Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Szűrös Mátyás | |
.JPG) | |
| Griechisch Tamás felvétele | |
| Született | 1933.szeptember 11. (92 éves) Püspökladány |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | három gyermek |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Aharmadik magyar köztársaság ideiglenesköztársasági elnöke | |
| Hivatali idő 1989.október 23.–1990.május 1. | |
| Miniszterelnök | Németh Miklós |
| Előd | Straub F. Brunó(mint azElnöki Tanács elnöke) |
| Utód | Göncz Árpád |
| AMagyar NépköztársaságOrszággyűlésének elnöke | |
| Hivatali idő 1989.március 10.–1989.október 23. | |
| Előd | Stadinger István |
| Utód | Fodor István |
| Aharmadik magyar köztársaságOrszággyűlésének elnöke | |
| Hivatali idő 1989.október 23.–1990.május 1. | |
| Előd | önmaga |
| Utód | Göncz Árpád |
| Politikai pályafutása | |
| Párt |
|
| Választókerület |
|
 AWikimédia Commons tartalmazSzűrös Mátyás témájú médiaállományokat. | |
Szűrös Mátyás (Püspökladány,1933.szeptember 11. –) magyar politikus, diplomata, azMSZMP vezető politikusa, azOrszággyűlés elnöke, aMagyar Köztársaság ideiglenes köztársasági elnöke, országgyűlési képviselő.
A HajdúböszörményiBocskai István Gimnáziumban érettségizett.
1953-ban kerültMoszkvába, ahol aNemzetközi Kapcsolatok Intézetében(wd) (MGIMO) tanult és1959-ben végzett. Később azMKKE-n és aZrínyi Miklós Katonai Akadémián vett részt posztgraduális képzésen.
1959-től1960-ig a Külügyminisztérium előadója, majd1962-ig főelőadója volt.1962-ben a berlini nagykövetség harmadtitkárává nevezték ki,1965-től pedig azMSZMP KB külügyi osztály politikai munkatársa volt.1974-ben ennek helyettes vezetője lett.1975-ben kinevezték kelet-berlini nagykövetté,1978 és1982 közöttmoszkvai nagykövet volt, majd1983-ig az MSZMP KB külügyi osztályának vezetőjeként dolgozott.
1951 és1956 között azMDP tagja volt, majd1956-ban átiratkozott azMSZMP-be, és1989-ig annak tagja volt.1978-ban mint moszkvai nagykövet bekerült az MSZMP Központi Bizottságába.1983 és1989 között a KB titkára volt. A párt reformkommunista szárnyának egyik képviselője voltPozsgay Imrével ésNémeth Miklóssal együtt.
1985-ben bekerült azOrszággyűlésbe egyéni képviselőként (Püspökladány).1985 és1989 között a külügyi bizottság elnöke,1988 és1989 között pedig az MSZMP-csoport vezetője volt.1989 márciusában azOrszággyűlés elnökévé választották.1989.október 23-án az Országgyűlés erkélyén kikiáltotta aMagyar Köztársaságot, ezáltal Magyarország ideiglenesköztársasági elnöke lett1989.október 23. és1990.május 2. között.1989-ben belépett az MSZMP utódpártjába, aMagyar Szocialista Pártba.
Az1990-es országgyűlési választáson Szűrös volt az MSZP egyetlen olyan képviselője, aki egyéni képviselőként jutott be az Országgyűlésbe. A négyéves ciklus alatt az Országgyűlés alelnökeként dolgozott.1994-ben úgyszintén a püspökladányi választókerületből jutott be. Mivel1998-ban veszített aFidesz jelöltjével,Arnóth Sándorral szemben, így az MSZPHajdú-Bihar megyei területi listájáról szerzett mandátumot. 1985 és 1989, valamint1994 és2002 között azIPU magyar nemzeti csoport elnöke, a magyar-osztrák tagozat elnöke volt. Képviselői munkája során gyakran saját pártja álláspontja ellen szavazott.
2002-ben kilépett azMSZP-ből, és azÚj Baloldal színeiben volt országgyűlési képviselő-, illetve miniszterelnök-jelölt, de a párt csak 0,1%-ot szerzett azországgyűlési választáson.2003-ban átlépett a „történelmi”SZDP-be, majd annak elnökévé választották;2005-ben lemondott tisztségéről.2006-banKistarcsán indult polgármesterjelöltként, sikertelenül.
Németül és oroszul felsőfokon, angolul középfokon beszél.[1]
1989-ben azÓpusztaszeri Nemzeti Történelmi Bizottság elnöke lett, a tisztséget1997-ig viselte.1990-ben a Püspökladány Kultúrájáért Alapítvány elnöke lett.1994 és1999 között azIllyés Alapítvány,1996 és2002 között az Új Nemzeti Színházi Alapítvány elnöke volt.
Apja: Szűrös Lajos (1891–1952), anyja: Kun Juliánna (1908-1985). Nős, második házasságában él, felesége: dr. Takács Andrea jogász, bíró. Első feleségétől két fia – Mátyás (1958) és Iván (1962. február 8.)[2], második feleségétől egy lánya – Lili (1995) – született.[3]
| Elődje: Stadinger István | Utódja: Fodor István |
| Elődje: – |  | Utódja: Göncz Árpád |
Politikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap