Szamarra városIrakban,Bagdadtól mintegy 100 km-re északra, 158 968 lakossal (2005. január 1-jei állapot), Szaláh ad-Dín tartomány területén.Angolrégészek kedvelt kutatóhelye.
A mai Szamarra területén, aTigris felső folyásánál egykor amezopotámiaiak legnagyobb városa állt, a késő neolit műveltség egyik legnagyobb központja, szép kerámialeletekkel. A mai Szamarra városátal-Mutaszim kalifa hozta létre833-ban, az akkor itt talált szászánida romokon. A város neve feltehetőleg aSzurra man raa (Örvend, aki látta) kifejezésből ered. A kilenc évig uralkodó al-Mutaszimabbászida kalifa trónra lépésének évében rendelte el építését saját udvartartása és török hadserege részére833-ban, és836-ban költözött ide az addigi fővárosból,Bagdadból, hogy megelőzze az új rendszerben toborzott katonaság és a régi típusú egységek harcát. Szamarra az alapító Mutaszim kisebbik fia,al-Mutavakkil kalifa (847–861) idején élte a virágkorát: ő építtette847-ben a város keleti felében álló mecsetet, amely mellett a világ egyik legnagyobbminaretje, a Malvijja áll. A torony a némileg mezopotámiaizikkuratokra emlékeztető spirális alakjáról kapta arab nevét. Ez az 52 méter magas minaret 27 méterre áll a nagymecsettől. A mecset alaprajza egy 240×160 m nagyságú négyzet; belső udvarát árkádok zárják körbe. Mutavakkil parkokat is létesített, illetve fia,al-Mutazz számára emeltetett egy palotát.
Al-Mutavakkil meggyilkolásával kezdődött az ún.szamarrai anarchia, amely a kalifátus megrendüléséhez és széteséséhez vezetett: a városban tanyázó katonaság politikaformáló erővé lépett elő, miközben hadi kötelességeit elhanyagolta. Az elkövetkező mintegy másfél évtized alatt több uralkodót meggyilkoltak itt, egyikük,al-Musztaín hiába próbált elmenekülni előlük. A véres, kaotikus eseményeknek csak a 870-es évekre sikerült véget vetni. Nyolc kalifa uralkodott Szamarrában836-tól kezdve, mígnem892-benal-Mutadid visszahelyezte székhelyét Bagdadba. Bár Szamarra csak ideig-óráig volt azabbaszida kalifák rezidenciája, és 892 után elnéptelenedett, művészeti, irodalmi és tudományos eredményei legendásak – igaz, kulturális tekintetben vagy népességszámra nézve fennállása során sosem tudta átvenniBagdad vezető szerepét.
1911 és1913 közöttErnst Herzfeld német ókori kelet-kutató, régész és feliratkutató dolgozott Szamarrában. Neki köszönhető az itt feltárt 8000 éves (Kr. e. 6. évezredben készült) kerámialeletek, az úgynevezett Szamarra-kerámiák nemzetközi ismertsége.
2003-ban a városban élő 18 és 35 év közötti férfiak 70%-a volt munkanélküli. A munkanélküliség az egész országban magas arányú.
2006 februárjában Atwar Bahjat iraki riporter-újságírónőt az Al-Arabiya tévécsatornának a szamarrai arany mecset megtámadásáról szóló tudósítása közben rabolták el, és ölték meg.
Szamarrában számos kalifa palotájának és más építményeknek a romjai láthatók, amelyeket2007-ben azUNESCO avilágörökség részévé nyilvánított, és a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé sorolt.
Mivel Szamarra kétsíita szent hellyel rendelkezik, a város különlegesen fontos e vallás gyakorlói számára.
Az itt fogságba vetettAlí al-Aszkarí és fia,al-Haszan sírja az egyik zarándokhely.1905 óta ismert az aranykupolájú épület, amelyet szélsőséges támadók2006.február 22-én feldúltak.2007.június 13-án mindkét fennmaradt minaret felrobbant egy támadás során.
A másik helyMuhammad al-Mahdí, a tizenkettedik,messiásként visszavártimám szentélye. Ennek szintén kupolás a teteje, és híres a kék csempedíszítéséről. Az épület alatt van az a pince(szardab), ahonnan az imám állítólag eltűnt.
Ez a szócikk részben vagy egészben aSamarra című német Wikipédia-szócikkezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben aMinarett von Samarra című német Wikipédia-szócikkezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
