Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Sumerek | |
 | |
| Vallások | |
| sumer vallás |
Asumerek[1] ókorimezopotámiai nép voltak a maiIrak középső és déli részén azi. e. 4. évezred végétől azi. e. 2. évezred elejéig. A Tigris és az Eufrátesz folyók mentén telepedtek le. Ők magukatszag-gigának, „fekete fejűeknek” (akkád nyelven:szalmat kakkdim) hívták.Hammurapi idején a „feketefejű” egyszerűen közembert jelentett, s ebben a jelentésben élt az asszír királyok korában is felirataik szerint. Asumer szó aSumer és Akkád királya kifejezésben tűnik fel azAkkád Birodalom felirataiban, a területre utalóšumērû formában. Eredete homályos. Az újkorban nevezték el a népet ezen kifejezés alapjánsumereknek. A korabeli időben az identitás alapja a városhoz való tartozás volt, nem a nyelv.
Velük jelent meg azállamiság és az írás Mezopotámiában. A templomok köré szerveződővárosállamaik – amelyekettemplomállamnak is neveznek – egymással harcoltak a földekért és aSumer feletti főhatalomért. Átmeneti sikeres egyesítésük után végül egy külső erő, azAkkád Birodalom egyesítette őket. Agutik uralma után aIII. uri dinasztia révén még egyszer önálló birodalmat alkottak, végül az újabb sémi bevándorlók birodalmában, azÓbabiloni Birodalomban felolvadtak. Kultúrájuk azonban még több mint egy évezredig meghatározta az újonnan jövők kultúráját, civilizációját, hitvilágát.
A sumerek gyakori feltevés szerint a későUruk-korban vándoroltak be a később az akkádok általSumernek nevezett Dél-Mezopotámia területére. Az, hogy milyen irányból jöttek, megválaszolandó kérdés, de általában úgy gondolják, hogy északi vagy keleti irányból, aZagrosz-hegységből vagy azon keresztül. Későbbi mezopotámiai írásuk alapján és az akkád fordítások alapján megismert nyelvük két teljesen különböző alkotórészből áll, azaz a bevándorló pre-sumerek és a már helyben élőUbaid-kultúra ésUruk-kultúra – nemsémi, nemindoeurópai, nemhurri, nemdravida nyelvű, általábaneufráteszinek nevezett – népével való összekeveredés révén jött létre a tulajdonképpeni sumer nép éssumer nyelv. Ugyanakkor a bevándorló pre-sumerek a helybenlakókkal szemben – akik egyszintű településszerkezetben, falusias jellegű, bár templomépítő – társadalomban éltek, ismerték a magasabb társadalmi hierarchiát és a többszintű településrendszert, azaz már elindultak az államiság útján korábbi lakóhelyükön.[2]
Ezt az elképzelést azuruki archaikus szövegek alapján néhányan elvetik, mivel már itt találnak olyan jeleket, jelcsoportokat, amelyeknek fonetikus használatát csak a sumer nyelvből lehet levezetni.[3]
 | Bővebben:Sumer |
Nyelvük ún.izolált nyelv volt, egyetlen rokona sem ismert. Sem a hipotetikus presumer bevándorlók, sem a szintén hipotetikus helybenlakó eufrátesziek rokonai nem ismertek, amelyek összeolvadásából a sumer nyelv létrejöttét általában magyarázzák. Más elképzelések szerint a sumer nyelv endemikus, vagy a bevándorlás jóval előbb, azi. e. 4. évezred első felében történt.
| Bővebben:Sumer nyelv |
A sumerékírás előzménye az úgynevezettképírás volt, amiből kialakult az ékírás első változata, egy stilizált írás, ami még őrzött valamit a képírás eredeti formájából. Az eredeti képírás a fogalmak (halak, menni, bika stb.) képszerű megjelenítése.
| Bővebben:Ékírás |
| Bővebben:Az ókori Mezopotámia vallása |
| Bővebben:Mezopotámiai mitológia |
A történészek számára a sumerek eredete pontosan nem ismert, és gyakran vitatott, ezért 2011-ben egy régészekből és genetikusokból álló nemzetközi kutatócsoport vizsgálta meg a genetikai kutatások segítségével a sumerek származását. Az igen költséges, nagy mintaszámot tesztelő programot a U.S. National Library of Medicine National Institutes of Health támogatta.
2011-ben nagyszabású, nagy mintaszámú archeo-genetikai kutatásokba fogott a Nadia Al-Zahery, Maria Pala, Vincenza Battaglia, Viola Grugni, Mohammed A Hamod, Baharak Hooshiar Kashani, Anna Olivieri, Antonio Torroni, Augusta S Santachiara-Benerecetti, és Ornella Semino nevével fémjelzett nemzetközi kutatócsoport, hogy Y DNS és mitokondriális DNS segítségével feltárják a sumer populáció genetikai eredetét, illetve megtalálják esetleges modern kori leszármazottaikat. A kutatások a mai Irak területén élő helyi folyamvölgyi arabokat (Marsh Arabs) találták szinte majdnem teljesen azonosnak a régi sumériai populációval, valamint megállapították az apai (Y DNS) és anyai (mt. DNS) alapján, hogy az ókori sumer populációk genetikailag főként a mai közel-keleti szemitákhoz hasonló és dél ázsiai (India) eredetű populációk vándorlásának eredményeként létrejött népcsoport lehetett.[4]