Az osztrák szövetségi kancellár alkotmányos jogállása a német kancellár jogállásától eltérő. A szövetségi kormány minisztereivel szemben nincsen sem utasítási joga(Weisungsrecht), sem irányelveket meghatározó felhatalmazása(Richtlinienkompetenz). Az osztrák szövetségi alkotmányban(Bundesverfassung) foglaltak szerint jogilag egyenrangú a kabinet többi tagjával, tehátelső az egyenlők között (primus inter pares).
A kancellárnak az Osztrák Köztársaság politikai rendszerében elfoglalt helyzete ennek ellenére igen előnyös, mivel joga van bármelyik miniszterének visszahívását javasolni a szövetségi államelnöknél(Bundespräsident). Ezen túlmenően, a legtöbb esetben egyszersmind valamelyik kormányzó párt elnöke is(Vorsitzender), ezáltal személyében különösen jelentős reálpolitikai hatalom összpontosul.
Munkahelye a Szövetségi Kancellária (Bundeskanzleramt), ezBécs I. kerületében, a Ballhausplatz 2. alatt található.
Az osztrák szövetségi kancellárt a szövetségi államelnök(Bundespräsident) nevezi ki, akide jure teljesen szabadon dönthet a kinevezendő személyről,de facto azonban figyelembe kell vennie az osztrák Nemzeti Tanács(Nationalrat) többségi viszonyait. A szövetségi kormány további tagjait a kinevezett szövetségi kancellár javasolja az államelnöknek, kinevezésre.
A felesketés(Angelobung) megtörténte után a szövetségi kormány, és vele a szövetségi kancellár azonnal átveheti az kormányzati ügyeket, az alsóház részéről további megerősítés nem szükséges, de az bármikor visszahívhatja a kormányt, bizalmatlansági indítvány sikeres megszavazása útján.