Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Szántó Béla | |
 | |
| Született | Schreiber Béla 1881.február 1.[1] Homokkomárom |
| Elhunyt | 1951.június 1.(70 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Sírhelye | Fiumei úti sírkert[3] |
 AWikimédia Commons tartalmazSzántó Béla témájú médiaállományokat. | |
Szántó Béla Lőb (szül.Schreiber Béla,[4]Homokkomárom,1881.február 1.[5] –Budapest,1951.június 1.) tisztviselő, politikus.
Zsidó családból származott, mint Schreiber Sándor és Günsberger Lina fia. Az elemi iskolátHomokkomáromban kezdte el, későbbNagykanizsán járt a polgári fiúiskolába. 1900-ban végzett a felsőkereskedelmi iskolában, könyvelőként állt munkába Kanizsán. 1901-ben költözött felBudapestre, ahol mint magántisztviselő dolgozott. 1904-ben lett tagja aSzociáldemokrata Pártnak. 1906-ban alapították meg a Magyarországi Magántisztviselők Egyesületét, melynek ő nyerte el elnöki tisztjét. Az antimilitarista mozgalomban is részt vett.
1911. február 18-án Budapesten, az Erzsébetvárosban hazásságot kötött Feldbránd (Krammer) Mária polgári iskolai tanárnővel, Feldbránd Izrael és Treibitsch Zsófia lányával.[6]
ABudapesti Katonatanács egyik vezetője volt az1918-as polgári demokratikus forradalom alatt. AKMP egyik alapító tagja, valamint titkára volt aKözponti Bizottságnak. 1919 februárjában több kommunistával együtt letartóztatták.[7] A gyűjtőfogházban egyik aláírója volt a MSZDP és a KMP egyesülését, illetve a proletárdiktatúra kikiáltását kimondó nyilatkozatnak.[8] AMagyarországi Tanácsköztársaság idején hadügyinépbiztosként tevékenykedett, illetve szervezte aVörös Hadsereget is. 1911-ben[9] és 1919-ben is vallási felekezeten kívül álló volt.[10]
Miután a Tanácsköztársaság megbukott, előszörBécsbe, aztánBerlinbe, végül aSzovjetunióba emigrált. Itt később tagja volt Szakszervezeti Internacionálénak aKommunista Internacionálénak. 1927-ben illegális pártmunkát végzettMagyarországon, 1932-től 1938-ig pedig újfent a Szovjetunióban a Nehézipari Népbiztosság Állami Tudományos Könyvtárának lett az igazgatója. Amásodik világháború előtt és alatt közreműködött amoszkvai rádiómagyar adásaiban és a Szovjet Tájékoztató Irodánál is dolgozott.
1946-ban tért vissza Magyarországra, a szövetkezeti mozgalom egyik vezetője lett. 1948-tólvarsói követként dolgozott, míg 1950-ben vissza nem rendelték. Szívrohamban hunyt el.
Testvére voltSzántó Zoltán ésSzántó Rezső,[11] ésSzántó Gizella.
