Svédország (svédül:Sverige ([ˈsværjɛ])kiejtéseⓘ), hivatalos nevén aSvéd Királyság (svédül:Konungariket Sverige,kiejtéseⓘ),skandináv országÉszak-Európában. Az ország szárazföldi határait nyugatonNorvégia, északkeletenFinnország képzi, míg délen az Öresund tengerszoroson épültÖresund hídon átDániával van szárazföldi összeköttetése. A 2400 km hosszú tengeri határa nyugaton aSkagerrak, aKattegat, valamint azÖresundtengerszoros, délen és keleten pedig aBalti-tenger. AzEurópai Unió 3. legnagyobb ésÉszak-Európa legnagyobbországa. A népessége a 2020-as években már több mint 10 millió fő, melynek mintegy 85%-a él városokban. A népességszám a bevándorlás hatására folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Magasabb népsűrűsége leginkább a déli területekre koncentrálódik. Az országdéli részét túlnyomórészt mezőgazdasági területek, míg azészaki részét sűrű,hegyekkel tarkított erdőségek borítják.
Svédország földrajzilag aSkandináv-félsziget keleti és déli részén terül el, nyugatról és északrólNorvégia, keletről pedigFinnország határolja, valamint tengeri határokat oszt délrőlDániával. Az ország területe 450 295 km², ezzel az56. legnagyobb ország aFöldön. A két legnagyobb svédszigetGotland melynek fővárosa Visby ésÖland, mindkettő népszerű üdülési célpont. ABalti-tenger másik nagy szigete a Finnországhoz tartozóÅland, amelynek ennek ellenére hivatalos nyelve asvéd, és lakosságát is nagy részben (91,2%)svédek teszik ki. Az ország nyugati vidékein aSkandináv-hegység fut végig, melynek legmagasabb pontja aKiruna közelében található, 2104 méter magasságúKebnekaise. A magashegység lehetőséget nyújt a téli sportok kedvelőineksíelésre is. Svédország három legnagyobb tava aVänern, aVättern és aMälaren. A Skandináv-hegységből általában keletre, párhuzamosan haladó folyók nagy esésük miatt jelentős vízerőkészlettel rendelkeznek.
Svédországot három nagy vidékre osztják, melyek 25 tájegységre, úgynevezettlandskapra bomlanak a következők szerint:
Északi fekvése ellenére Svédország legnagyobb részénmérsékelt éghajlat uralkodik aGolf-áramlatnak köszönhetően, de Dániához és Norvégiához képest éghajlata hidegebb, mert a Golf-áramlat hatása itt már csak erősen korlátozottan érvényesül. A nyár rövid, Stockholm környékén csak négy és fél hónap fagymentes. Az ország középső részét 3-4, északi tájait 6-7 hónapig is hótakaró fedi. Az évi csapadékmennyiség a Skandináv-hegységesőárnyéka miatt csak 400–600 mm, a mezőgazdaság számára kedvezőtlen eloszlásban: tavasszal kevés eső esik, ősszel viszont sok a csapadék. Az állattenyésztés természeti feltételei valamivel kedvezőbbek, mint a földművelésé. A talaj általában gyenge minőségűpodzol és láptalaj. Barna erdőtalajok csak délen és Östergötlandban vannak.[10]
Svédország közel kétharmadát ma is erdő borítja. Dél-Svédországban alombhullató fák, míg északon afenyők dominálnak. Svédország legészakibb,sarkkörön túlra nyúló részén az év téli szakaszában nem kel fel a nap, míg nyáron 24 órás napsütés jellemzi ezeket az északi vidékeket. Itt szubarktikus éghajlat van, a fátlan hegyek a jellemzőek. Ajanuári középhőmérséklet 0 °C-tól (Skåne és a nyugati part) -16 °C-ig (egyes északnyugati völgyek) terjed.Júliusban plusz 16-18 °C az átlaghőmérséklet délen, míg a kopár hegyekben +10 °C alatt lehet. A legészakibb városKiruna.
Atél a tenger mérséklő hatására nem túl hideg (a januári középhőmérséklet: -1 és -4 °C közötti), a nyár hűvös, de a parti sávban időnként fülledt is lehet (a júliusi középhőmérséklet 17-19 °C). Az országban mért legmagasabb hőmérséklet 38 °C volt, melyet 1933-ban és 1947-ben mértek. A 2018-as július volt az országban mért legmagasabb átlaghőmérsékletű hónap, az elmúlt 260 évben.[11]
Az évi átlagos csapadék 600–800 mm,nyár végi,ősz eleji maximummal éstavaszi minimummal. A napfénytartam bőséges (évi 1800-2000 óra), a hótakarós napok száma 40-100. A vegetációs időszak hossza a legtöbb mérsékelt övi kultúrnövény termesztéséhez elegendő. Svédország északi részét a sarkköritundra éghajlat jellemzi (hosszú, hideg tél, rövid nyár). ASkandináv-hegységtől keletre, akontinentális éghajlatot mérsékeli aBalti-tenger (hűvös nyár, enyhe tél). Délnyugaton már azóceáni éghajlat jellemzői figyelhetők meg.
Legmagasabb és a legalacsonyabb átlaghőmérséklet hónapokra bontva (°C)[12]
Uralkodó növénye a fenyő. Az ország területének jelentős részéterdők borítják, az északi tájakon pedigtundra az uralkodó növénytakaró. Abükk aSkåne régió és a nyugati partvidék egy keskeny sávjának domináns fafaja.[13] Atölgyesek az ország legdélebbi részén, gyenge talajokon fordulnak elő. Azéger-,kőris- ésszilerdők tápanyagban gazdag, gyakran nedves talajon nőnek, de ezeknek a területeknek a nagy részét már rég lecsapolták és szántófölddé alakították át.
Dél felé haladva egyre több a mezőgazdasági művelés alatt álló terület.
Nagy területeket borítanak be a vizes élőhelyek. Délen gyakoriak adagadólápok, amelyekre egy példa aStore Mosse N. P.
A partvidéket háromfókafaj lakja: aborjúfóka délen és nyugaton,a gyűrűsfóka a Botteni-öbölben, és akúpos fóka, amely mindenhol megtalálható. Abarna delfin az egyetlen cetféle, amely svéd vizekben is költ.
Aggodalomra okot adó jelenségek: az erdők talajának és a vizeknek asavasodása, anitrogén feldúsulása a vizekben (eutrofizáció), a légszennyezés, azózonréteg vékonyodása, környezetszennyezés, a tengerek szennyezése olajjal. 2019-ben az országszén-dioxid kibocsátása évi 50 megatonna.[14]
A háztartási hulladék 99 százalékát újrahasznosítják, ennek felét hőerőművekben történő égetés útján. A hőerőművek 2019-ben 950 ezer lakás fűtését biztosítják és 260 ezer háztartás áramigényét elégítik ki.[15] 2016-ban a keletkezett hulladéknak csak 1 %-a került a települési hulladéklerakókba.[16]
1908-ban Svédországban létesítették Európa első nemzeti parkját.[17] Célja a természet értékeinek megőrzése volt Svédország és az egész világ számára. Mára a nemzeti parkok hálózatának 28 tagja van.
Svédország újkori önálló történelme akalmari unióból történő1523-as kiválással kezdődött.
A svéd nagyhatalom időszakaXII. Károly uralkodásának idejére tehető, amikor is az egész balti térség svéd fennhatóság alá tartozott, beleértve néhány északnémet tartományt is.
A nagyhatalmi időszaknak a XII. Károly uralma alatti háborúk kudarcai vetettek véget. A fiatal király legnagyobb ellenfele aNagy Péter cár által vezetettOrosz Birodalom volt, amely ellen atörökökkel szövetkezett. Ők azonban később az ellenfeleivé váltak.
XVI. Károly Gusztáv király az ország nem politikai államfője. Feladata kizárólag protokolláris teendőkre korlátozódik, szertartási és képviseleti feladatai vannak.[18]
A svéd törvényhozó hatalom aparlament (svédülRiksdag), amelyben a pártok az általános választások eredményeinek megfelelően jutnakmandátumokhoz.
Az egykamarás parlamentnek (Riksdag) 349 tagja van, akiket négyévente választanak meg. Általában szeptembertől június közepéig tart az ülés. A parlament hozza meg a döntéseket, a kormány pedig végrehajtja azokat.
A világon Svédországban a legmagasabb a női képviselők aránya.
Az általános választásokat együtt tartják azönkormányzati választásokkal(kommunalvalet), amelyen svéd illetőségű külföldiek is részt vehetnek. A választások négyévente zajlanak, időpontjuk mindig szeptember harmadik vasárnapja.1994 előtt háromévente voltak választások.
Korábban, mintegy kétszáz éven át asemlegesség politikáját követte;[20] a külpolitikája azon a feltevésen alapul, hogy a nemzetbiztonságot az szolgálja a legjobban, ha békeidőben mentesül a szövetségektől. Az új világbiztonsági helyzet következtében a külpolitikája részben módosult és később, a 21. században aktívabb szerepet játszott az európai biztonsági együttműködésben.[18] 2021-ben az ország töltötte be azEurópai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) elnöki tisztét.[18] 2017 és 2018 között tagja volt azENSZ Biztonsági Tanácsának is.[18]
2022-ben, OroszországUkrajna elleni inváziója után csatlakozási kérelmet nyújtott be aNATO-szövetséghez.[21]2023-ban a NATO-csatlakozásátMagyarország ésTörökország blokkolta.[22] Annak ellenére, hogyOrbán korábban azt mondta, hogy nem ők lesznek az utolsók, 2024-ben Magyarország hagyta jóvá utolsóként a csatlakozását, ami véget vetett a sok hónapos diplomáciai vitáknak,[23] így márc. 7-én a NATO teljes jogú tagja lett.[20]
JAS 39 Gripen harci repülőgép. Svédországban fejlesztik és gyártják.
A 20. század nagy részében Svédország katonailag el nem kötelezett volt, de ma már szorosan együttműködik aNATO-val és részt vesz azEU-n belüli védelmi együttműködésben. Az ország méretéhez képest jelentős hadiiparral és repülőgépiparral is rendelkezik, amelynek termékeit számos ország hadereje rendszeresítette.[25] OroszországUkrajna elleni inváziója következtében úgy döntött, hogy feladja függetlenségét és csatlakozni kíván a NATO-hoz[26] és számos védelmi felszerelést adományoz Ukrajnának, köztük az igen modernArcher tüzérségi rendszert ésCV90 harcjárműveket.[27] Az orosz támadás 2022 tavaszi megállításában jelentős szerepet játszóNLAW páncéltörő-rakéta is a svéd hadiipar terméke.[28] A fegyverekre az ukrán katonák Svédországban kaptak kiképzést.[29] Svédország 2024-ben lett a NATO tagja.
Az alábbi táblázat és ábrák Svédország területi felosztását mutatják aNUTS (Nomenclature of Units for Territorial Statistics = Statisztikai Területi Egységek Nómenklatúrája) rendszer szerint. Svédország, a NUTS 1 alapján, elsőfokon három régióra oszlik,Östra Sverige (SE1 – kék árnyalatok),Södra Sverige (SE2 –zöld árnyalatok) ésNorra Sverige (SE3 – sárga árnyalatok). A köznapi használatban lévőGötaland,Svealand ésNorrland történelmi országrészek valamiben különböznek a NUTS 1 felosztástól.
Svédország első lakosai feltehetőlegfinnugor eredetű halász-vadász népek voltak, akik már azutolsó jégkorszaki jég visszahúzódásakor letelepedtek az ország egyes területein. Az elsőindoeurópai nyelvet beszélő népek valószínűleg a4. században érkeztek, és fejlett földművelő kultúrát hoztak magukkal.Ennek a történeti jelenségnek a mai napig megvannak a nyomai; a Svédország északi területein élő – főleg rénszarvastenyésztéssel foglalkozó –számik, vagylappok amagyarok ritkábban emlegetett nyelvrokonai közé tartoznak. Ők, illetve a svéd-finn határ mentén élő településekfinn lakossága alkotja Svédország „őslakos” kisebbségeit.
Svédország területén élőgermánokról már a Kr. utáni első századból vannak írásos emlékeink,Tacitus művében. A mai Svédország germán őslakossága asvea, avagy törzsi svéd, agót, ill. agotlandi népek. A déli területeken a későbbi korokbandánok telepedtek le. Ennek nyomait askånei dialektusok őrzik.
Svédország népessége a2014-es népszámlálás szerint 9 694 194 fő, ennek körülbelül 16%-a 14 éven aluli, 65%-a 15 és 64 év közötti, a többiek ennél idősebbek. SvédországÉszak-Európa legnépesebb országa.
Svédország azon országok közé tartozik, ahol a legmagasabb a várható élettartam, átlagosan a teljes népesség körében ez 80,5 év.[mikor?]
A lakosság nagyrészt az ország déli területein koncentrálódik, így a hatalmas kiterjedésű északi területek népességsűrűsége meglehetősen csekély. AzEU keretein belül definiáltNUTS3 zónák így ott hatalmas területre terjednek ki (összehasonlításképpen: a magyarországi NUTS3 régiók három megyét foglalnak magukba,Lappföldön akár egész magyarországnyi területeket).
Manapság Svédország bevándorlási célország, így jelentős számban képviselik magukat a kisebbségek között a régijugoszláv területekről a háborúk elől menekültek, egyes arab és más muszlim országokból érkezett menekültek.
A történelmi közelség és a szoros gazdasági kapcsolatok miatt természetesen nagy számban élnek Svédországbannorvégok,dánok és finnek is, azonban ők nem feltétlenül a svéd állampolgárság keretein belül.
2024-es adatok alapján a külföldön születettek legnagyobb részét a szírek és irakiak adják, utánuk következnek a finnek, lengyelek és az irániak.[31]
A külföldön született legnagyobb etnikai csoportok[31]
Svédországban szintén nem rögzítette jogszabály a hivatalos nyelvet[32] egészen 2009. július 1-jéig, amikor új nyelvtörvényt vezettek be,[33] amely asvéd nyelvet az ország hivatalos nyelveként határozza meg.
1998 és 2001 között a nyugdíjrendszert átalakították államilag kezelt alapokból finanszírozott, kötelező ellentételezéses (PAYGO) rendszerből egy olyan rendszerré, amely a bevételek egy részét alapokba visszaforgatja. Fontos tényező, hogy a jövőben kifizetendő nyugdíjjáradékok jelenleg már a GDP növekedéshez kötöttek, amely fenntarthatóságot eredményez a gazdaság kedvezőtlen alakulása esetében is.
A kifizetendő állami nyugdíjjáradékokat egy 18,5% nyugdíjjárulék finanszírozza, amely az állam összes adózott bevételére terhelődik. 2001. január óta a 18,5% két részre van osztva: 16% a jelenlegi járadékokat fedezi, míg 2,5% egyéni nyugdíjalapokba megy.
Az egy főre jutóGDP változása Svédországban, más fejlett országokkal összehasonlítva,2006–2013 közöttA svéd éves nemzeti jövedelem (GDP) területi megoszlása, 1000SEK/fő (2004)
Svédország a 20. század első felében emelkedett a világ gazdaságilag legfejlettebb államai közé. AVilággazdasági Fórum2009–2010-es listája szerint a világ 4. legversenyképesebb országa.[49] Gazdasága alapját a csúcstechnológiát képviselő iparágak, a kereskedelem és a szolgáltatások képezik.
Az ország mezőgazdasága a kedvezőtlen adottságok ellenére is fejlett. Területének csak 6%-a szántóföld, a megművelt földek aránya a 20. század közepétől csökken.
Legfontosabb ágazata a szarvasmarhatartás (hús- és tejtermelés). A déli és középső területeken őszi búzát, zabot, cukorrépát, burgonyát termesztenek. A gazdaságosabb takarmánytermesztés, illetve állattenyésztés előtérbe kerül.
Az ország 62%-át borítja erdő, ezeknek mintegy fele farmerek tulajdonában van, a többi az államé és az iparvállalatoké. A parasztgazdaságok jövedelmét a fakitermelés egészíti ki.
A korszerű, szakosodott ipar központjai az ország középső és déli részén fekvő városokban vannak: Göteborgban, Stockholmban és Malmőben. Villamosenergia-termelését a víz- és az atomerőművek biztosítják (közel egyenlő arányban). A svéd ipar hagyományos ágazatai közé tartozik a vaskohászat (a világ legjobb minőségű acélját termeli) és a faipar (világhírű ágazata a gyufagyártás). Gépipara (pl. hajó, repülőgép, gépkocsi) a minőségi acélt dolgozza fel.
A világ élvonalába tartozik a híradástechnika, elektronika (mobiltelefonok, számítógépek, elektronikus rendszerek), az irodagépipar, golyóscsapágygyártás.[50] Az ország méretéhez képest jelentős hadiipar és repülőgép iparral is rendelkezik.[25]
Kiterjedt fenyő- és lombhullató erdőinek fáját, energiában gazdag folyóit hatékonyan értékesíti. Az ország fakitermelésben 11. a világon (2003–2004-ben). Egyike a legnagyobb papírgyártóknak.
Természeti erőforrásai jelentősek és változatosak. Ásványkincsei közül legfontosabb a Sarkkörön túli Lappföldön bányászott kiváló minőségű vasérc.
Svédországra a csapatsportok a jellemzőek minden téren. A foci viszonylag jelentős ágazata a sportoknak az országban és a nemzetközi mezőny közepét erősítik a svédek. Kedvelt sportjuk még a floorball, a jégkorong és a téli sportok (síelés, biatlon, curling). A legjelentősebb síverseny aVasaloppet.Nagyon népszerű sport atájfutás, melynek Svédország az őshazája. Legnagyobb versenyük azO-ringen, melyen gyakran 10 000 fölötti az indulók létszáma. Népszerűek a váltóversenyek is, melyek közül aTiomilla (10x10 km) a legnagyobb, amit méltán neveznek a tájfutás Bajnokok Ligájának.
Ez a szócikk részben vagy egészben aSweden című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
1 AzEurópai Unió tagja 2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik 3 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja 4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik 5 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része. 6 FöldrajzilagÉszak-Amerikához tartozik, de politikailag a Dán Királyság része
_copy.jpg)
.jpg)
