Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk osztrák államfőről szól. Hasonló címmel lásd még:Szövetségi elnök (egyértelműsítő lap). |
| Ausztria szövetségi elnöke | |||
| |||
 | |||
| Van der Bellen 2021-ben | |||
| Ország | Ausztria | ||
| A tisztséget jelenleg betölti | Alexander Van der Bellen | ||
| Kinevezi | Direkt elnökválasztáson kapott többség után aNemzeti Tanács | ||
| Létrehozva | 1920.november 10. | ||
| Éves fizetése | 349 398euró | ||
| Ausztria szövetségi elnöke weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazAusztria szövetségi elnöke témájú médiaállományokat. | |||
Aszövetségi elnök(Bundespräsident) az Osztrák Köztársaság 6 évre megválasztott államfője. Bár elméletileg az alkotmány nagy hatalommal ruházza fel, szerepe szinte reprezentatív funkciókra korlátozódik. 1951 óta közvetlenül az állampolgárok(Bundesvolk) által történik, megbízása hat évre szól. Irodája abécsiHofburg Lipót-szárnyában található. Terminusa egyszer meghosszabbítható, és legfeljebb tizenkét évig lehet hivatalban.
Jogállása és feladatköre elviekben nagyobb, mint anémet vagysvájci szövetségi elnöknek. Jogállását és hatáskörétAusztriában ún. parlamentáris elnöki köztársaságként definiálják.
Az elnöki tisztség az 1920-as alkotmányban erős volt, így tervbe vették annak reprezentatív funkciókra való korlátozását. A szövetségi elnököt a Szövetségi Gyűlés(Bundesversammlung) választotta.
 | Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
A szövetségi elnök számára aszövetségi kancellár(Bundeskanzler) kinevezését illetően nincs jogi előírás,de jure szabadon dönthet a kinevezendő személyről. A Nemzeti Tanács(Nationalrat) azonban bármikor megvonhatja a bizalmat a kancellártól és a kormányzattól, az államfőnek alkalmaznia kell a politikai gyakorlatot, és figyelembe kell vennie az alsóház többségi viszonyait. Az egyes szövetségi miniszterek(Bundesminister) és államtitkárok kinevezését a kormányfő javasolja.2000 óta létezik egy íratlan törvény, miszerint az elnöknek a választásokon legtöbb mandátumot szerzett párt jelöltjét kell a kormányalakítással megbíznia.
A szövetségi elnök a szövetségi kormány kérésére feloszlathatja az alsóházat, mindazonáltal csak egy alkalommal egy kormányzati perióduson belül.
A szövetségi elnök a szövetségi kormány kérvényezésére, a Szövetségi Tanács (Bundesrat) kétharmados többsége mellett feloszlathatja minden szövetségi tartomány törvényhozását, de ugyancsak egyetlenegy alkalommal élhet ezen jogával egy periódus alatt. Erről egyeztetnie kell a képviselőkkel a gyűlés feloszlatásáról, ilyenkor nem vehetnek részt az üléseken.
Ezen megbízatása a kormányban inkább formális, nem gyakorol közvetlen parancsnoki tevékenységet.
