Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Strmen | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Sunja |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44214 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 60 fő(2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 94 m |
| Időzóna | CET,UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 21′ 07″,k. h. 16° 41′ 32″45.3519,16.692245.351900°N 16.692200°EKoordináták:é. sz. 45° 21′ 07″,k. h. 16° 41′ 32″45.3519,16.692245.351900°N 16.692200°E | |
 | |
Strmen faluHorvátországban,Sziszek-Monoszló megyében. KözigazgatásilagSunjához tartozik.
Sziszek városától légvonalban 29, közúton 43 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 16 km-re keletre, a sziszekiSzávamentén,Száva-folyó jobb partján hosszan elnyúlva fekszik. Házai többnyire a Száva medrét követve sorakoznak.
A település márMátyás király1464 június 21-én kelt, Frangepán Mártonnak írt kiváltságlevelében szerepel„possessio Stermyna” alakban.[2] Kosztajnica várának uradalmához tartozott.1492-ben„Sthermyna” néven említik.[2]1556-ban Kosztajnica várának elestével Strmen is török kézre került. Már a török uralom idején pravoszláv vlachok települtek le területén. A térség1687-ben szabadult fel a török uralom alól. A kiürült területre hamarosan megkezdődött a keresztény lakosság betelepítése. Bosznia területéről újabb pravoszláv népesség érkezett.
A falu1773-banaz első katonai felmérés térképén„Dorf Sztermen” néven szerepel. A településnek 1857-ben 612, 1910-ben 1310 lakosa volt.Zágráb vármegye Kosztajnicai járásához tartozott.1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd későbbJugoszlávia része lett. AII. világháború idején aFüggetlen Horvát Állam része volt. A háború során azusztasa erők 358 szerb nemzetiségű helyi lakost hurcoltak el és gyilkoltak meg a jasenovaci koncentrációs táborban.[3] A háború után enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. Adélszláv háború előtt a falu csaknem teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején szerb lakossága a JNA erőihez csatlakozott. Északi határa egyben aKrajinai Szerb Köztársaság határa is volt. A falut 1995. augusztus 5-én aVihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság nagy része elmenekült. A településnek 2011-ben 135 lakosa volt.
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 612 | 837 | 856 | 1.017 | 1.119 | 1.310 | 1.169 | 1.104 | 679 | 712 | 714 | 587 | 462 | 356 | 137 | 135 |
