Ez a lap egy ellenőrzött változata
Sváb-Törökország (németülSchwäbische Türkei) aBaranya ésTolna vármegyei német településterület, ahol a18. században több mint 200német (sváb) település jött létre. A betelepítések államilag történtekIII. Károly,Mária Terézia ésII. József uralkodása alatt.
A Dél-Magyarországon található terület aDuna-Dráva-háromszög déli részét alkotja és ma tulajdonképpenTolna,Baranya valamintSomogy vármegye. A„Schwäbische Türkei”, azaz „Sváb-Törökország” elnevezés a 18. századi betelepítésekre vonatkozik, amikor aszlovák,horvát ésszerb telepeseken kívül, német vidékekről is érkeztek családok, ígyPfalz,Mainfranken,Hessen (aWesterwald,Fulda,Ostfranken) ésBajorország (Bajor) területekről.
A „Sváb-Törökország” elnevezés a németek szoros kötődését mutatja ahhoz a vidékhez, amelyet a17. században „Törökországnak” hívtak. A magyar megnevezést fordították le németre és tették hozzá a „sváb” jelzőt.
A Sváb-Törökország szórványos betelepüléserácokkal,tótokkal, németekkel röviddel atörök kiűzése után elindult. ARákóczi-szabadságharc után került sor az első nagyarányú sváb telepítési akcióra Dőry Lászlóteveli birtokos részéről, aki 1714-ben ügynökei révénBadenből,Bieberach vidékéről és aBreisgauból hívott meg telepeseket. A vállalkozás nem sikerült, a csalódottwürttembergieket vissza kellett szállítani Németországba. Dőry az akciót másokkal, 1718-ban megismételte, ezúttal több sikerrel. Agyörkönyi Meszlényi János 1717. táján aFertő tó vidékéről hozottevangélikus németeket, ők voltak a „Heidebauerek", vagy helyi, györkönyi nevükön a „hepauerek”.
1718-ban a Wallis grófok tolnai éskakasdi birtokaikon folytattak hasonló tevékenységet,Majos,Kismányok,Varsád,Závod szintén lakott volt kis számú német betelepülővel a nagy hesseni hullámok megérkezése idején. 1720-banSzigetvár volt az egyetlen olyan község, ahol német többségű volt a lakosság: a 28 némettel szemben 26magyar ésszerb élt a községben. Az 1722-től nagyobb csoportokban érkező németek honfitársaik közül keveseket, jobbára pedig azAlföldről ésVeszprém vármegyéből behozott magyarokat ésSzlavóniából beszivárgott szerbeket találtak. Később a magyarok Lőrincre és másfelé költözködtek és így vált e helység németté.
A német szállásterület jelentősenMercy Claudius Florymundus de Argenteau gróf, aBánát kormányzójának telepítő munkája következtében bővült ki. E titulusában volt a király általTemesvárott felállított telepítő bizottság elnöke. A telepítést nem mindenütt Mercy gróf kezdte meg.Kismányokon,Felsőnánán még Zinzendorf gróf,Varsádon pedig Székely István idejében telepedtek le az első németországi protestánsok. A kismányokiaknak szerződésük is volt már Zinzendorf Vencel gróffal. De ahesseni telepesekkel vegyült német nyelvű protestáns községeket végleg, a Mercyek telepítették be s ők rendezték a földesúr és a jobbágyok közötti viszonyt.
Hesseni származásúlutheránus telepesek kerültek az 1720-as évekbenPaksra is. A többi Tolna-Baranya-Somogyban található protestáns német települések vagy nem „Nagynémethonból” bevándoroltakból keletkeztek, vagy később a 18. század közepe táján keletkeztek, vagy a19. századhúszas éveiben, vagy még későbben a 19. század végén, vagy a 20. elején. Érdekes jelenség, hogy Tolnában találunk német reformátusokat is, mintNagyszékely,Bonyhád,Gyönk ésMórágyon s BaranyábanHidason. Ezek mind hesseni eredetűek. A20. század közepe felé már lutheránus községekben régebben szintén akadtak szép számmal reformátusok. Ezek az idők folyamán beleolvadtak a lutheránus többségbe.
Német jellegét a térség az1700-as évek elejétől egészen 1945-ig megtartotta. A 19. században „Sváb-Törökország” népességének 85% német anyanyelvű volt. A járás településállománya folyamatosan alakult. Az 1930-as népszámlálás adatai szerint avölgységi járás összlakossága 1930-ban 39.230 fő, területe 81.507 kat. hold (46.904hektár). Ekkor 32 település osztozik ezen a területen. 1941-ben egy nagy közigazgatási átalakítás volt a térségben.
 | Ez atörténelmi tárgyú lap egyelőrecsonk (erősen hiányos).Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |