Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Szaránd(Sărand) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Kiskopács |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kiskopács |
| Irányítószám | 417209 |
| SIRUTA-kód | 28861 |
| Népesség | |
| Népesség | 511 fő(2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 8[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 217 m |
| Időzóna | EET,UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 59′ 54″,k. h. 22° 07′ 15″46.998285,22.12094946.998285°N 22.120949°EKoordináták:é. sz. 46° 59′ 54″,k. h. 22° 07′ 15″46.998285,22.12094946.998285°N 22.120949°E | |
 | |
 | |
Szaránd (Sărand), településRomániában, aPartiumban,Bihar megyében.
AKirály-erdő nyúlványai alatt,Nagyváradtól délkeletre,Félixfürdőtől keletre,Tasádfő ésMezőszakadát közt fekvő település.
SzarándÁrpád-kori település. Nevét már1236-ban említette oklevél v.Zaram néven, Jenő határjárásában.
1249-ben t.Zaram 1332–1337 közöttZaland, Zarad, Zarand,1808-banZaránd,1888-banSzáránd,1913-banSzaránd néven írták.
1249 előtt királyi birtok, 1249-benIV. Béla királyGeregye nemzetséghez tartozóPál országbírónak adta.
1332-1337 közt a pápai tizedjegyzékben is szerepelt, ekkor a kalotai főesperességhez tartozott.
Az1482 évi összeírásokbanZarand néven, a Macskásyak birtokaként említették.
1591-ben helmeczi Bábonyi Márton birtokaként említették, az1800-as évek első felében pedig báró Radivojevich István tábornok és Thuolt József volt a birtokosa.
1851-benFényes Elek írta a településről:
Szaránd, Bihar vármegyében, dombon, 410 óhitő lakossal, fa imaházzal, derék udvarházakkal. ... Birják báró Radivojevich István és Thuolt József.
Az1900-as évek elején Telegdi József birtoka volt.
1910-ben 757 lakosából 9 magyar, 721 román volt. Ebből 749 görögkeleti ortodox volt.
Atrianoni békeszerződés előttBihar vármegye Központi járásához tartozott.
Görögkeleti temploma a18. század közepén épült.
.svg)
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap