A településen világörökségi helyszín található

Szászkézd(Saschiz, Keisd)
A falu látképe
Szászkézd címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Maros
Község	Szászkézd
Rang	községközpont
Irányítószám	547510
Körzethívószám	0x65[1]
SIRUTA-kód	119215
Népesség
Népesség	1559 fő(2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	34 (2011)[2]
Népsűrűség	15,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	410 m
Terület	98,21 km²
Időzóna	EET,UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 11′,k. h. 24° 58′46.183333333333,24.96666666666746.183333°N 24.966667°EKoordináták:é. sz. 46° 11′,k. h. 24° 58′46.183333333333,24.96666666666746.183333°N 24.966667°E
Szászkézd weboldala
AWikimédia Commons tartalmazSzászkézd témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Szászkézd (románulSaschiz,németülKeisd,szászulKisd) faluRomániában,Erdélyben,Maros megyében.

Segesvártól 20 km-re délkeletre, a történetiKirályföld szélén fekszik.

Neve a magyarKeszi törzsnévből, ez pedig talánkéz főnévből való. Előtagja a betelepült szászokra utal. ElőszörKizd néven, 1308–1310-ben szerepelt, későbbi említései:Kezd ésKyzdy (1345),Zaazkezd (1459). Román neve a magyarból való. A két világháború között románul aBrâncoveni nevet viselte.

1161 után települtszékelyekkel. Őket a13. század elején a maiKézdiszékbe költöztették, amely a településről kapta a nevét. Helyükre még 1231 előttszászokat telepítettek. A székelyek emlékét aSegesvárra vezető utcaSeklergasse (Zekelgasse,románul:Țecălgos) neve őrzi.

Első említésétől fogvadékanátus székhelye. 1337 és 1440 között az ún. Szászkézdszék székhelye is volt,királybíróval. A15. század közepén aszék központjátKőhalomra helyezték át. 1419-ben említették először városként („civitatis nostrae Zaazkyzd”, későbboppidum). 1450-ben már biztosan létezett a városi esküdtek tanácsa, 1479-ben pedig szabadalomlevelet kapott a szászkézdi szűcsökcéhe. 1467-ben itt jártMátyás király és innen bocsátott ki egy oklevelet. 1488-ban 209 gazdát, nyolc pásztort, hét szegényt, két malmot és egy iskolamestert írtak össze benne. 1508-ből ismerjük a vargák, 1535-ből a kovácsok céhét, a17. század elejéről a kádárokét és a fazekasokét is. 1570-benispotálya is volt. 1577-ben háromnapos országos vásár tartására kapott szabadalmat. 1593-ban 304 adófizetőjét írták össze. 1663-banI. Apafi Mihály országgyűlést tartott Szászkézden.

Évszázadokon keresztülSegesvárral is versengett, ugyan a15. század második felétőlSegesvárszékhez tartozott. A hadak vonulásától és természeti csapásoktól sújtott szászkézdiek 1673-ban fellázadtakSegesvár ellen, amiért a város nem tartotta tiszteletben bíráskodási és bíróválasztási jogukat. Delegációjukat, amely bejelentette, hogy ezentúl saját magukat kívánják igazgatni, a segesvári szenátus börtönbe vetette. A konfliktus több évig tartott, végül 1677 decemberében katonaságot vezényeltek Szászkézdre, hogy lecsillapítsa a közhangulatot, az országgyűlés pedig 1678-ban megerősítette a település Segesvárszékhez tartozását.Evangélikus egyháza 1766-ban 482 férfit és 526 asszonyt számlált. 1786-ban 41 polgár, 180 szabadparaszt, 168zsellér és 37 más család lakta. 1770-ben még csupán húsz román és ugyanannyi cigány család, a19. század elején már mintegy nyolcvan román és harminc cigány család is élt Szászkézden – közben románjobbágyok költöztek be, főleg a környező jobbágyfalvakból.Ortodox egyháza 1820-ban vált önállóvá,görögkatolikus gyülekezete pedig 1827-ben alakult, húsz családdal. A két felekezet 1846-ig ugyanazt a templomot használta.

1876-banNagyküküllő vármegyéhez csatolták. 1899 és 1913 között az egyik olyanerdélyi község volt, ahonnan a legnagyobb arányban vándoroltak ki a lakosokAmerikába, szászok és románok egyaránt.

Környéke 1883 óta^[3] akomlótermesztés központja, de jelentős volt a szőlőtermesztés és az állattenyésztés is. ACeauşescu-diktatúra idején szász lakosságának nagy részét eladtákNyugat-Németországnak, az itt maradtak nagy része az 1990 utáni években követte a falu szász közösségét Németországba.

• 1850-ben 1941 lakosából 1218 volt német, 427 román és 294 cigány nemzetiségű; 1204 evangélikus, 546 ortodox, 176 görögkatolikus és 15 római katolikus vallású.
• 1893-ban Nagyküküllő vármegyében itt élt a legtöbb cigány, 403 fő.
• 1900-ban 2163 lakosából 1271 volt német, 838 román és 54 magyar anyanyelvű; 1266 evangélikus, 843 ortodox, 36 református és 17 római katolikus vallású.
• 2002-ben 1532 lakosából 1358 vallotta magát román, 80 német, 45 magyar és 45 cigány nemzetiségűnek; 1404 ortodox, 78 evangélikus, 20 református és 14 római katolikus vallású.

• Szászevangélikus temploma 1493 és 1497 között épült, 1663-ban országgyűlés színhelye volt. 1677-ben teljesen átépítették, 1878–1879-ben boltozatát lecserélték. Az1520-as években kezdték erődíteni, de védőfalait a19. században lerombolták. Eredetileg a15. században épült tornyát 1677-ben építették át asegesvári óratorony mintájára. 1832-ben átépítették. 1986-ban egyföldrengés súlyosan megrongálta.
• A falu nyugati szélén emelkedő 536 m magas hegyen állnakparasztvárának tekintélyes maradványai. 1347 után építették és a környező falvak lakosságának szolgált mentshelyül. Háromszoros falgyűrű vette körül, falai 9–10 méter magasak voltak, hat négyemeletes torony védte. 1704-ben elfoglalták akurucok, de rövidesen visszafoglalták a császáriak. A20. század elején még épen állt, később a lakosok széthordták. A várhegy alatt aközépkor végén kolostor állt.
• A település legrégibb háza alighanem a 176. számú, amelynek mestergerendáján 1702-es dátum látható. A 18. században két nagy tűzvész pusztította Szászkézd házait: 1714-ben a főtér környéke égett le, 1791-ben pedig több teljes utca.

• 1700 körül kezdték készíteni a híres, jellegzeteskobaltkék, mázas kerámiát, fehérsgraffito díszítéssel.
• A17–18. században asztalosközpontnak is számított. Mesterei keresettkazettás mennyezeteket ésszószékkoronákat készítettek és díszítettek.

• Itt született a18. század elejénUmling Lőrinc asztalos–festő.
• Itt született1707.április 17-énGeorg Jeremias Haner történetíró,evangélikusszuperintendens.
• Itt született1911.október 11-én Ion Dacian (ered.Pulcă) operaénekes, abukarestioperettszínház névadója.
• Itt született1940.július 20-ánDan Voiculescu zeneszerző.

• 
  Az evangélikus templom
• 
  Az óratorony
• 
  Az evangélikus templom oltára
• 
  A templom orgonája
• 
  A templom belső képe
• 
• 
• 
• 
  A vár
• 
• 
• 
• 
• 
  A vár - 2011
• 
  Szászkézdi tál azErdélyi Néprajzi Múzeum állandó kiállításából

• Florentina Călugăr (Coord.):Monografia comunei Saschiz: Saschiz, Cloașterf, Mihai Viteazu. Târgu Mureș, 2012[1]PDF
• Csupor István:Erdély népi kerámiaművészete. Bp., é. n.
• A község hivatalos website-ja, sok fényképpel(angolul)(németül)(franciául)
• A település története(németül)
• A parasztvár a „jupiter.elte.hu”-n(magyarul)
• Léstyán Ferenc:Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000.ISBN 973-9203-56-6 

• P. Szalay Emőke: Szászkézdi kerámiák a Déry Múzeumban.Néprajzi Látóhatár 1998/3–4. sz.[2]PDF
• Szászkézdi szász hagyományok[3](németül)
• Képek a faluról és a templomrólArchiválva2007. április 17-i dátummal aWayback Machine-ben
• Videó a faluról
• Szászkézdi ház a bukaresti falumúzeumban

• Maros megye települései
• Erdély erődtemplomos falvai
• Nagy-Küküllő vármegye települései

• Lapok térképekkel