Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Szávaszentdemeter

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2023. június 11.

Pontosságellenőrzött

Ez a szócikk a délvidéki Mitrovicáról szól. Hasonló címmel lásd még:Mitrovica (egyértelműsítő lap).
Szávaszentdemeter(Сремска Митровица/Sremska Mitrovica)
Az ortodox templom és környéke
Az ortodox templom és környéke
Szávaszentdemeter címere
Szávaszentdemeter címere
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetSzerémségi
KözségSzávaszentdemeter
Rangváros
Alapítás évei. e. 1. században
PolgármesterZoran Miščević
Irányítószám22000
Körzethívószám+381 22
RendszámSM
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség39 041 fő(2002)[1]+/-
Népsűrűség806 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság80 m
Terület48,4 km²
IdőzónaCET,UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 58′ 12″,k. h. 19° 36′ 45″44.97,19.612544.970000°N 19.612500°EKoordináták:é. sz. 44° 58′ 12″,k. h. 19° 36′ 45″44.97,19.612544.970000°N 19.612500°E
Szávaszentdemeter weboldala
AWikimédia Commons tartalmazSzávaszentdemeter témájú médiaállományokat.


Szávaszentdemeter (szerbülСремска Митровица / Sremska Mitrovica,horvátulSrijemska Mitrovica, Mitrovica,németülSyrmisch Mitrowitz), az ókoriSirmium, városSzerbiában, aVajdaságban, aSzerémségi körzetben. ASzerémi római katolikus egyházmegye püspöki székvárosa.

Fekvése

[szerkesztés]

A város a Szerémi-síkság, a Macsói-síkság és aTarcal-hegység (Fruška Gora) találkozásánál aSzáva bal partján fekszik. Területe a hozzá tartozó falvakkal együtt 73 153 hektár, népessége 85 328 fő.

Közigazgatásilag a következő települések tartoznak még hozzá:

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevét az itt született ortodox vértanúról,Szent Demeterről, valamint a tiszteletére szentelt ősi templomról kapta.

Története

[szerkesztés]

A mai város területén ősi illír-kelta település állott. Azi. e. 1. században a rómaiak hódították meg az akkoriSirmiumot. A város gyors fejlődésnek indult és az1. századra colonia rangra emelkedett.Colonia Flavia Sirmium különleges stratégiai és katonai jelentőséggel bírt.Traianus,Marcus Aurelius ésClaudius innen indította a környező területek elleni hadjáratait. A3. század közepétől az egész pannon térség kereskedelmi központja, amely fontos személyeket is adott a birodalomnak. Itt, vagy a város környékén születettDecius,Aurelianus,Probus ésMaximianus császár, ők valószínűleg valamennyien romanizált illírek voltak, valamint a város névadója, Szent Demeter. Fejlődésének csúcspontját atetrarchia idején érte el, amikor a birodalom négy legfőbb városának egyike volt. Császári palotája,amfiteátruma, pénzverdéje, színháza, számos temploma, fürdője, palotája és pompás villája volt.

A Szent Demeter-templom

A kereszténység elterjedése utánpüspöki székhely lett. Az5. században a virágzásnak ahun hódítás vetett véget, amelyet agepidáké, majd akeleti gótoké követett.I. Jusztinianosz alatt aBizánci Birodalom része lett, majd a6. század második felében Szerémségetavarok foglalták el. Sirmiumot582-ben földig lerombolták. Az avarokkal együttSzerémségbe ekkorszlávok telepedtek le.

820-ban abolgároké lett a város, és a845. évipaderborni békeszerződés is a kezükön hagyta.[2]A bolgárok akereszténység felvételével újra püspökséget alapítottak itt. A magyarokhonfoglalása után a város felváltva holMagyarországhoz, hol aBizánci Birodalomhoz tartozott.1180-ban a bizánciak távozása után a város romokban hevert, a Szent Demeter-monostort a magyarok várrá építették át. A13. században az újjáépült város aSzávaszentdemeter (civitas Sancti Demetri) nevet kapta, mely oklevélben1362-ben fordul elő először.

Atörök hódoltság nyomán magyar lakossága északra menekült és ettől kezdve szerb város lett és majdnem egy évszázadig Szerbiához tartozott.1521-ben a város és az egész Szerémség hosszú időre török kézre került. A török uralom teljesen megváltoztatta a várost, amely a keleti városok sajátosságait (széles utcák,dzsámik,minaretek) öltötte magára. Atörökök innen igazgatták a Szerémséget. Apozsareváci békével a város felszabadult a török iga alól, és aHabsburg Birodalom része lett. A18. század közepétől a 9.péterváradi katonai határőrvidék székhelye lett, melynek itt létesült parancsnoki központja. A város atrianoni békeszerződésigSzerém vármegyeMitrovicai járásának székhelye volt.

Lakossága

[szerkesztés]

1991-ben: 38 834 lakos közte 26 943szerb (69,37%), 4836jugoszláv (12,45%), 3162 horvát (8,14%), 732ruszin (1,88%), 617 magyar (1,58%), 340montenegrói (0,87%) és egyéb (cigány,macedón, szlovák,albán stb.).

2002-ben: 39 094 lakos közte 31 127 szerb (79,64%), 2130horvát (5,44%), 961jugoszláv (2,45%), 620 ruszin (1,58%), 524magyar (1,34%), 185 montenegrói (0,47%) és egyéb (cigány, macedón,szlovák, albán stb.).

Látnivalók

[szerkesztés]
  • A Žitni-téren látható az ókori városközpont egy része a császári palota és a Szent Demeter-bazilika maradványival.
  • ASzerémségi Múzeum (gazdag ókori gyűjteménnyel).
  • Szent Demeter-templom
  • Görögkatolikus templom
  • Római katolikus templom
  • Szent István-kápolna
  • SirmiumiSzent Vértanúk temploma
  • A várostól nem messze található aFruška Gora Nemzeti Park, különlegesen ritka flórájával és faunájával nyújt élményt.
A Szent Iréné-híd a Száva folyón

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004.ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9 
  2. H. Tóth Imre: Metód 28. o.

Források

[szerkesztés]
ASzerémségi körzet települései
Szávaszentdemeter község
(Opština Sremska Mitrovica)
India község(Opština Inđija)
Ürög község(Opština Irig)
Pecsince község(Opština Pećinci)
Árpatarló község(Opština Ruma)
Ópazova község(Opština Stara Pazova)
Sid község(Opština Šid)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szávaszentdemeter&oldid=25845654
Kategória:
Rejtett kategória:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp