Nemzeti mottó: لا إله إلا الله، محمد رسول الله (Lá iláha illál-láh, Muhammadun rászul Alláh) Nincs más isten, csak Isten, és Mohamed az ő prófétája Nemzeti himnusz: السلام الملكي (asz-Szalám al-Malakíj) Béke legyen a királlyal!
Szaúd-Arábia (arabul: المملكة العربية السعودية,Al-Mamlakah Al-Arabijah Asz-Szaúdijah, Szaúd-arábiai Királyság) több mint 2 millió km²-es országÁzsiában, aKözel-Keleten, azArab-félszigeten.
Itt található aziszlám vallás központja, amekkai szent mecset, amerre minden hívő az imáját végzi (kiblá) és ahová évente hívők milliói zarándokolnak el (haddzs). Az országot néha „a két szent mecset földjének” is nevezik, amekkai ésmedinaimecsetek után, amely az iszlám világ két legszentebb helye.[8] Avahhábizmusállamvallás. A vallásról alkotott kép az országbanfundamentalista, és aziszlám jogot konzervatív módon értelmezik. Szaúd-Arábia támogatja és finanszírozza aziszlamista neofundamentalizmus globális terjedését, amely asaría jogot kívánja érvényesíteni a társadalmakban.
A hadseregén keresztül Szaúd-Arábia aKözel-Kelet egyik legerősebb katonai hatalma. A Jemenben 2015 óta végrehajtott katonai beavatkozásukat nemzetközileg destabilizálónak tekintették és hozzájárult az ottani humanitárius katasztrófához. A bel- és külpolitika különböző kritikái ellenére a nyugati világ legtöbb kormánya jó kapcsolatokat ápol Szaúd-Arábiával, mert országuk erősen függ a kőolajtól. Az olajexportjának köszönhetően a világ egyik leggazdagabb országa[10] és a nagyon magasemberi fejlettségű (HDI) országok közé tartozik.
A Tuwaiq-hegység látképe a főváros,Rijád közelébenTájkép a HidzsázbanTevék az Ad-Dahna sivatagban, az ország középső részénÖntözött területek műholdas képe Tabuk régiójában (ÉNy-Arábia)ARab el-Háli homoksivatagaA Szarawat-hegység képe Taif közelében (Nyugat-Arábia)A Najrán vádi az ország déli részénTájkép a Aszir-hegységben
Felszínének központja az északról és délről kő- és homoksivatagokkal övezettNedzsd kopár fennsíkja. A félsivatagi sztyeppvidéket keletről –Földünkkőolajban leggazdagabb vidéke – aPerzsa-öböl menti síkság határolja. A fennsíkot nyugatról aVörös-tenger árkára meredeken leszakadó hegyvidék kíséri. Gazdaságának alapja hatalmaskőolajvagyona. AFöld legjelentősebb készleteivel rendelkezik és az első számú exportőr is.
Az egész, nagy kiterjedésű országban nincs egyetlenegy állandó vízfolyás vagy természetes tó sem. Az időnként előforduló felhőszakadások vizétvádik vezetik le.
Az ország legnagyobb részére a szélsőségesen meleg és száraz időjárás jellemző. Így nyáron előfordul az 50 °C feletti hőmérséklet is, az eddig mért legmagasabb hőmérséklet 51,7 °C volt. Télen fagy és hó is előfordulhat a belsőbb területeken illetve a magasabb hegyekben, de ezek a természeti jelenségek egy évtized alatt csak egy-kétszer tapasztalhatók. Az eddig mért legalacsonyabb hőmérséklet az ország területén −12 °C volt. Az átlagos téli hőmérséklet januárban 8-20 °C között mozog az ország olyan belsőbb városaiban mintRijád, és 19-29 °C között aVörös-tenger partján fekvőDzsiddában. Az átlagos nyári hőmérséklet júliusban pedig 27-43 °C Rijádban és 27-38 °C Dzsiddában. Az éjszaka az ország belsőbb, sivatagos területein még nyári időszakban is csípősen hűvös, mivel napnyugta után a homok hamar kiadja magából a meleget.Az átlagos évi csapadék mennyisége alacsony (100 mm körüli a legtöbb régióban), de a hirtelen felhőszakadások akár kisebb árvizeket is okozhatnak. Az átlagos évi csapadékmennyiség Rijádban 100 mm és majdnem kizárólag január és május között esik, Dzsiddában 54 mm, ami jellemzően november és január között hullik le.
Noha a területnek, amelyen az állam ma megtalálható, rendkívül ősi történelme van, a Szaúd-család eredete 1744-ig vezethető vissza. Ekkor ugyanisMohamed ibn Szaúd,Diriyah város uralkodója egyesítette erőitMuhammad ibn Abd-al-Wahhab vallási vezetővel. Az így létrejött szövetség képezi az alapját a mai dinasztiának, amely Szaúd-Arábiát irányítja. Az alapítást követő 150 év a Szaúd-dinasztia számára hullámzó sikereket hozott, amint a szaúdi uralkodókEgyiptommal, azOszmán Birodalommal és más helyi dinasztiákkal versengtek a félsziget feletti uralomért.
A mai állam létrejötteAbdul Aziz Ibn Szaúd nevéhez köthető, aki mint a fundamentalistavahabita szekta feje, megszerezte az uralmatNedzsd (1914), majdHidzsáz (1925) felett, és Szaúd-Arábia néven egyesítette a területeket.
1938-ban fedezték fel az ország első óriási kőolajkészletét. A nagyszabású kitermelés 1946-ban indult. Azóta a kőolaj Szaúd-Arábia nemzetközi befolyásának elsődleges alapja.
A szaúdi államabszolút monarchia, amelynek legfontosabb intézménye maga a Szaúd-dinasztia, amelyben a hatalom férfi ágon öröklődik. Az öröklés rendje az iszlám szokásoknak megfelelően nyitott, tehát az aktuális uralkodó jelöli ki legalkalmasabbnak vélt utódját a család férfitagjai közül. Az országnak nincs alkotmánya, sem választott kormánya (nem tartanak általános választásokat), így ezek hiányában a királyi jogkört hivatalosan nem korlátozza más, mint aziszlám szent könyve, aKorán (amely betölti az alkotmány funkcióját) és az iszlám jogrendje, aSaría.
Ugyanakkor a királynak döntései során egyetértésre kell jutnia a vallási vezetőket tömörítőulemával, és a jellemzően az uralkodói család tagjaiból álló Miniszterek Tanácsával. EmellettFahd király a 20. század végén felállított egy – jelenleg 150 fős – királyi tanácsadó testületet aSúrát, amellyel a király szintén konzultál fontosabb döntései előtt.
Az állam irányítására vonatkozóan az egymást követő uralkodók saját szabályokat állítanak fel. A társadalom elismert tagjai több alkalommal szót emeltek már az állam demokratizálásáért,[11] az alkotmányos monarchiáért, a választójog bevezetéséért, de idáig ez az igény süket fülekre talált az uralkodóknál, rosszabb esetben rosszallást és börtönbüntetést vont maga után.
Iszlám jogrendszer, asaríára épülő igazságszolgáltatás. Bár a rabszolgatartást hivatalosan már1962-ben eltörölték, de ma is létező jelenség; ezt – mivel jelentősen rontja az ország nemzetközi megítélését – titkolni próbálják. A szaúdi jogrendszer szerves részét képezi a halálbüntetés, amit időnként nyilvános lefejezésekben testesítenek meg.
2020. április 26-ánSzalman király betiltotta a halálbüntetést az olyan esetekben, amikor a tettes kiskorú volt a bűncselekmény elkövetésének idején.[12] A tilalom azonban nem vonatkozik „a terrorizmus-elleni” törvények kapcsán elítéltekre, márpedig azAmnesty International megítélése szerint ez az egyik leggyakrabban használt eszköz, hogy elsősorban a síita politikai ellenzéket és az emberi jogi aktivistákat halálra ítéljék és kivégezzék.[13]
Az ország népességét 2008 júliusában több mint 28 millió főre becsülték,[16] amely magában foglal több mint öt és félmillió bevándorlót illetve vendégmunkást.A '60-as évekig a lakosság többsége nomád volt, de a robbanásszerű gazdasági fejlődés és a vele járó településszerkezeti változások, településfejlesztések következtében mára 95% letelepedett. A rabszolgatartást 1962-ben törölték el.A születési ráta 2008-ban 28,85 fő, míg ahalálozási ráta 2,49 fő ezer lakosra vetítve. Néhány városban és sűrűn lakott oázisban a népsűrűség meghaladja az 1000 főt négyzetkilométerenként. Az emberek 86%-a városban lakik.
1990-ben 800 000 jemeni vendégmunkást utasítottak ki az országból, ezzel büntetve Jement azIrak elleni háborút ellenző hozzáállása miatt.Megközelítőleg 240 000palesztin él az országban,[mikor?] akik nem kaphatnak állampolgárságot, hogy ne veszítsék el identitásukat és a lehetőséget, hogy a későbbiekben visszatérjenek szülőföldjükre.
Maszdzsid an-Nabaví mecset, aziszlám egyik szent helyeMedinában
A vallás tekintetében az állampolgárok 100%-amuszlim. A szaúdi törvény előírja, hogy minden állampolgárnak muszlimnak kell lennie.[18]
Hivatalos statisztikák szerint az állampolgárok kb. 85%-aszunnita, 15%-asíita.[19] A szunnita iszlám hivatalos és meghatározó formája az országban általában avahhábizmus.[20]
2001-es adat alapján mintegy 1,5 millió indiai dolgozott az országban, akiknek nagy részehindu.[21] Becslések alapján mintegy 1-1,5 milliókeresztény vendégmunkás is van az országban.[22]
RijádAbdulláh király üzleti negyed építés alattRijádban (2015)
Szaúd-Arábia gazdasága az olajra alapul: az állami bevételek 75, az exportbevételek 90%-a[23] ebből származik. Az olajipar állítja elő aGDP 45%-át. Szaúd-Arábia a világ legnagyobb kőolaj-kitermelője és -exportőre;[23] becslések szerint az országban található a Föld olajtartalékainak 24%-a.[24]
A gazdasági mutatók alakulása 2010-2017 között:[25]
Az állami költségvetés a kőolaj-kitermeléstől való egyoldalú függés miatt nagy mértékben ki van téve az olajár-ingadozásnak. Ennek következménye, hogy2015-ben az alacsony olajár miatt a költségvetés hiánya 15%-ra emelkedett.[23]
A területek csak kis százaléka művelhető, mégis a lakosság túlnyomó része földműves. Az öntözetlen földeken rövid tenyészidejű növényeket tudnak termeszteni, amelyek a nyári aszály előtt betakaríthatók. Ilyen a búza, árpa, szőlő, mandula, pisztácia de a szikesedés miatt a földeket pihentetni kell. Az öntözött földeken nagyobb a lehetőség. Nedves szubtrópus növények is termeszthetők, mint például a citrusfélék, de az öntözetlen területek növényei is megteremnek kisebb kockázattal, s nagyobb termésátlaggal.
Feldolgozóipar: kőolaj-finomítás, cement- és műtrágyagyártás, vaskohászat, acélgyártás, elektromos gépgyártás, élelmiszeripar, üveg-, kerámia-, bőr- és háziipar. Az ország legnagyobb ipari vállalata arijádi székhelyűSaudi Arabian Basic Industries Corporation,[26] mely főként kémiai alapanyagokat,műanyagokat ésműtrágyát gyárt. Bányászata a kőolajra és a földgázra épül. Egyéb termékek: gipsz, márvány, tengeri só.
Szaúd-Arábia főbb importtermékei: gépek és berendezések, élelmiszerek, vegyszerek, gépjárművek, textíliák. Legfőbb kiviteli cikkek (90%-ban): kőolaj és kőolajtermékek.
Legfontosabb kereskedelmi partnerei 2017-ben :[27]
Export:Japán 12,2%,Kína 11,7%, Dél-Korea 9%, India 8,9%, USA 8,3%, Egyesült Arab Emírségek 6,7%, Szingapúr 4,2%
Import:Kína 15,4%,USA 13,6%, Egyesült Arab Emírségek 6,5%, Németország 5,8%, Japán 4,1%, India 4,1%, Dél-Korea 4%
Fahd király útjaRijádbanA Medina útDzsidda városábanVonat megy át a sivatagon aDammám-Rijád vonalonNagysebességű vonat Mekka-Medina-Dzsidda közöttKétnyelvű útjelző táblákAz ország főútvonal-hálózata
A Jenadriyah-fesztivál résztvevőiEgy férfi ihramban (a mekkai zarándokok fehér viseletében)Mina sátorvárosa amekkai zarándoklat idejénZarándokok amekkai Nagy Mecset közepén állóKába-szentély körülZarándokok MekkábanAl-Masjid al-Nabawi (mecset) MedinábanAl-Masjid al-Nabawi (mecset) belsejeEgy szaúdi a vendégeit kínáljaarab kávévalFalafel, tipikus szaúdi ételKabsaSzaúdi asszonySzaúdi férfi táncolA Díra-tér Rijádban
A fő tényezők, amelyek befolyásolják Szaúd-Arábia kultúráját, aziszlám örökség és abeduin hagyományok. Az iszlám Szaúd-Arábiaállamvallása, és törvényei megkövetelik, hogy minden állampolgár muszlim legyen.[28] Sem a szaúdi állampolgároknak, sem a vendégmunkásoknak nincs joguk avallásszabadsághoz.[28] A mindennapi életet az iszlám előírásainak betartása és betartatása uralja.
Szaúd Arábia területén van amuszlimok legfontosabb zarándokhelye,Mekka városa, benne aKába-szentély. Az évizarándoklat óriási tömegeket mozgató esemény.
Az országban generációról generációra örökítik tovább a hagyományokat, mint a nemzet legfőbb kultúrkincsét. Így elsősorban az építészetben láthatjuk viszont, ahogy a hagyományos díszítőelemeket nagyszerűen beépítik és alkalmazzák a korszerű építéstechnológiákban.
A hagyományos építészet négy fő típusával találkozhatunk, amelyek egy-egy régióhoz kötődnek, így aNedzsd,Hidzsáz,Aszír és azArab-öböl partvidékének építészeti jellegzetességei.
A szaúd-arábiai konyha hasonló azArab-félsziget és a környező országok gasztronómiájához, továbbá atörök,indiai, perzsa és afrikai konyha is befolyásolta. Aziszlám étrendi törvényeket betartatják: a sertéshús nem megengedett, más állatokat pedig ahalal szerint vágnak le. Népszerű akebab és afalafel, csakúgy, mint ashāwarmā, a pácolt bárány-, birka- vagy a grillezett csirkehúsételek.
A Szaúd-Arábiába érkező külföldi látogatók legnagyobbrészt vallási zarándokokból állnak. 2012-ben 14,3 millió látogató érkezett a királyságba, ezzel a 19. leglátogatottabb ország a világon.[30]
Hosszú időn át az ország egyéni turista vízumot nem adott ki. Turistavízum igénylése csak utazási irodán keresztül volt lehetséges, csoportos úton, minimum 4 fővel.[31]
Az ország 2019 szeptemberétől kezdődően úgy döntött, hogy megváltoztatja a turizmus területére vonatkozó politikát. Bevezették aSzaúd-Arábia eVisa programot, amely lehetővé teszi több mint ötven országból származó emberek számára, hogy online vízumot kérjenek.[31]
↑p. 69: "Most Saudis only two generations ago eked out a subsistence living in rural provinces, but ... urbanization over the past 40 years [so now] .... fully 80% of Saudis now live in one of the country's three major urban centers – Riyadh, Jeddah, and Dammam." -House, Karen Elliott (2012). On Saudi Arabia: Its People, Past, Religion, Fault Lines—and Future. Alfred A. Knopf.ISBN 978-0-307-27216-4.
↑""World Population prospects – Population division"". population.un.org. United Nations Department of Economic and Social Affairs, Population Division.
BODOLÓCZKI Linda:Vallás: megy vagy marad? a szaúd-arábiai királyság napjainkban,SzochálóArchiválva2008. október 12-i dátummal aWayback Machine-ben, 2003 Tél
1 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják 2 Földrajzilag Ázsiához és Európához is tartozik 3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Óceániához tartozónak számítják
.svg)
.JPG)
.JPG)
.jpg)
_without_national_boundaries.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
