Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Székelyszabar | |||
 | |||
| A falu látképe, előtérben a római katolikus templommal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Mohácsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kemény Balázs (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7737 | ||
| Körzethívószám | 69 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 515 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 34,95 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 15,48 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 02′ 48″,k. h. 18° 36′ 13″46.046588888889,18.60361111111146.046589°N 18.603611°EKoordináták:é. sz. 46° 02′ 48″,k. h. 18° 36′ 13″46.046588888889,18.60361111111146.046589°N 18.603611°E | |||
  Székelyszabar Pozíció Baranya vármegye térképén | |||
| Székelyszabar weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazSzékelyszabar témájú médiaállományokat. | |||
Székelyszabar, korábban Hercegszabar, (németülSabern) községBaranya vármegyében, aMohácsi járásban.
Mohácstól nem messze északnyugatra fekszik.
A szomszédos települések: északkelet felőlGörcsönydoboka, kelet felőlMohács, dél felőlLánycsók, nyugat felőlKisnyárád, északnyugat felől pedigHimesháza.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az5607-es út, mely MohácstólPécsvárad térségéig húzódik, ezen érhető el mindkét végponti város irányából. Határszélét északnyugaton érinti még azM6-os autópálya is, de annak nincs csomópontja a község területén. Ugyancsak érinti még a Lánycsók-Kisnyárád közti 56 112-es számú mellékút is.
Az először1389-ben Zabar néven említett település a törökök kiűzését követőenKároly főherceg birtoka lett, ezért akkorHercegszabar volt a neve.
ASzékely előtag a falunémet lakossága egy részének kitelepítését követően a helyükbe érkezett székelyekre utal. A település atörök hódoltság alatt, illetve a17. század végére elnéptelenedett.
1930-ban 32 magyar, 1048 német és 1 egyéb anyanyelvű lakosa volt. Amásodik világháború után megváltozott a lakosság összetétele, s az1970-ben a felvidékiekkel és székelyekkel együtt már 502 magyar és 479 német élt itt. A falu egykor a bellyei uradalomhoz is tartozott,1925 és1950 között pedig a kölkedi körjegyzőséghez, így az anyakönyvet is ott vezették. ASzabar helynév alapjául a Sobor személynév szolgált.
Aközség egyedi, különlegescímerét egy1746-ból származó pecsétnyomó mintázata alapján készíttették, s így az ábrája nem a megszokott, a lakosság foglalkozására utaló jel, hanemSzűz Máriát tünteti fel, fején koronával, glóriával, kezébenjogarral, ölében a kis Jézussal. Miután a régi, baranyai pecsétek közül egyedül a szabarin a körirat rövid német szavakkal „Mária segítsége Szabar kínjaira” gondolatot is tartalmazta, a mai címert a heraldikai hagyományoknak megfelelően egylatin felirat fogja körül, amely a fordítás szerint azt fogalmazza meg: „Mindig szükség van fáklyára”.
2001-ben lakosságának 22,5%-a vallotta magát német nemzetiségűnek.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 576 | 566 | 556 | 517 | 541 | 510 | 520 | 518 | 515 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,6%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 1,4% horvátnak, 27,2% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (18,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,5%, református 4,1%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 4,7% (30,2% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 82,7%-a vallotta magát magyarnak, 27,1% németnek, 0,6% horvátnak, 0,4% cigánynak, 0,2% örménynek, 0,2% románnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,6% volt római katolikus, 2,4% református, 0,2% evangélikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 6,9% felekezeten kívüli (38,2% nem válaszolt).[12]
A község templomát1806-ban Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. FőoltárátOlaszországból hozták1927-ben. A régi főoltárt a templom oldalfalán helyezték el.1977-ben festve lett,1980-ban szembemiséző oltárt kapott carrarai márványból.
A templom mellett két kápolna van. Az egyik1877-ben épültSzent Rókus tiszteletére, a másikat, amely ma műemlék jellegű, a Kálvárián alakították ki1882-ben és aFájdalmas Szűz tiszteletére szentelték fel.
A hagyomány szerint Székelyszabar Nagy tölgyfa nevű helye egy védett faóriásra utal. Kétszáz évesre becsülték. Többször villám csapott bele és elszáradt. Az1970-es évek közepén kivágták. E helyhez kötődik a csóvagyújtás népszokása. A farsangvasárnapot követővasárnap a legények hosszú rudakra sáscsóvát, nádcsóvát vagy szalmacsóvát kötöttek. Alkonyatkor kivonultak a dombokon álló két nagy fához. Ott meggyújtották a csóvát és körbeforgatták. A lakosság az udvarokból figyelte őket. Egyesek szerint ez azt jelentette, hogy legyen termékeny a határ, ne legyen jégeső, amerre a tűz világít és amerre a füst száll. A szokás kultikus célja már elhomályosult.
A település Vaskapu nevű külterületi részéhez a magyar történelem egy eseménye kötődik.Pesty Frigyes, a19. század neves tudósa szerint "itt állott 1526-ban 300 pétsi diák őrt a török ellen". Ete János volt mohácsi helytörténész véleménye alapján "a hagyomány szerint Vaskapu neve onnan származik, hogy1526-ban a pécsi egyetem hallgatói itt, mint egy vaskapu álltak ellen a töröknek". E részt nevezik Süssloch-nak is. Valamikor a katonaság lőtere volt. Az itteni csárda közelében még a18. század végén vagy a19. század elején jött létre a német kistelkesek települése.
AMohácsi járás települései | ||
|---|---|---|
| Városok |  | |
| Községek | ||
