Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Szalapa | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Zalaszentgróti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Czémán Imre (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8341 | ||
| Körzethívószám | 83 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 155 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 41,81 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 4,52 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 59′ 32″,k. h. 17° 08′ 52″46.99235,17.14773888888946.992350°N 17.147739°EKoordináták:é. sz. 46° 59′ 32″,k. h. 17° 08′ 52″46.99235,17.14773888888946.992350°N 17.147739°E | |||
  Szalapa Pozíció Zala vármegye térképén | |||
 AWikimédia Commons tartalmazSzalapa témájú médiaállományokat. | |||
SzalapaközségZala vármegyében, aZalaszentgróti járásban. ÖnkormányzataÓhídon működik.
AKeszthelyi-fennsík északi nyúlványánál, aMarcali-háton fekszik. A legközelebbi városZalaszentgrót, 8 kilométerre. A település és Türje határvonalán keresztezi egymást aKeszthely–Óhíd–Jánosháza közt húzódó7331-es út és aSümegtőlMihályfán át húzódó, majd innenTürjén ésZalabéren át egészenZalaegerszegig tartó7328-as út. Északi határszélét egy rövid szakaszon érinti még azUkktólTürjéig vezető7337-es út is. A község mind Zalaszentgrót, mind Sümeg felől autóbuszon jól elérhető.
Első ismert írásos említése1265-ből való, ám ezt követően egészen1430-ig nem szólnak róla a források. A településen ekkor csak nemesek éltek, birtokosai a Tekenyei, az Őri, a Fodor, a Csillag, a Forintos és a Szegedi családok voltak. A török hódoltság idején a többször lakatlanná vált. Az1770-es években a korábbi birtokosok elsősorban németzsellér telepesekkel pótolták a lakosságot. Ezt követően az aprófalu lakossága folyamatosan nőtt, egészen az1960-as évekig. A község főprofilja a mezőgazdaságon belül az állat-, elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés volt.
Amásodik világháborút követően Szalapa nagy változásokon ment át. A korábbi egyutcás településből kétutcássá fejlődött, a lakosság a mezőgazdaságról egyre inkább áttért azalaszentgróti munkahelyekre való ingázásra. Ám eközben a település térségi szerepe is nőtt, mivel1945-ben megnyílt általános iskolája a környékbeli települések tanulóit is fogadja.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 208 | 203 | 197 | 176 | 167 | 165 | 167 | 155 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,99%. A lakosok 66,5%-a római katolikusnak, 3% felekezeten kívülinek vallotta magát (28,5% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 7,8% cigánynak, 0,6% románnak, 0,6% németnek, 3,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 60,5% volt római katolikus, 1,8% református, 0,6% evangélikus, 0,6% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 7,2% felekezeten kívüli (28,1% nem válaszolt).[12]
.svg)
