A római hódítás előtt a mai Surrey területét feltehetőleg akelta atrebates törzs foglalta el, akik a Temzétől délre laktak és központjuk a hampshire-iCalleva Atrebatumban volt. I.sz. 42-ben a folyótól északra lakó catuvellauni törzs legyőzte őket és királyuk, Verica Galliába menekült, ahol a rómaiak segítségét kérte. A következő évben a birodalom elkezdte Britannia meghódítását, melyben az atrebates törzs a szövetségesük volt.
Az 5-6. században germán angolszászok települtek meg Britanniában. A helynevekből következtetve Surrey-be a Godhelmingas, Tetingas és Woccingas szász törzsek költöztek. Surrey ekkor kapta a nevét is, jelentése déli régió(Suthrige). A régió a déli szász királyságok (Kent,Essex,Sussex,Wessex ésMercia) közötti határterület volt és sokszor cserélt gazdát, míg végül 825-ben végleg Wessexé lett. Lévén a szárazföld belsejében, a kisebb viking portyázások elkerülték, csak a nagy inváziós hadseregek érték el, mint amelyik 851-ben a Temzén hajózott fel 350 hajóval és 15 ezer emberrel.
A normann hódítás után a helyi szász földbirtokosok elvesztették vagyonukat és földjeik a király vagy normann urak (mint Richard fitz Gilbert) tulajdonába kerültek.II. Vilmos király 1088-ban létrehozta híve, William de Warenne számára aSurrey grófja címet. Utódai a 14. századig viselték a tisztséget, amikor a család kihalt és Surreyt Arundel grófjai, aFitzAlanok örökölték meg tőlük. Ez a család 1415-ben halt ki és a Surrey grófja címet csak a 15. század végén hozták újból létre a Howardok számára.
1215-ben Surrey területén, Runnymede mezején írták alá aMagna Cartát. A középkor során a grófságnak nem volt különösebb politikai vagy gazdasági jelentősége, egyik jelentősebb család sem merítette innen hatalmát és nem volt itt püspöki székhely sem. Talaja nem biztosított nagy termést, de a területét nagyrészt borítóWeald erdőségeit 1800-ra szinte teljesen kivágták. A legfőbb jövedelemtermelő tevékenység a gyapjúszövés volt, Guildford központtal.
A Tudorok idején a Londontól kényelmes távolságra eső Surreyben fényűző királyi palotákat építettek.VII. Henrik Richmondban bővítette ki a meglévő rezidenciát, fia,VIII. Henrik pedig a közeli Ewelben emeltette a pazarNonsuch (Párjanincs)-palotát.
A 16-17. században lehanyatlott a gyapjúszövő-ipar és helyét a Weald vasércbányáinak kiaknázása vette át. A 18. század végén, de főleg a 19. század vasútépítéseinek köszönhetően az addig ritkán lakott és vidékies Surreybe kiköltöztek a fővárosba dolgozni bejáró londoniak, ami maga után vonta a helyi gazdaság gyors növekedését is. A 19. században főleg a papír- és puskaporgyártás fejlődött gyorsan. A főváros egyre terjeszkedett, többek között Surrey kárára; először 1889-ben csatolták át területéből Londonhoz, majd a 20. században átkerültCroydon,Kingston upon Thames és sok kisebb település. Greater London 1965-ös megalakulása további területi veszteségeket jelentett. A megyei tanács azonban ragaszkodik a hagyományokhoz és továbbra is Kingstonban ülésezik, noha a város már nem tartozik a megyéhez.
Surrey területe 1 663 km², amivel 35. a 48 angol megye között. Legmagasabb pontja a 295 méteres Leith Hill, míg a legalacsonyabb a Temze-parti Long Ditton 6,6 méterrel. A megye közepén húzódnak végig nyugat-kelet irányban aNorth Downs krétakőből álló alacsony gerincei, amelyet aTemze mellékfolyói, a Wey és Mole szakítanak meg. Egyéb folyók a (szintén a Temzébe ömlő) Bourne és Hogsmill. A North Downs nyugaton csak keskeny sávon van jelen, míg északkelet felé kiszélesedik és Kelet-Surrey területének jelentős részét elfoglalja. A dombvidék nagy részét ma ismét erdő borítja, Surrey területének 22,4%-ával Anglia legerdősültebb megyéje (az országos átlag 11,8%). Box Hillen található az egész Egyesült Királyság legrégebbi (és Európa egyik legrégebbi) érintetlen erdeje.
Londonhoz való közelsége miatt a fővároson kívül Surreyben van az Egyesült Királyságban a legmagasabb GDP-fő, de a legmagasabb lakhatási költségek is. Állítólag az országban itt él a legtöbb milliomos. A bankszektorban dolgozók magas száma miatt igen nagy az átlagjövedelem is. Számos cég és szervezet (több mint bármely más brit megyében) ide költöztette országos központját. Közéjük tartozik aNikon,Whirlpool,Canon,Toshiba,Samsung,Philips,Kia Motors,Toyota,Pfizer,Sanofi-Aventis,Esso,Unilever,Procter & Gamble vagyNestlé.
Ez a szócikk részben vagy egészben aSurrey című angol Wikipédia-szócikkezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
.jpg)
