Ez a szócikk bővebben a filozófiai és politikai szócikkekre is mutatva a Szabadság általános fogalmáról szól. Hasonló címmel lásd még:Szabadság (egyértelműsítő lap).
A nagykőrösi Szabadság-szobor
Aszabadság a kívánt tett megvalósításának lehetősége. Filozófiailag a determinizmus ellentéte. A politikában a szabadságjogok a biztosítékok a kormány kényszerítő intézkedéseivel szemben, azalkotmányosdemokrácia, ajogállam egyik alapja, a vallások közül a hinduizmus is hangsúlyozza a döntés, a tett szabadságát, legfőképpen pedigJézus - vagyis a Szabadító - szavait olvashatjukLukács evangéliumában az elnyomás és a bűn alóli felszabadításról és aszeretet kifejezésének szabadságáról bármely napon. Akultúrában a szabadság a kulturális örökség folytonos megújítása által történő szabad önkifejezés igényét jelenti, az őskortól a napjainkban lezajlószabad kulturális forradalomig folyamatosan jelen van.
Gandhi, a20. század legnagyobb hatású szabadságjogi aktivistája, az indiai függetlenségi mozgalom vezetője
A filozófusok már a legkorábbi időktől foglalkoznak a szabadság kérdésével. PéldáulMarcus Aurelius római császár volt az egyik, aki legelsőnek írt az egyenlő jogokról, a szólásszabadságról, és arról, hogy a kormánynak tiszteletben kell tartania az állampolgárok összes szabadságjogát.
„In the state of nature, liberty consists of being free from any superior power on Earth.” – szabadnak lenni aFöld bármely felsőbb erejétől, áll meghatározásának bevezetőjében. Aliberalizmus nem jelenti azt, hogy bárki bármit tehet; a szabadságjogok érvényesítése senki részéről nem akadályozhatja mások arányos jogérvényesítését.
Filozófiai vonalon többek közöttJohn Stuart Mill (1806–1873) fejlesztette tovább a szabadság fogalmát. A szabadságjogokon belül kettős rendszernek mutatta be a tett és ellenállás, ha úgy tetszik, a cselekvés és nem-cselekvés szabadságát. Mill ugyanakkor A Szabadságról szóló könyvében fontos kulturális lépést is tesz, mikor példát hoz arra, hogy nem-kormányzati csoportok kulturálisan hogyan sérthetik mások szabadságjogait.
A legelső szabadságjog, amit jelenleg ismerünk Mezopotámiából, Urukaginától, Lagas királyától származik, aki védte a polgárok szabadságát a kizsákmányolástól és erőszaktól. Ugyanakkor elég szigorú, sokszor embertelen büntetéseket is szabott a törvénysértőkre.
A suméroknál és görögöknél fontos koncepcióként jelent meg a rabszolgák felszabadítása. Arisztotelész is említi ezt akkor, mikor a demokrácia fejlődéséről ír, ezután a perzsa, az Asóka-vezette buddhista Mauria és a római birodalomból láthatunk példákat.
Az ókor után a politikai szabadságjogok először a középkorban, majd a polgárosodással folyamatosan a 17. századtól és a Felvilágosodással fejlődtek ismét nagyot. A középkori előzményeknek tekintjük az olyan – alapvetően csak a nemesek egyes szabadságjogairól szóló! – dokumentumokat, mint például aMagna Carta Libertatum, vagy példáulMagyarországon azAranybulla.
Atársadalmi szerződés elméletétThomas Hobbes politikafilozófus fektette le Leviathan című 1651-es könyvében. A korábbi szabadságjogi eszmények megerősítése és pontosítása mellett pontosan és külön lefektette a polgári társadalom önálló és államtól független szabadságjogait.
Azemberi jogok mai fogalma is a minden emberre vonatkozó szabadságra és egyenlőségre épül. Az általánosan használt definíció szerint: Az emberi jogok azok a jogok és szabadságjogok, amelyek minden embert születésüktől fogva egyenlően megilletnek.
Akulturális szabadság az egyik legveszélyeztetettebb szabadságjog. Jól látszik ez például a papírkorban a feudális vagy ipari kultúrmonopóliumok kialakulásán, mellyel kapcsolatban többen, példáulTolsztoj,Neumann és mások felemelték szavukat a másolásjogi, vagy szabadalmi korlátokkal szemben.
Az emberiség hatalmas ugrása, a digitális korba való váltás ugyanakkor ismét felerősítette a kulturális önkifejezésben való szabad részvétel lehetőségét, ebbe a térbe belépve mindenki globálisan szerzővé és terjesztővé vált. Aszabad kultúra mozgalom egyes jogok közösségnek való visszaadásával biztosítja a kulturális szabadságot.
A művészi szabadság azt jelenti, hogy a művész szabadon megválaszthatja kifejezni valója tárgyát, módját, a művet nyilvánosságra hozhatja és engedélyt adhat a felhasználásra.
Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata több ponton foglalkozik a kulturális kérdésekkel. A szabadságjogok terén a 27. pontban kijelenti, hogy minden ember egyenlő joggal bír a művészet élvezetére és a tudományos és kulturális haladásban való részvételhez és egyenlő jog illeti meg az abból származó jótéteményekben való osztozásban.
A 19. század során többek között sok szabadságharcban felerősödtek a békemozgalmak.1889-ben a Hágai békekonferencia után elindult például a hágai Állandó Döntőbíróság, mely folyamatosan – többek között a Savarkar ügyben – kifejezte, hogy a szabadságjogok tartós érvényesülését erőszakmentesen látja elérhetőnek. Ez alatt a lelkiismereti szabadságjogok is egyre jobban tudatosultak.
Az általános szabadságjogok lelkiismereti szabadság alapján történő erőszakmentes-tartós érvényesítése követhető modellnek tűnt. Az azóta eltelt több, mint 100 évben az erőszakmentesen kiálló vezetők – mindenekelőttGandhi és példáulMartin Luther King,Nelson Mandela és mások – mozgalmai eredményeket hoztak abban, hogy néhány alapvető szabadságjogot sikerült tartósan érvényesíteni.
"Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk, vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! - A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!"
"...jogom van és lélek vagy agyag még nem vagyok s nem oly becses az irhám, hogy érett fővel szótlanul kibirnám, ha nem vagyok szabad!
Az én vezérem bensőmből vezérel! Emberek, nem vadak - elmék vagyunk! Szivünk, mig vágyat érlel, nem kartoték-adat. Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet, jó szóval oktasd, játszani is engedd szép, komoly fiadat!"
Ez a szócikk részben vagy egészben aLiberty című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
.jpg)