Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Struga Banska | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Dvor |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44440 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 67 fő(2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 125 m |
| Időzóna | CET,UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 06′ 00″,k. h. 16° 22′ 60″45.1,16.383345.100000°N 16.383300°EKoordináták:é. sz. 45° 06′ 00″,k. h. 16° 22′ 60″45.1,16.383345.100000°N 16.383300°E | |
 | |
Struga Banska faluHorvátországban,Sziszek-Monoszló megyében. KözigazgatásilagDvorhoz tartozik.
Sziszek városától légvonalban 42, közúton 59 km-re délre, községközpontjától 4 km-re északra aBáni végvidék déli részén, azUna bal partján, a Dvort Kostajnicával összekötő 47-es számú főút mentén fekszik.
A település neve a„struga” (folyómeder) főnévből származik. Betelepülésének előzményeként az1683 és1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután aKordun területéről katolikus horvát, a török uralom alatt maradt Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. Struga benépesülése is a17. században kezdődött, majd több hullámban a18. században is folytatódott.1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), melykatonai határőrvidék része lett.1745-ben megalakult aPetrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.
1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás ésZágráb vármegye Kostajnicai járásának része lett. 1857-ben 221, 1910-ben 342 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra.1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd későbbJugoszlávia része lett. Amásodik világháború idején aFüggetlen Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. Ennek következtében újabb kivándorlás indult meg. Sok fiatal települt át a jobb élet reményében a városokba. A délszláv háború előestéjén lakosságának 94%-a horvát volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 1991. július 26-án elfoglalta a jugoszláv néphadsereg, majd aKrajinai Szerb Köztársasághoz része lett. A horvát lakosságot elűzték.
 | Bővebben:Fullánk hadművelet |
A falut 1995. augusztus 8-án aVihar hadművelettel boszniai csapatok segítségével foglalta vissza a horvát hadsereg.
| Bővebben:Vihar hadművelet |
A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 115 lakosa volt.
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 221 | 239 | 245 | 301 | 314 | 342 | 365 | 373 | 356 | 315 | 297 | 290 | 278 | 254 | 161 | 115 |
Szent Anna kápolnája a honvédő háborúban elesett hősök emlékére épült 1995-ben.
