Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Szóváros(Suarăș) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Alparét |
| Rang | falu |
| Községközpont | Alparét (Bobâlna) |
| Irányítószám | 407096 |
| SIRUTA-kód | 56194 |
| Népesség | |
| Népesség | 132 fő(2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 297 m |
| Időzóna | EET,UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 08′ 10″,k. h. 23° 42′ 41″47.136059,23.71141447.136059°N 23.711414°EKoordináták:é. sz. 47° 08′ 10″,k. h. 23° 42′ 41″47.136059,23.71141447.136059°N 23.711414°E | |
 | |
 | |
 AWikimédia Commons tartalmazSzóváros témájú médiaállományokat. | |
Szóváros (románul:Suarăș) faluRomániában,Erdélyben,Kolozs megyében.
Déstől nyugatra fekvő település.
Neve magyar, mely valószínűleg sóvárosból alakult ki. Egykor itt sólerakó hely lehetett, innen neve, melyet Zlatina is támogat, amely sósvizet jelent.Egy1379-ből való Alparét határjárásáról szóló oklevélben a Salgó szomszédjában említett nagyútnak a neve:"pervenitur ad unam magnam viam Sohtusút vocatam et in eadem via versus possionem Salgó longam spacium eundo etc." Ekkor valószínűleg ez volt a sószállító út ameszesi kapu felé. A Sajtos-út és Salgó közt feküdt.
Szóváros nevét1507-ben említette először oklevél Sowaros néven, mint Alparét tartozékát, s valószínű, hogy birtokosai is ugyanazok lehettek, mint Alparétnek. Egy ez évben kelt oklevél itteni birtokosokként az Ongor család tagjai: Ongor János fiai János és Miklós voltak említve.
Nevének későbbi változatai:1536-ban Zováros,1553-ban Zlatina,1576-ban Zoaros,1589-ben Zavaros,1641-ben Soáros,1733-ban Szovaros,1808-ban Szóváros ~ Sóváros1913-ban Szóváros.
1507-ben e birtok, nádasdi Ongor János fiai János és Miklós örökös nélkül maradva, ezeknek Szobi Mihálylyal kötött kölcsönös örökösödési szerződése alapján, a király adományából Szobi Péter fiára Mihályra szállt.
1527 körül a csicsói uradalomhoz került s így Péter moldvai vajda szerezte meg, aki azt a vádi oláh püspöknek adta, ki a birtokot a kolostorvádi ó hitű monostornak és az ott székelő püspöknek adományozta.
1577-ben egy tanúvallatás szerint e falu1577 előtt Barrabassi János csanádi püspök birtoka volt, aki Barrabassi Ferenc és Mihály, Bogáthi Ozsvátnéval osztozott meg rajta. Neje jogán Kendi Antal kapta a Barrabassiak kihaltával e részeit is, de hűtlensége miatt vagyonát és fejét elvesztette, így a birtok a királynéra szállt, aki Bogáti Anna Alárd Miklósnénak adományozta egy részét, kitől fia örökölte.
Ugyancsak 1577-benBáthory Kristóf a hűtlenségbe esettBekes-pártiKendi Gábor itteni részétKendi Ferencnek adományozza, másik birtokosa Kristóf Deák volt.
1594-ben birtokosaHaller Gábor volt, kinekBáthory Zsigmond adta a hűtlenné vált RadnóthiKendi Ferenc birtokát, mivel ellene több nemessel szövetkezett és más fejedelmet akart választani s ezértKővárba is utazott, ahol ellene titkon tanácskozott, ezért őt és nejét, és gyermekeiket is birtokaiktól megfosztották, és helyébe 1595-ben Haller Gábort iktatták be. idevaló másik birtokos Kereszturi Kristóf volt. De a beiktatásnak Somkereki Erdélyi Gergely a maga, Sajóudvarhelyi Nagy Ferencz és Somkereki Erdélyi Miklós nevében ellene mondott, de úgy látszik eredménytelenül, mert később is Haller Gábornak Bocskai Ilonától való fia György és rokonsága bírta.
Szóváros egykori lakosai magyarok voltak, mint az iktató levelekből kitűnik, de1557-ben már románok lakták.
Atrianoni békeszerződés előttSzolnok-Doboka vármegye Dési járásához tartozott.
1910-ben 408 lakosából 7 magyar, 400 román volt. Ebből 399 görögkatolikus, 8 izraelita volt.
Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg)
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap