Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során.Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segítsmegbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még:A Wikipédia nem az első közlés helye.

Szőkefalva(Seuca)
A szőkefalvi református templom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Maros
Község	Vámosgálfalva
Rang	falu
Községközpont	Vámosgálfalva
Irányítószám	547611
Körzethívószám	0265
SIRUTA-kód	120566
Népesség
Népesség	1003 fő(2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	664 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET,UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 19′ 50″,k. h. 24° 19′ 45″46.330606,24.32907146.330606°N 24.329071°EKoordináták:é. sz. 46° 19′ 50″,k. h. 24° 19′ 45″46.330606,24.32907146.330606°N 24.329071°E
AWikimédia Commons tartalmazSzőkefalva témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Szőkefalva (románulSeuca,németülDunkeldorf) faluRomániában,Maros megyében. KözigazgatásilagVámosgálfalva községhez tartozik.Dicsőszentmártontól 3 km-re keletre aKis-Küküllő bal partján fekszik.

Szőkefalváról visszamenőleg annyit tudniWerbőczy István által, hogy a falu hajdanán aMagyarsáros felé nyúló völgyben feküdt, és a lakosok által végzett fazékkészítésről Fazakasfalvának nevezték, később a Kis-Küküllő déli partjaira tevődött át, és egy bizonyos Szőke nevű család után Szőkefalvának nevezték el.

1314-ben már létezik Terra Zeuke névvel. 1370-es iratokban Zenkefalua, 1374-ben Zenkeffalwa, 1453-ban Zewkefalva és 1587-ben Zeokefalwa. 1698-ban már Szőkefalva, 1750-ben Szeuka, 1854-ben Szőkefalva, németül Dunkeldorf.

A falu eredete, keletkezésének ideje ismeretlen. Az első feljegyzés 1314-ből maradt fenn, de az eredetmondák sokkal régebbi világot elevenítenek fel. Varga Sándor római katolikus plébános 1912-ben ezt írta az egyházközség Domus Historiájába: „... a falu hajdanMagyarsáros felé nyúló völgyben feküdt és a lakosok által űzött fazékkészítésről Fazakasfalvának neveztetett, később aKis-Küküllő déli partjára helyezték s bizonyos Szőke nevű telepedő után kapta a Szőkefalva nevet; termékeny talaja van, mely mindennemű gyümölcsöt és bort terem, de erdeje nincsen ...”

1314-ben említik Gálfalvát, mint Szőkeföldével határos falut. 1468-ban Szőkefalvi Antal Deák itteni birtokait urának és jótevőjének, Rédei János erdélyi alvajdának adta, azzal a kikötéssel, hogy az általa Szőkefalván épített Szent Anna kőegyházat tartsa fenn, s a hagyományozó nejét gyermekeivel együtt tartsa el és védelmezze.

A középkori tisztán katolikus lakosság a reformáció korában átélte a vallási változásokat. 1570-től azunitárius vallásnál állapodtak meg. 1744-től grófHaller Jánosgubernátor felesége,Dániel Zsófia buzgólkodása sok unitáriust a katolikus egyházba térített. 1745-től katolikus plébánia létesült, 1747-ben katolikus iskolája is volt.

1849. január 17-én Szőkefalva ésGálfalva határában csaptak összeBem ésPuchner csapatai; acsata Puchner vereségével végződött.

Atrianoni békeszerződésigKis-Küküllő vármegye Dicsőszentmártoni járásához tartozott.

1948-ban az egyházi iskolákat államosították. 1968-ban a megyésítés alkalmával a települést közigazgatásilag Vámosgálfalvához csatolták. 2007-ben kapta vissza önállóságát.

1995-2005 között 23, világszinten egyedülálló Mária-jelenésről számoltak be az illetékesek, illetve egyetlen vak látnok volt a világon, Márián Rózsika, akinek megjelent Szűz Mária.^[2]

Az első népesség-összeírás 1720-ból való. Ekkor Szőkefalván 11 nemest, 16 jobbágyot, 1 zsellért, 10 egyebet írtak össze. Összesen 38-at.

Napjainkban a falunak 1340 lakosa és 4 temploma van, 4 helyben szolgáló pappal. A lélekszám vallás szerinti megoszlása nagyságrendben: református 500, ortodox görögkeleti 300, katolikus 220, unitárius 100-110 fő.

• Petrichevich-kastély

A szőkefalvi kastélyt a 18. században építtette báróPetrichevich Horváth Dániel. Azállamosítás után az akkori néptanács birtokába került az épületegyüttes, utána pedig a mezőgazdasági termelőszövetkezet, majd az állami gazdaság vette át.

• Az 1808-1809-ben épült katolikus templom.

Aközépkorban már volt a településnekkatolikus temploma. A középkori tisztán katolikus lakosság a reformáció korában átélte a vallási változásokat, és 1570-ben a templom az unitáriusoké lett. 1744-ben grófHaller Jánosgubernátor felesége,Dániel Zsófia visszavette a templomot. Később a katolikusok a templomot lebontották és újat emeltek, melynek oltárát Hoffmayer készítette Haller Jánosné kívánsága szerint, a Bécsből hozatott szent kereszt mintájára, melynek kinyitható üveglapja mögött amáriacelli kegytemplom szobrát vagy reliefjét kívánta elhelyeztetni. 1758-ban aHaller család felújította a templomot, és tornyot építtettek. 1808-1809-benHaller Katalin új templomot építtetett, ezt az épületet 1880-ban tűz pusztította; ekkor égett le aBécsből hozott, messze földön híres Szent Kereszt oltár is.

• Maros megye települései
• Kis-Küküllő vármegye települései

• Forrással nem rendelkező lapok
• Lapok térképekkel