Hasonló cikkcímek és megnevezések:Szépfalu (egyértelműsítő lap).

Szépfalu(Frumușeni, Schöndorf)
Római katolikus templom
Szépfalu címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Arad
Község	Szépfalu
Rang	községközpont
Irányítószám	317122
SIRUTA-kód	9315
Népesség
Népesség	1699 fő(2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	58 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	148 m
Időzóna	EET,UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 06′ 00″,k. h. 21° 28′ 60″46.1,21.483346.100000°N 21.483300°EKoordináták:é. sz. 46° 06′ 00″,k. h. 21° 28′ 60″46.1,21.483346.100000°N 21.483300°E
Szépfalu weboldala
AWikimédia Commons tartalmazSzépfalu témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Szépfalu (románul:Frumușeni, korábbanSeredin,németül:Schöndorf) faluRomániában, aBánságban,Arad megyében.

Aradtól 12 kilométerre délkeletre, aMaros bal parti mellékvize mellett, aVingai-magassíkon fekvő, sakktábla alaprajzú település.

Helyén a középkorban egySződi nevű falu terült el, amelyet már az 1080-as években okirat említett:Zeudy. Ez a név az ómagyarSződ személynév (vö.Sződ)-i képzővel ellátott alakjából való. Ez a középkor végén betelepültdélszlávok ajkán változhatott meg úgy, hogy a 18. század második felében, a német beköltözés előtt itt élő román lakosság márSeredin, Sergin vagySefdin néven ismerte. (1484-benZovody, 1528-banZewldin.) ASchöndorf ('szép falu') nevet a német telepítést irányító Carl Samuel von Buchholtlippai sótiszttől kapta. Ebből fordították le magyar nevét (először 1808-ban említik). Mai román neve a német név alapján, hivatalos úton keletkezett (frumos 'szép' +-eni képző). ASchöndorf név eredetét a helyi svábok szájhagyománya egyébként több magas rangú személy látogatásához is kötötte, akik állítólag elcsodálkoztak a hely szépségén. Hogy a nevet mennyire találónak érezték az alapítás utáni évtizedekben, azt tanúsítjaMagda Pál, akik 1819-ben így írt: „itt láthatod az egész Orszban a’ legszebb falukat p. o. Szép falut (Schőndorf)Charlottenburgot (Batizát).”^[2]

Sződit első említésekor, az 1080-as években falut mégSzent László király ésLambert hercegZábrány, Gyarru, Ivánháza és Vadkert falvakkal együtt atiteli prépostságnak adományozta. 1311-ben aBár–Kalán nemzetséghez tartozó Szeri Pósa, majd 1471-ig a tőle származó Sződi család birtoka volt.Katolikusplébánosát 1333–35-ben említették. 1402-benoppidumnak írták. Egy 1471-ből származó okirat megemlékezik a sződi várról, amely talán a maiSchanzberg határrész sáncaira vonatkozik. A vár mellett veszítettCserni Jován, a „fekete ember” hada először csatát 1527-ben,Czibak Imrével szemben.^[3] A maiAngyalkút és Szépfalu között a középkorban kétKér nevű falu is létezett.

A mai falutól másfél kilométerrel északkeletre feküdt a középkorbanBizerebencés apátsága. A terület akkoriban aMaros folyó szigete volt (későbbi nevénHáda), a 20. században a lakosok legelőként használták. Az apátság a legfrissebb ásatások alapján a 11. század végén épült. 1183-ban, első fennmaradt írásos említésekor(monasterium de Bisra) kapta azt a kiváltságot, hogy hajói évente háromszor vámmentesen szállíthattak sót aMaroson. Az 1233-asberegi egyezmény értelmében a monostort(ecclesiae de Bistriensis), amelyet akkor 23 szerzetes lakott, évi négyezer sókocka illette meg. 1321-benByscere, 1322-benByzere néven írták. Miután akegyúri jog kérdésében apátja összekülönbözött Bölcs Bulcsúcsanádi püspökkel, utóbbi 1235-ben rátört a monostorra és apátját 32 szerzetessel együtt fogságba vetette. A pápa közvetítésére kiengedte ugyan őket, de a csanádi káptalan emberei 1236-ban ismét fegyverrel támadtak a monostorra és az apátot lekaszabolták.

A szerzetesi élet később hanyatlásnak indulhatott, mivel a kolostort atatárjárás után ritkán említik, 1423-ben pedig csupán egyetlen szerzetes lakta. Apátját 1552-ben említették utoljára, 1557-ben pedig már nem létezett. A bizerei apát címét az újkorban, 1735-tól egészen a 20. századig ismét adományozták.^[4] Az egykori apátságot azonban sokáig – tévesen – aglogováci romokban keresték és csakGyörffy György azonosította a szépfalusi határban, az ún.Türkenbrunnen ('Török kút' – ma is látható, ám valójában 12. századi) mellett található középkori maradványokkal. Az azonosságot a 2001 és 2008 között lefolytatott ásatások igazolták.

A 15–16. században valószínűleg szerbek, a 18. században románok lakták. 1764 és 66 között 790római katolikus németet költöztettek kétszáz házba, majd a német bevándorlás egészen 1800 körülig folytatódott. A telepesek többsége aRajna-vidékről, a maiBaden-Württembergből,Luxemburgból ésLotaringiából származott. Az új falu mellett, a későbbiWalachenort helyén élő románokat a hatóságok 1765-benKlek pusztára költöztették, ahol megalapítottákKistorák falut. Schöndorfot 1778-ban az ismét létrehozottTemes vármegyéhez csatolták. 1781-ig a kincstáré volt, akkor a serfőzésből meggazdagodottpozsonyi Spech család vásárolta meg. 1815-ben már aPrónay család birtoka volt. 1830 körül 1340 katolikus (német) lakta, akik szép lovakat tenyésztettek.^[5] 1872 és 1893 között aDeutsch család birtokolta. 1898-bankisközségbőlnagyközséggé alakult.^[6] Lakói számára a huszadik század elején fontos bevételi forrást jelentett a kosárfonás. 1945-ben azErdélyi-középhegységből románokat költöztettek be, akik azonban 1989-ig nem építhettek maguknak templomot. Sváb lakói a 20. század második felében, több hullámban elhagyták. 2003-ban vált kiAngyalkút községből és szerveződött önálló községgé,Cseralja faluval.

1880-ban 2403 lakosát írták össze, akik közül 2087 vallotta magát német, 112 román és 71 magyar anyanyelvűnek; 2236 római katolikus, 92ortodox, 28evangélikus és 33református vallásúnak.

2002-ben 1563 fő lakta, közülük 1445 vallotta magát román, 72 magyar és 36 német nemzetiségűnek; 1374 ortodox, 102 római katolikus, 27baptista, 21 református és 18pünkösdi felekezetűnek.

• A középkori bizerei apátság három és félhektáros területét 2001 és 2008 között tárták fel, majd 2008-ban régészeti rezervátummá nyilvánították. A területen felszínre kerültek aSzűz Mária tiszteletére épült kolostortemplomnak, az apát palotájának és egyes melléképületeknek az alapjai, feltárták a temetőt, beazonosították akerengő északiportikuszát, a refektóriumot és az egykori kikötőt, ahol egy 12. században készült, tizenkét és fél méter hosszú dereglye lenyomatára is rábukkantak. A legjelentősebb felfedezés azonban 2003-ban került elő a templomhajójának és déliapszisának padlóján: egy nagyobb, 450×150 centiméteres, három pannóból álló és egy kisebb, 160×150 centiméteresmozaik. A mozaikok 1100 körül, átmenetibizánci–román stílusban készültek és állatfigurákat, valamint növényi motívumokat ábrázolnak.
• Római katolikus temploma 1825-ben épült.Chantal Szent Johanna Franciskát ábrázoló oltárképét a templomkegyura, az egyébkéntevangélikus vallásúPrónay Sándor ajándékozta felesége, Teleki Johanna emlékére.
• Az egykori Klepp-féle gőzmalom körülbelül százötven éves, és még ma is malomként működik.

• A község hivatalos weboldala(románul)
• A Szépfaluról elszármazott svábok weboldala(németül)
• Reiszig Ede:Temes vármegye községei. InMagyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk.Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908. 
• Dumitru Țeicu:Geografia ecleziastică a Banatului medieval. ('A középkori Bánát egyházi földrajza'.) Cluj-Napoca, Presa Universitară Clujeană, 2007
• www.virtualarad.net(románul)
• A szépfalusi ortodox egyházközség weboldala(románul)

• A falu térképe
• Két kép a mozaikról

• Arad megye települései
• Temes vármegye települései

• Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval
• Lapok térképekkel