azortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok,románok,szerbek,bolgárok,görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (371 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. Azsidó vallási közösséghez tartózók száma 184 fő. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (12,7%). Felekezeten kívülinek a város lakosságának 21,8%-a vallotta magát.[118]
A 2011-es népszámlálás adatai alapján, Szegeden a lakosság kevesebb mint a fele (45,2%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.[119] Az elmúlt tíz év alatt a városi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a városban akereszténység, melynek legelterjedtebb formája akatolicizmus (36,8%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma negyedével esett vissza. A katolikus egyházon belül arómai katolikusok száma 61 162 fő, míg agörögkatolikusok 620 fő. A városban népesprotestáns közösségek is élnek, főlegreformátusok (8 143 fő) ésevangélikusok (1 954 fő). Azortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok,románok,szerbek,bolgárok,görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (318 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. Azsidó vallási közösséghez tartozók száma 165 fő. Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz év során minden egyházi felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (31,4%), tíz év alatt a triplájára nőtt a számuk. Felekezeten kívülinek a város lakosságának 23,4%-a vallotta magát.[120]
2022-es népszámlálás adatai alapján, Szegeden a lakosság kevesebb mint a fele (35,9%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. Az elmúlt tíz év alatt a városi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a városban akereszténység, melynek legelterjedtebb formája akatolicizmus (28,8%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma negyedével esett vissza. A katolikus egyházon belül arómai katolikusok száma 43 417 fő, míg agörögkatolikusok 720 fő. A városban népesprotestáns közösségek is élnek, főlegreformátusok (6773 fő) ésevangélikusok (1672 fő). Azortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (ukránok,románok,szerbek,bolgárok,görögök) felekezetének számít, számuk az elmúlt 11 év alatt enyhén csökkent (305 fő). Azsidó vallási közösséghez tartózók száma 125 fő. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (44%). Felekezeten kívülinek a város lakosságának 20,2%-a vallotta magát.[121]
1908. október 1-jén indult útnak azelső villamos; a menetdíj elég magasnak számított. Avillamosok ebben az időben a személyszállítás mellett teherszállítással is foglalkoztak. Azelső világháború derékba törte a fejlődést, több villamosvonal megszűnt, két kocsit eladtak más városoknak, a forgalom csökkent.
1927-től 1975-ig gazdasági kisvasút közlekedett Alsótanya és Szeged között, 77,7 kilométeres távon.
Amásodik világháború nem okozott nagyobb károkat a villamosvonali infrastruktúrában, a forgalom a harcok megszűntével azonnal megindulhatott. A cég 1950. április 14-én felvette aSzegedi Villamos Vasút Vállalat nevet,1955-től pedigSzegedi Közlekedési Vállalatnak hívták.
Ebben az időben indult meg azautóbusz-közlekedés. Az autóbuszoknak eleinte másodlagos szerepet szántak a villamos mellett, de egyre népszerűbb lett. 1963. január 1-jétől az autóbuszok üzemeltetése átkerült aTisza Volánhoz.
A villamosvasút teherfuvarozó szerepe időközben egyre csökkent, majd1971-ben teljesen megszűnt.
5-ös trolibusz a Csongrádi sugárútonMercedes Conecto buszok
1979. április 29-én megindult atrolibusz-közlekedés. Kezdetben kizárólag aszovjet gyártmányúZiU–9 típusú kocsik közlekedtek, majd hamarosan megjelentek azIkarus 280-as csuklós trolibuszok, ezeket azonban többféle elektromos berendezéssel szállították, így üzemeltetésük bizonytalan és költséges volt.
A villamosok anyolcvanas években háttérbe szorultak, a járműpark elöregedett. A rekonstrukció1996-ban kezdődött, először három, majd később további tíz darabTatra T6A2 típusú villamos megvételével. 2005-ben az egykoriNDK-ból használtan vásároltTatra KT4 típusú villamosokkal váltották le a régiFVV típusúak jelentős részét. 2006. július elsején adták át a forgalomnak a részben korszerűsített4-es vonalat, amelyen már közlekedhetnek az egyirányú kocsik (Tatra T6A2, Tatra KT4) is. Jelenleg már nem járnak a kizárólagosan az egykorBudapestről leselejtezett, igen korszerűtlen és leromlott műszaki állapotúFVV csuklós villamosok.
Az önkormányzati tulajdonú közlekedési cég korábbi vezetése sokak által vitatott módon saját járműépítésbe kezdett: egy használtan vásárolt alacsonypadlósVolvo elővárosi autóbuszt trolibusszá alakítottak át. A kísérlet sikerességét bizonyítja, hogy azóta hat darabMercedes-Benz Citaro és négy darabŠkoda 21Ab autóbuszt alakítottak villamosüzeművé.
A városban három közúti híd található aTiszán: az M43-as autópályán aMóra Ferenc híd, a városközpontban aBelvárosi híd, a 43-as főúton aBertalan híd. 2013. december 2-ig közlekedett Tápénál a Tiszán egykomp is, ami leállításáig aMaroslelével, illetve a Szegedhez tartozóTápairéttel közúti kapcsolatot biztosító4412-es út forgalmát szolgálta ki. Mindkettő a Tisza–Maros-delta túloldalán, a Tisza bal oldalán, illetve a Maros jobb oldalán található; a komp megszűnése óta a faluba, illetve a külterületre kijutni Szegedről csak az M43-as autópályán lehetséges.
Anna Gyógy-, Termál- és Élményfürdő: aMagyar Fürdőszövetség által minősített négycsillagos gyógyfürdő. AzAnna-kút vizét 1927-ben vezették be a Városi Gőzfürdőbe. majd 1938-ban nyerte el a gyógyvíz rangot. 2004-ben újították fel. A Fizio- és Balneoterápiás Központ a 944 m mélyről feljutó 58 fokos ún. Anna-gyógyvizet használja a kezelések alkalmával, mely alkáli-hidrogén-karbonátos ún. lágy hévíz. Ivókúraként és fürdőkúraként egyaránt alkalmazzák.
Hazánk élelmiszeriparának egyik központja. Szegeden és környékénfűszerpaprikát termesztenek és dolgoznak fel. Nemzetközi hírnévre tett szert aszalámigyártás aPick Szalámigyárnál. Szegeden működik a tejiparral foglalkozóSole-Mizo Zrt. A környéken (Algyőn) kőolaj- és földgázkitermelés folyik. A rendszerváltás után a város gazdasági szerepe jelentősen visszaesett, sorra szűntek meg nagy múltú üzemei, így például a kábelgyár, a téglagyár, a textilgyár, a kendergyár és a konzervgyár.
Szeged élelmiszeriparának egyik ágazata a nagy hagyományokra visszatekintő szegedifűszerpaprika, mert termesztéséhez hazánkban leginkább a Dél-Magyarország éghajlata, és a Tisza-Maros torkolatvidékének humuszos talaja kedvez. Gazdasági szempontból a paprika az 1890-es években tört az élre Szeged gazdasági életében. A korábban mellékesen termelt fűszerpaprika jelentősége a XIX század közepétől fokozatosan nőtt. Főterményként ültették már a földeken. Gőzmalmok létesültek, termesztő csoportok alakultak, felvásárló cégek jelentek meg és a feldolgozás is sokrétű iparággá alakult. Kialakult a paprikatermelők, kikészítők, malmosok rendje. Ugrásszerűen gyarapodott a Szeged környéki termőterületek száma ezzel párhuzamosan. Az első világháború előtti utolsó békeévben például már – minőségtől függően – 400–800 korona tiszta jövedelmet hozott egy hold paprika. Kialakult a feldolgozás technológiai szabálya is. Rájöttek, hogy a fűszerpaprikának a titka nem csupán a jó minőségű termőföld, hanem a leszedés utáni szárítás folyamata is jelentősen befolyásolja a minőséget, ugyanis a paprikában lévő színt adó kapszantin tartalom a fűszerpaprika beérésétől, és leszedésétől számított hat héten keresztül zajló aszalás során megkétszereződik. A szárítás nyomán e mellett megnövekszik a paprika természetes növényi só tartalma, a különböző szerves enzimek a többféle nemes olaj tartalommal együtt, és nem elhanyagolható benne a sokat emlegetettC-vitamin is, amely együttesen biztosítják a szegedi fűszerpaprika ízét, aromájának erejét, illatát, színét.[135] Az iparág jelentőségét mutatja, hogy 1920-ban az akkori állam gazdasági minisztériuma a paprika minőségének ellenőrzésére bevizsgáló intézetet állított fel. 1934-ben magát a termelést szabályozta rendeletekkel, amikor az ős szegedi paprika termelő földeket, a kalocsaiakkal együtt zárt kertekké nyilvánította. Megszabta termőföld nagyságát, és a rajta termelhető paprika mennyiségét is. Ez rangot adott a szegedi fűszerpaprika termelésnek külföldön és idehaza egyaránt. 1936-ban pedig az értékesítést is szabályozta a kijelölt szövetkezeti felvásárlással. Az őrölt paprika felvásárlását, értékesítését, sőt export értékesítését is erre a rendszerre súlypontozta az állam (Hangya Szövetkezet).[136] 1942-ben felépült az új szegedi paprika feldolgozó üzem, előtte 18 magánkézben lévő paprikamalomban őrölték a termést. Az államosítást követően megalakuló szegedi paprika vállalat volt szinte a kevés szektorok egyike, amelyben meghagyták a maszek. a saját apróbb földeken működő kistermelői ágat a nagy TSZ földek mellett, még a nehéz ötvenes években is, egy szigorú követelményeket ellenőrző, terményt átvevő belső részleggel együtt. A paprika termelés, a szegedi paprika ma is az egyik legismertebb és legkelendőbb termékeket adja a fogyasztók számára, miközben sok-sok munkahelyet, megélhetést biztosít a helyiek és környékbeliek számára. A szegedi édes-nemes, a csípős, és a rózsapaprikák a szegedi különlegességek egyike, a szegedi halászlé, a papucs, halbicska, a szalámi stb. mellett.
Az 1876-ban Szegeden megrendezett Országos Ipari Termény és Állat kiállítás emlékplakettjének rajzaA Szegedi Tudományegyetem központi épülete aDugonics téren
ASzegedi Tudományegyetem (elődjei:József Attila Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szegedi Élelmiszeripari Főiskola) Magyarország egyik legnagyobb egyeteme. Az egyetem jogelődje az1581-benBáthory István által alapított kolozsvárijezsuita kollégium (1872-től Kolozsvári Tudományegyetem[139]), amelyTrianont követően,1921-ben Szegedre költözött. Az egyetemen 30 000 hallgató tanul 12 karon és 19 doktori iskolában, mindezt 2150 oktató munkája biztosítja.[140] AsanghajiJiao Tong Egyetem által készített (Academic Ranking of World Universities – 2011Archiválva2011. augusztus 24-i dátummal aWayback Machine-ben,A világ egyetemeinek tudományos rangsorolása) listán a Szegedi Tudományegyetem holtversenyben az ország legjobb minősítésű egyeteme: a megosztott 301–400. helyezést érte el.
AGál Ferenc Egyetem[141] 1930-ban települt átTemesvárról.1983-tól világi hallgatókat is képez,1991 óta pedig fogadja a társintézmények hallgatóit is, és lehetőséget biztosít különböző tárgyakból (főleg társadalom- és neveléstudományi területén) való áthallgatásra.
Szeged történelmében is kialakultak jellegzetes, Szegedhez köthető egyedi sajátosságok, amelyek kapcsán megismerte az akkori világ messze földön Szegedet, és a szegedieket, már az újságok, híradások, sőt a televíziózást megelőző századokban is.
Legkorábban a sószállítások révén bírt jelentőséggel a város, ami a 14-15. századtól fogva királyi rendelettel vám és adómentességet élvezett.[148] Mátyás király pedig országos vásár megrendezésére adott engedélyt a város számára, amely az akkori kereskedelem egyik fő központjává tette Szegedet.[149] Mindezek miatt a város jelentősége folyamatosan növekedett az évszázadok során. Eleinte lóvásárai, majd a halbő Tisza folyó révén a halkereskedelme is nevezetessé tette a várost. Idővel élénk szárított hal, dohány és gabonakereskedelme révén vált messzi vidékek kereskedői számára áhított piaci hellyé. Ipari fejlődését jól mutatja, hogy 1870-ben az összeírások idején 4767 iparos működött a városban. Halászok, malomiparosok, faragók, hajókészítők, fűrészelő- és zsindelyvágó iparosok, talicskakészítők, szappanfőzők, cserépégetők... stb.
Egyes iparágak mesterei révén néhány termék igazi szegedi különlegességnek számított. A mai korban már ezek a hagyományok kezdenek elhalványulni, holott sokáig ezek révén volt ismert az utolsó száz esztendőben Szeged.
A házi kisipar egyik jellegzetessége volt hosszú évszázadokon keresztül a piros pillangós, kopogós sarkú női papucs, vagy ahogy sokan hívták akkoriban a „szögedi papucs”,[150] amely hosszú időn át a szegedi népviselet egyik fontos kelléke volt. Hagyomány szerint apáról fiúra szálló módon papucskészítő családok állították elő a terméket megannyi motívummal és díszítéssel, de azonos szerkezettel, tartós nagy igénybevételnek is ellenálló módon.[151]
Az 1930-as évektől fogva elinduló turizmus ismét a termék felé fordította a figyelmet, és a már-már kihalóban lévő iparág időszakos felvirágzásához vezetett, amely inkább a díszes szuvenír készítését preferálta, a korábbi használatára irányuló minőségi elvárások háttérbe szorulásával. A helyi jellegzetes népviselet sok évszázados hagyományait mind kevesebben őrzik. Ebben a várost és iparosait egykor híressé tevő házi kisipari ágazatban egyre kevesebb mesterember működött; egyik utolsó képviselőjük,Rátkai Sándor népi iparművész2011-ben hunyt el. A szegedi papucsot felvették a Csongrád Megyei Értéktárba, és mozgalom indult annak érdekében, hogy hivatalosan ishungarikumnak nyilvánítsák.[152]
Sok-sok esztendővel a svájci bicskák elterjedése előtt, Szeged már messze földön ismert volt bicskájáról. Tudni való, hogy hazánkban kétféle bicskatípus terjedt el. Az a fajta amelyiknek pengéje a nyelének hasítékába hajtható, s amelyik pengét nem feszít rugó, az a ún. bugylibicska, vagy más szóval kusztora. EnnekGyöngyösön,Rimaszombatban támadtak főbb gyártó mesterei, még a17. század idején.
A bicskák másik fajtáját a rugós zárszerkezetű bicskák alkotják, ahol a rugó a véletlen becsukódás ellen szolgált. Ez utóbbi igen nagy népszerűségnek örvendett már a18. században is. Szeged városában működött ilyesmiket gyártó késes a legtöbb, és működésük során a lakatos- és puskaműves céhekkel közösen alkottak közös érdekképviseletet. A szegedi késesesek, és bicskagyártók 1835. február 10-én kaptak önálló céhalkotási engedélytFerenc császártól. Olyan híres késesek neve szerepelt az önálló szegedi céhalkotás alapító okiratán, mint Pulmon György, Jaksics József, Sziráki Mátyás, Steinek Péter, Müller János, Pauer Pál, Pulmon István, Steinek Alajos, Gartner Venczel, Náder Ignác.[153] A leghíresebb talán a szegedi késesek közül Sziráky uram volt és a remek furmánya, az összecsukható, rugós szerkezetű zsebbe tehető halbicska (vagy szirákibicska), amely az 1860–1870-es években már keresett terméke volt a városnak. A késes műhelyt 1825 táján Sziráky Mátyás nyitotta meg, majd fia, Sziráky József (1832–1899) tette híressé, ő vitte tovább sikeresen a mesterséget. Egy napon tökélyre fejlesztette az összecsukható, az ugyan nem teljesen az ergonómiájáról híres, de halat formázó bicskát, amely Szeged iránti tiszteletből készült, a városra leginkább jellemző étekféleség alakját felidézve. A Sziráky féle halbicska bekerült az ország legnevezetesebb kézműipari remekei közé, s beválasztották, hogy nagy nemzetközi kiállításokon képviselje hazánkat. Tette ezt sikerrel, hiszen mind a párizsi, mind a brüsszeli világkiállításokon jól szerepelt, a mester különdíjat kapott érte, s nagy nemzetközi figyelem központjába került nemcsak a terméke, és a város, hanem általa hazánk is. Mikszáth novellája szerint képviselete voltPárizsban,Londonban,Amszterdamban ésNew Yorkban egyaránt. (Mikszáth: Milyen a magyar iparos, 1882.) Ekkortól mondható, hogy a bicska Szeged egyik világhírű terméke lett. Ez előtt, s ezzel párhuzamosan persze sok más szegedi késes család is elkészítette a maga bicskáját a nagy keresletre való tekintettel. Ismert volt az a hosszú, keskeny, finom nyelű náderbicska, amely Náder Ignác szegedi mester készítette bicskatípus, amelynek pengéje széles, de röviden lecsapott volt. De kedvelt volt még a juhászbicska is, amely a Náder-típusú bicska egyik fejlesztése volt, amelynek nyélvégében egy ún. „kacorpengét” is elhelyeztek. Ezt a pengét a juhászok a juhok körmölésénél használták. Volt idő amikor a szegedi bicska afféle státuszszimbólum volt a magyar ember számára, készült olcsóbb fémborítású, illetve simára csiszolt nemes faborítással, és drágább gyöngyház berakásos változatban. Az első világháború kapcsán azután a meginduló nagyarányú ipari változásoknak köszönhetően a bicskagyártás alapanyagait is a gyári előállítás termékévé egyszerűsítette a gazdaságosság, holott hagyományszerűen, az alkatrészek előállítása, és maga az összeállítás is a házi kisipar remeke volt hosszú időn át, sok családnak nyújtva ezzel biztos megélhetést akkoriban.
A híres szegedi bicskáknak volt irodalmi vonatkozása is. Emlegetik több Mikszáth novellában (aki szegedi újságíró is volt egykor), „szerepelt”Móricz Zsigmond regényében, aLégy jó, mindhalálig! címűben, és aRózsa Sándorról készült kisregényében egyaránt, deTömörkény István több novellájának is mellékszereplője, sőt külön írást szentel az író e nemes bicska történetének. S a híres szegedi csillagos bicska szerepeltHarsányi ZsoltAz üstökös című regényében is... stb.
Ma is találni szuvenírként gyártott halas-bicskákat, vagy más hasonló szegedi bicskákat, igaz a régi drágább gyöngyháznyél helyett, inkább „gyöngyház hatású celluloid” (műanyag) emlékeztet a régi idők, magas minőségi elvárással, és szakmai igényességgel készített szegedi bicskáira, amelyet több generáció használt, és büszkén örököltek meg nagyapáktól, édesapáktól.
Hosszú évszázadokon keresztül biztosított a Tisza bőséges megélhetést a város folyóvízi halászcsaládjai számára, akik tapasztalataikat hagyományszerűen örökítették apáról fiúra a halászat mesterségének mára már elsorvadó félben lévő tudományát. A halászhajókat, csónakokat többnyire maguk készítették, vagy speciális mesteremberekkel, amely hajók és csónakok jobb esetben ma leginkább a néprajzi múzeumok raktáraiban várnak felújításra, többségük elporladt és a múló századok homályába vész kinézetük, alakjuk, használatuk fortélyaival együtt. A tiszai halászat területeit már a19. században, hagyományszerűen felosztották szakaszokra és bérlő vállalkozóknak adta ki a város a halászati jogok megfizetése mellett. Maguk a halászok mindig is szegény emberek révén többnyire részesedésre dolgoztak és a bérlő vállalkozóknak adták le jussukat.[154] A szegedi halászok egészen Szolnokig dolgoztak XVIII-XIX. században is már és igen ritka nagy fogások, mázsás harcsák is fűződtek nevükhöz. Legendás hírű volt Antalffy György halászmester, régi halászcsalád sarja az 1930-as évek derekán például. Kialakultak hagyományosan nagy-hírű halász családok, akik rokonaikkal egy-egy Tisza-közeli parton halászcsárdát is üzemeltettek, s a terméküket frissen felhasználva messze földön híres ételeket készítettek, amiért érdemes volt akár órákat is szekerezni egykor.[155] A szegedi, kissé csípős halászlé hagyomány szerint bográcsban készült, legalább négyféle folyami hal felhasználásával (többnyire ponty, harcsa, kecsege és csuka). Alapvetően 1876-ban jelent meg először nyomtatásban Szegeden a recept Dolecskó Terézia, asszonynevén Zsalasovits Józsefné (1821 – 1883. szeptember 30.), azaz Rézi néni szakácskönyvében, de tudni lehet hogy hagyományszerűen sok-sok esztendővel már korábban az egyes szegedi halászcsaládok más és más részletében tökéletesítették a szegedi halászlé elkészítésének módozatait, sokáig ezek a „titkos” finomítások tették érdekessé a hallé élvezetét azok számára, akik inkább csak az evés tudományára helyezték a hangsúlyt.
A szegedi gasztronómia különlegességéhez tartozott sokáig, a gyomrukat is szeretők körében. Ez persze nem azonos gyerekkorunkban a menzákon megszokott tésztagyári „söréttel”, hiszen az eredeti szegedi tarhonya házilag készített e tájegységre jellemző száraztésztafajta volt, amely barnapirosra pörkölt tarhonya nélkül finom marha, vagy birkapaprikás nem volt elképzelhető egykor. A paprikáshoz illő tarhonya, a levesbe való csigatészta, a lebbencsbe való metélt tészta, mind a régi hagyományos magyar, és szegedi tájegységre jellemző étek fontos alkotóeleme volt. Ma már a tésztagyárak ontják, a szabvány szerint gyártott hasonló termékeket, de aki egyszer is megízlelte az eredetit még, az mindig azt az ízt, és állagot keresi, amit Szegeden olyan remekül készítettek egykor, és készítenek ma is.
A szappanfőzés nagy hagyományokkal bíró gazdasági tevékenysége volt Szegednek. Szappangyártás számára kedvező adottság állt rendelkezésére, a város körül elterülő nagyobb kiterjedésű sziksós földterületek nagysága révén, mert a mosószerek egyik fő alkotóeleme sok évszázadon keresztül maga a sziksó volt. Egykor csak a háziipar állított elő szappanokat, mosószappanokat, amelyek keresett árucikkek közé tartozott. Az ipari szappangyártás, fokozatosan kiszorította a kisiparosokat erről a piacról is, és idővel csak a mosószappan gyártása volt egyes családi vállalkozások kiegészítő jövedelme, a kézműipar ezen ága lassan elsorvadt, holott évszázadokon át sokaknak biztosított megélhetést ez a szegedi különlegesség is.[156]
A különlegességek sorában tartozik, és egyes vélemények szerint a török hódoltság korától fogva jelen van a városban és környékén, mások szerint csak 1892-ben került az első termesztésre szánt rózsatő erre a vidékre.[157] A Maros-szög, Szeged, ezen belül is Szőreg városrész környéke különösen kedvező talaj és éghajlati adottságokkal rendelkezik a virágok királynője, a rózsák termesztése terén. Több száz holdas rózsakertészetek működnek, és nagy szakértelemmel rózsatermesztő családok, virágkertészek nevelik, gondozzák lassan több mint évszázados hagyomány szerint az e tájon meghonosodott rózsafajtákat, egyes helyeken több mint 200 fajtát is megkülönböztetve. Talán a rózsatermesztés az egyetlen olyan mezőgazdasági ágazat, amelyet nem vert szét a téeszesítés, és annak későbbi megszűnéséből származó gazdasági hullámzás. 1967-ben alakította meg 34 helyi rózsatermesztő a Szőregi Virág-Dísznövény ÁFÉSZ magánszövetkezet, amely ma is töretlenül segíti a talaj előkészítés, fajtabiztosítás, piackutatás, közös értékesítési platformok kialakításával az együttes működés gazdaságosságát.Ma Szeged – Szőreg és környéke biztosítja az ország rózsatő-termesztésének közel 98%-át, amelynek 90%-a külföldi értékesítést nyer, exportra megy. Évente kiállítások és szakmai találkozók nemesítik ezt az illatozó szépségű ágazatot. 2016-ban éppen a XVIII. Szőregi Rózsaünnep megrendezésére kerül sor.
Lékó Péter a világ legjobbsakkozói közé tartozik. A 2010-ben elhunytSavanya Norbert tízszeresbúvárúszó világbajnok. A Pick Szegedkézilabdacsapata számos jelentős eredménnyel lepte meg már a szurkolókat, közöttük van a 2006/2007-es magyar bajnoki cím.
2008-ban LEN kupát nyert a Szeged-Beton Vízilabda Egyesület.
2003 óta minden évben kiosztják aSzeged Sportolója és aSzeged Sportjáért díjakat.Nemcsak hogy nagy múltra tekint vissza, de sok stílus irányzatot képviselő, jelentős mennyiségű küzdősport, illetve harcművészeti klubja is van Szegednek, ami komoly tömeget mozgat meg hétről-hétre.
Szeged az egyik leggyakoribb (az utcanevek vagy más jellegzetességek alapján sokszor nevesítés nélkül is felismerhető) helyszínTömörkény István ésMóra Ferenc írásaiban.
Szeged a címadója és ihletőjeMóra FerencA szegény Szeged című publicisztikájának.
Szeged az egyik leggyakoribb helyszínTemesi Ferenc regényeiben és kisebb írásaiban, különös tekintettel aPor c. szótárregényre; az író a várost rendszerintPorlód néven emlegeti.
Szeged az egyik legfőbb helyszín a szegedi születésűGabriel ReeseMax[163] c. regényében.
A 19. századi Szegeden játszódikDarvasi LászlóVirágzabálók című, Rotary irodalmi díjas regénye
Szeged a helyszíneSzilasi LászlóA harmadik híd c. regényének, amelyért a szerző Mészöly Miklós díjat kapott.
Az 1970-es évek közepén Szegeden játszódikTrenka Csaba GáborÉrinthetetlenek I-II. c. regénye.
Bene Zoltán több művében kiemelkedő fontosságú Szeged:Az érdemes, nemes Rózsasándor kalandjai című betyárpikareszkje a városban és környékén játszódik, a török hódoltság idejének Szegedje aFarkascseresznye című regényének a helyszíne, aHollók gyomra című regényében is központi szerepet kap. AzÁramszünetben pedig (Nagy Koppány Zsolt szavaival): „a szegedi azonosságtudatnak, a szegedi lokálpatriotizmusnak olyan gyönyörű megnyilvánulásaira bukkanhatunk, amilyenekkel ritkán találkozik az olvasó.”.
↑Szatmári József: Akkor hol is van Magyarország legmélyebb pontja? (magyar nyelven). Szegedi Tudományegyetem TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszéke, 2007. október 9. [2018. október 9-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015) „... Gyálarét és Röszke települések között helyezkedik el e nevezetes pont.” – térképpel
↑Szeged története 4., szerk.: Serfőző Lajos, 1919–1944, Szeged, 1994,ISBN 9637581 83 9, 527–532 o.
↑Szeged története 4., szerk.: Serfőző Lajos, 1919–1944, Szeged, 1994,ISBN 9637581 83 9, 532 o.
↑Péter László. 1956 előtt, alatt, után. Szeged: Belvedere. 2006. 14. old.
↑Bálint László: 1956. A forradalom Szegeden. Budapest: POFOSZ. 2000. 53. old.
↑Bálint László: 1956. A forradalom Szegeden. Budapest: POFOSZ. 2000. 55. old.
↑Marosvári Attila: Az 1956-os forradalom szegedi eseményeinek kronológiája. In A forradalom bölcsőhelye. Ötvenhat és Szeged. Tandi Lajos (szerk.). Szeged: Bába Kiadó és SZMJV. 2006.254-285. 266. old.
.jpg)
.JPG)
.jpg)
%2c_Szeged-ja-1.jpg)
.svg)
.svg)
