Szava
református templom
Szava címere Szava zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Siklósi
Jogállás	község
Polgármester	Vig Imre Béla (független)[1]
Irányítószám	7813
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	331 fő(2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	12,64 km²
Időzóna	CET,UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 54′ 09″,k. h. 18° 10′ 34″45.9024,18.17621111111145.902400°N 18.176211°EKoordináták:é. sz. 45° 54′ 09″,k. h. 18° 10′ 34″45.9024,18.17621111111145.902400°N 18.176211°E
Szava Pozíció Baranya vármegye térképén
Szava weboldala
AWikimédia Commons tartalmazSzava témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

SzavaközségBaranya vármegyében, aSiklósi járásban, a Külső-Drávaszögben.

Siklóstól északnyugatra helyezkedik el; a szomszédos települések: észak felőlSzőke, északkelet felőlGaré, kelet felőlCsarnóta, dél felőlMárfa ésDiósviszló, nyugat felőlBabarcszőlős, északnyugat felől pedigÓcsárd. ADrávaszög északnyugati végpontja.^[3]

Észak-déli irányban végighalad a községen aGörcsönytőlHarkányig húzódó5814-es út, így ezen érhető el mindkét végponti település felől, Ócsárd, illetve Diósviszló érintésével; Garéval az5813-as út köti össze. [Külterületeit északon érinti még az5815-ös út is, de az a lakott területeit elkerüli.]

A megyeszékhely, Pécs felől indulva Görcsönyig kell eljutni az5801-es úton, majd onnan az 5814-esen, vagyTúrony északi széléig az58-as főúton, majd onnan Garén keresztül érhető el a település az 5815-ös és az 5813-as úton.

Hajdan érintette aPécs–Harkány–Donji Miholjac-vasútvonal is, amit azonban 1971 nyarán megszüntettek. A vonalnak egy megállási pontja volt itt, Szava megállóhely.

Szava és környéke ősidők óta lakott település. Területén azújkőkorból,réz- ésbronzkorból származó leletek kerültek felszínre.

AzÁrpád-kori települést az oklevelek1290-ben említették először,Zawa alakban írva.^[3]

A13. század közepe körül a település Kórogyi Keled fia Gergely birtoka volt.1290-ben birtoka harmadrészét Jolenthnek, Péc nemzetségbeli László feleségének adta át leánynegyed címén.1296-ban Keled unokái osztozkodásakor a birtokot Philipus fiai kapták.1320-ban Philipus fia Lőrinc tartozékaival együtt cserébe adtaSzente-Mágócs nemzetségbeli Lubrech fia János baranyai ispánnak 1000 M. értékben.

A török időkben sem néptelenedett el teljesen, csupán a Vaskapu-puszta nevű településrésze vált lakatlanná. Lakossága mindvégig magyar volt.1542-ben asomogyvári apát birtokai közé sorolták.1554-es defteri összeírás szerint 26 adózó család lakta.^[3]

• 1990–1994: Ózdi Kálmán (FKgP)^[4]
• 1994–1998: Ózdi Kálmán (FKgP)^[5]
• 1998–2002: Ózdi Kálmán (FKgP)^[6]
• 2002–2005: Palotásné Vörös Julianna (független)^[7]
• 2005–2006: Palotásné Vörös Julianna (független)^[8]
• 2006–2010: Palotásné Vörös Julianna (független)^[9]
• 2010–2012: Palotásné Vörös Julianna (független)^[10]
• 2012–2014: Haszillóné Lovas Beatrix (független)^[11]
• 2014–2019: Haszillóné Lovas Beatrix (független)^[12]
• 2019–2024: Haszillóné Lovas Beatrix (független)^[13]
• 2024– : Vig Imre Béla (független)^[1]

A településen az 1994. december 11-én megtartott önkormányzati választás különleges érdekessége volt, hogy a három polgármesterjelölt között ketten iskisgazda színekben indultak, egymás ellen.^[5] Ehhez hasonló eset történt ugyanabban az évbenMáriakálnokon, ahol egymással szemben indult két olyan polgármesterjelölt, akik aKDNP és azFKgP együttes támogatását tudhatták maguk mögött,Sárszentmihályon, ahol a hat polgármesteri aspiráns között kétMSZP-s jelölt is vetélkedett egymással, valamintÚriban, ahol öten szálltak versenybe a polgármesteri székért, köztük ketten is Úri Község Gazdakörének jelöltjeként; az 1998-as és 2002-es önkormányzati választásokon pedigTöttösön, ahol az előbbi évben három, utóbbiban két, egymás ellen induló polgármesteri aspiráns is egyazon jelölő szervezet (egy helyi egyesület) színeit viselte.

2005. július 30-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani Szaván,^[8] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[14] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is nyerte azt.

2012. július 1-jén ismét időközi polgármester-választásra került sor a községben,^[11] ezúttal az előző polgármester halála miatt.^[15]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,3%-a magyarnak, 16,1% cigánynak, 16,4% németnek mondta magát (4,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,4%, református 17,9%, görögkatolikus 1,8%, felekezeten kívüli 12,9% (15,2% nem nyilatkozott).^[16]

2022-ben a lakosság 74,7%-a vallotta magát magyarnak, 8,6% cigánynak, 8,3% németnek, 0,6% horvátnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (25,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36% volt római katolikus, 10,1% református, 0,3% görög katolikus, 1,5% egyéb katolikus, 6,3% felekezeten kívüli (45,8% nem válaszolt).^[17]

• Református templom. Keletkezése bizonytalan. 1792-ben és 1805-ben jelentősen átalakították. 1805-ben tornyot emeltek neki. Az építéshez gróf Batthyány Theodor 4000 téglával járult hozzá, a torony gombját két szavai lakos, Jakab József és Pátkai József fizette.^[18]

• Győrffy György: Baranya vármegye.
• Révai lt. in Sirmio I. 10, H. VI. 371)
• Zentai, Tünde.Drávaszög és Szlavónia. Pécs: Pro Pannonia Kiadó Alapítvány, Molnár Nyomda (2012).ISBN 978 963 9893 59 7 

• 7813 Szava, Kossuth Lajos u.41.

• Baranya megye települései
• Baranya vármegye települései

• Lapok térképekkel