Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Szászváros(Orăștie, Broos) | |||
 | |||
| A főtér házai | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Hunyad | ||
| Rang | municípium | ||
| Községközpont | Orăștie | ||
| Polgármester | Ovidiu-Laurențiu Bălan (Szociálliberális Unió), 2012 | ||
| Irányítószám | 335700 | ||
| Körzethívószám | 0x54[1] | ||
| SIRUTA-kód | 87638 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 16 825 fő(2021. dec. 1.)[2] | ||
| Magyar lakosság | 207 (1%, 2021)[3] | ||
| Népsűrűség | 640 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 220 m | ||
| Terület | 38,62 km² | ||
| Időzóna | EET,UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 50′ 25″,k. h. 23° 11′ 58″45.840277777778,23.19944444444445.840278°N 23.199444°EKoordináták:é. sz. 45° 50′ 25″,k. h. 23° 11′ 58″45.840277777778,23.19944444444445.840278°N 23.199444°E | |||
 | |||
| Szászváros weboldala | |||
 | |||
 AWikimédia Commons tartalmazSzászváros témájú médiaállományokat. | |||
Szászváros (románulOrăștie [o̞rəʃ'tie̞],németülBroos,szászulBros,latinulSaxopolis)megyei jogú városRomániában,Erdélyben,Hunyad megyében.
AKenyérmező nyugati peremén, azE68-as főút mentén, aMarostól öt km-re délre,Dévától 24 km-re keletre,Gyulafehérvártól 50 km-re délnyugatra fekszik. Vasútállomása a városon kívül, a központtól három km-re északkeletre található.
Magyarul kezdetben csakVárasnak nevezték (1224-ben, azAndreanumbanWaras,1291-benWrasio,1302-benWarasium,1332-benVarosio,1403-banBrasium), folyóvizét pedigVárosvíznek (maSzászvárosvíz). Avár vagy a mai várat megelőzőföldvárra utal, vagy egy még föltáratlan másikra, amelyet a várostól nyugatra fekvő dombon sejtenek. Előtagjátszász telepeseiről kapta, így először1421-ben említik:Zazwaros. ArománOrăștie a magyar névből alakult ki, a szókezdő bilabiális zöngés spiráns(β) vokalizálódásával (vö. románoraș 'város'), de a végződés eredete kérdéses. Anémet név vagy szintén a magyarVárosból, vagy pedig középkori védőszentjének,Szent Ambrusnak a nevéből való.
Helyén már aszászok beköltözése előtt is település létezett. Korábbi lakossága helyére a12. század második felében szászok települtek.1224-ben azAndreanum mint aKirályföld nyugati végpontját nevezte meg (a keletiBarót volt).1239 körülferencesek telepedtek le a városban és feltehetőleg ők alapították első iskoláját is, amely1332-ben már működött.1309-ben dékanátus vagy káptalan székhelye volt. A körülötte létrejöttSzászvárosszéket először1334-ben említették. A városban ekkor 344 füstöt írtak össze, tehát kb. 1376 lakosa volt.1376-ban 25 mesterséget űztek a városban a 19céhbe tömörült mesteremberek.
1479-ben aMaros völgyén benyomulótörök csapatok elpusztították a várost. A lakosságon belül valószínűleg ugyan továbbra is többségben maradtak a szászok, de új elemként megjelentek az ekkor beköltözött magyar és román polgárok.[4]1486-tól magyarok és románok is helyet foglaltak a városi tanácsban.1491-ben királyi rendelet írta elő, hogy a várost paritásos alapon vezessék szászok és magyarok. Akirálybírót már1464 óta maga a város választhatta. Ezután az évente cserélődő királybírói ésszékbírói tisztség egyikét mindig a magyarok, a másikát a szászok jelöltje töltötte be. A céhek élén is felváltva álltak magyar és szász céhmesterek.1504-ben ahavasalföldi származású Istvánt,Oláh Miklós apját választották a város bírájává, az1520-as években pedig testvérét, Mátét királybíróvá.[5]
1509-benTemesvárról,Lippáról,Borosjenőről és aBánságból a török ellen menekülő magyarok költöztek a városba.1532-ben 161 portáját írták össze. A város reformációjának pontos dátumát nem ismerjük, de valószínű, hogy a többi szász székhez hasonlóan korán végbement. Az első biztos adat arra nézve, hogy Szászváros elfogadta a megtisztított hitet, a16. század közepe tájáról származik:Károlyi Boldi Sebestyén, alutheri irányhoz közel álló prédikátor, agyulafehérvári iskola egykori rektora1558-ban kezdte el szolgálatát a városban.[6] Akálvini reformációt követően egykori plébániatemplomának papja a református irányt követte, de külön lelkészt tartottak a lutheránus vallás mellett maradt szászok is.1581-ben már biztosan létezettunitárius egyháza, igaz, valószínűleg csak a következő század első feléig. És mivel aHunyad megyei kálvinizmus szellemi központjává lett, jórészt innen irányították a románság reformációját is.1582-ben itt nyomtatta kiTordasi Mihály püspök felügyelete alatt Șerban Coresi és Marian diák aSzászvárosi Ószövetséget,Mózes első két könyvénekromán fordítását.
1572-benBáthory István fejedelem a szászok követelésére ismét elrendelte, hogy a városi tanácsba a magyarok és a szászok egyenlő számú képviselőt válasszanak.1585.május 11-én a városban halt megGeszti Ferenc erdélyi főkapitány és a Szászvárosi Ószövetség mecénása; állítólagGiorgio Biandrata mérgeztette meg.1602–1603 telén négyszáz, Elias Tech parancsnoksága alatt álló császári zsoldost szállásoltak be a városba. ÁprilisbanBethlen GáborLugos felől közeledő,Székely Mózes-párti serege és a török éstatár segédcsapatok elől a zsoldosok a vártemplomban kerestek volna menedéket, de a Bányai (Deák) Mihálykirálybíró vezette polgárság nemcsak a kapukat zárta be előttük, de utánuk vezette a megérkező támadókat, akik aGergya-erdőben tizenegy fő kivételével valamennyiüket lemészárolták.Bastaaugusztus 7-én megtorlásul felakasztatta a királybírót és a városi tanács két tagját.1628-ban azerdélyi szász univerzitás ismét kötelezte a várost a paritásos vezetés fenntartására, amely ezután1848-ig fennmaradt.
1661-benAli basa serege fölégette.1663-banI. Apafi Mihály emelte kollégiumi rangra iskoláját, amelyet korábbanBáthory Gábor, majdI. Rákóczi György is jelentős adományokkal támogatott. Beiratkozási anyakönyvei1669-től maradtak ránk.[7] Az iskolagyulafehérvári,marosvásárhelyi,nagyenyedi,fogarasi ésszékelyudvarhelyi társával együtt az erdélyi református egyház legtekintélyesebb szellemi műhelyeinek sorába tartozott. Tanulói jórészt Hunyad vármegyéből kerültek ki,[8] ahol évszázadokig nem létezett középfokú oktatási intézmény. Hagyományosan nagyszámú román diák látogatta: az 1866/67-es tanévben például a 217 magyar mellett 124 román nemzetiségű tanulót mutattak ki,[9]1877 és1894 között a románok aránya 26% és 43% között, míg a németeké 4% és 9% között mozgott.[10]Kuun Kocsárd egyházmegyei főgondnok1868-ban négyezer,1877-ben ötvenezer forint értékűúrbéri kötvényt tett letétbe, melynek kamatait részben a szórványban élő, a magyar nyelvet rosszul vagy egyáltalán nem beszélő Hunyad megyei református gyermekek taníttatására rendelte fordítani. Az iskolát még 1877-ben róla nevezték elKún-kollégiumnak.[11]
1725-ben aferencesek visszaköltöztek a városba és1730-banrómai katolikus egyházközséget hoztak létre.1726-ban, miután evangélikus szászoknak és református magyaroknak egyazon templomot kellett megosztaniuk, közösesperességet is szerveztek, amelynek két évig református, két évig evangélikus lelkész állt az élén.1731-benortodox népiskolája alakult. Nem sokkal később a város románságának egy része tartósangörögkatolikus hitre tért. A görögkatolikus egyházközség azonban szegény maradt, és egy memoár szerint azelső világháború elején többségében cigányokból állt.[12]
1727-ben alapították a város első gyógyszertárát.[13]1750-ben 474 háztartását jegyezték föl.1752 és1758 között kb. négyszázlandlert telepítettek be, de ezek nagy része nemsokára továbbköltözött.1784-ben a város, aparasztok bosszújától tartva nem fogadta be a menekülő nemeseket. A19. század első felében viszont a Hunyad megyei birtokos nemesség szokásos téli tartózkodási helyévé vált, ahol1837-ben magyar kaszinót is alapítottak.[14] Az1841–1842-es erdélyi országgyűlésen követe, Lészay Dániel a liberális ellenzékhez húzott, ezért aSzász Universitas lemondatta.
1848 tavaszán a város magyar és román lakói közös, uniópárti tüntetést tartottak, melynek éle elsősorban a Szász Universitas ellen irányult.1849.február 6-ánBem serege rohammal foglalta el, de 7-én vereséget szenvedett a császáriaktól. Az itt vívott harcokban zúzta össze Bem jobb kezének középső ujját egy golyó.1850-ben kivégezték osztrák születésű forradalmi városparancsnokát, Hauck Lajos honvédőrnagyot.[15]1851-ben leválasztották a Szászföldről.1854 és1861 között kerületi székhely volt. Ezután másfél évtizedre még feltámasztottákSzászvárosszéket, de1876-banHunyad vármegyéhez csatolták, amelynek székhelyeDéva maradt. Szászvárosrendezett tanácsú városi címet kapott és járási székhely lett. A városi képviselőtestület nemzetiségi alapon elkülönült „klubokra”: magyarra, románra és szászra oszlott. Adualista korszak elején megkötött megállapodás értelmében a városi tisztségeket arányosan osztották föl a nemzetiségek között és mind a három nemzetiség nyelvét jegyzőkönyvi nyelvvé nyilvánították.[16] A paktum1909-ig maradt érvényben.
Mint más többnemzetiségű erdélyi városokban, a nemzetiségi elitek itt is külön-külön alapítottak pénzintézeteket:1869-ben a szászokBrooser Vorschussverein,1872-ben a magyarokSzászvárosi Takarékpénztár,1886-ban pedig a románokArdeleana néven. A20. század kezdetére utcáit jó minőségű utcakő fedte, a közvilágítást villannyal biztosították, a főteret és a fontosabb utcákat fásították, a város szélén gondozott közpark épült, kórház, gőzfürdő és1907-től uszoda működött benne.[17]1911-ben hat újságja jelent meg, csupán eggyel kevesebb, mintNagyszebennek. A leghosszabb ideig a magyar nyelvűSzászvárost adták ki (1896 és1914 között), a legnagyobb jelentőségre azonban két rövidebb életű, román nyelvű kiadvány tett szert: a Ioan Mihu földbirtokos és Ioan Moța ortodox esperes[18] által szerkesztettLibertatea (1902–1912), aRomán Nemzeti PártAurel Vlad szászvárosi ügyvéd vezette aktivista, fiatalokból álló csoportjának szócsöve és a Sebastian Bornemisa könyvkereskedő és nyomdász által szerkesztettCosinzeana (1911–1914), a századelőMagyarországán aLuceafărul mellett a legnívósabb román irodalmi lap (többek köztIon Agârbiceanu,Ilarie Chendi,Aron Cotruș,Victor Eftimiu ésLiviu Rebreanu írásait közölte).
ACeaușescu-korszakban mint adák királyok fővárosához legközelebb fekvő város tett szert szimbolikus jelentőségre. Municípiumi rangot1995-ben kapott.
A városban két középfokú oktatási intézmény működik. Az Aurel Vlaicu Főgimnázium[28] a volt református kollégium 1901-ben épült reprezentatív „új” épületében, a Nikolaus Olahus Iskolacsoport pedig a volt állami polgári leányiskola 1900-ból való épületében.[29]
Szászváros testvérvárosai a következők:[30]
Rahat,Izrael
Fenouillet,Franciaország
Criuleni,Moldova
Sliedrecht,Hollandia
Helmstedt,Németország
Gerasza,Jordánia
Hunyad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg)
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
