Stephen Edwin King (Richard Bachman néven is publikál) (Portland,Maine,1947.szeptember 21. –)amerikai író, a jelenkor egyik legolvasottabb szerzője. Negyvennél is több nyelvre lefordított művei több mint 400 millió példányban keltek el világszerte,[1] a legtöbb művét több-kevesebb sikerrel meg is filmesítették.
1947.szeptember 21-én született amaine-iPortland városában, Donald Edwin King és Nellie Ruth Pillsbury gyermekeként. Miután az akkor kétéves Stephen édesapja elhagyta a családot, Nellie-nek saját erejéből kellett eltartania magát és két gyermekét. Alkalmi munkákból igyekezett ezt megoldani, de minden igyekezete ellenére is sokat nélkülöztek, és gyakran kellett költözniük ekkoriban.[2]
King már hétéves korától kezdve írt történeteket. Nagy hatással voltak rá a gyermekkorában látottsci-fi- ésfantasy-filmek, innen származik rajongása ahorror műfaja iránt. 13 éves volt, amikor rábukkant egy dobozra, tele édesapja befejezetlen kézirataival, melyek leginkább horror- és fantasy-történetek voltak.Önéletrajzi művében azt írja, hogy ez az esemény fiatalkorának meghatározó élménye volt. Első történetei 19 éves korában jelentek meg, aComics Review magazinban.[3]
A középiskola után felvételt nyert a Maine-i Egyetemre, Oronóban, angol nyelv és irodalom szakra, ahová1966 és1970 között járt.
Első novellája, aThe Glass Floor 1967-ben jelent meg.[2] Három évvel később kezdett el dolgozni életművének központi regényfolyamán,A Setét Torony-sorozaton, melynek első kötete 1982-ben jelent meg.
1971. január 2-án házasodott összeTabitha Spruce-szal, akivel egyetemi évei alatt ismerkedett meg, és aki szintén író. Három gyermekük született: Naomi Rachel (1970–),Joseph Hillstrom (1972–) ésOwen Philip (1977–). Érdekesség, hogy a két fiú is író lett (Joseph Hillstrom aJoe Hill írói álnevet használja).
Tanulmányai befejezése utána Hampden városában dolgozott angoltanárként, fizetése azonban nem volt elég a család eltartására, így aztán egy mosodában vállalt mellékállást. Ugyan kevés ideje maradt az írásra, de időről időre mégis sikerült egy-egy novellát megjelentetnie, ekkor azonban még nagyon messze járt attól, hogy pusztán az írásból meg tudjon élni.[2] Első sikerei előtt is írt már regényeket, ezeket később átdolgozva,Richard Bachman álnéven jelentette meg.
Két sanyarú, többek között lakókocsiban töltött évvel később,1973-ban King arról értesült, hogy aDoubleday kiadó elfogadtaCarrie című regényének kéziratát, majd nem sokkal később aNew American Library 400 000 dolláros rekordösszegért vásárolta meg a szerzői jogokat. Az 1974-ben megjelent mű azalatt született, hogy King angoltanárként dolgozott Hampdenben. Érdekessége, hogy a regény első kéziratát King kidobta a szemétbe, mert egyáltalán nem volt megelégedve vele. Tabitha vette észre, halászta ki a kukából és ösztönözte férjét arra, hogy folytassa a művet.[4]
Ez idő alatt a tanítás mellett különböző férfimagazinokba írt történteket:Az ötödik negyed című műve1973-ban aCavalier című lapban jelent meg. Ez az egyetlen olyan műve, amelyetJohn Swithen álnéven adott ki. A novella később megjelent aRémálmok és lidércek című novelláskötetben.[2]
ACarrie kirobbanó népszerűsége egy csapásra ismertté tette Stephen King nevét. A regényből1976-banBrian De Palma készítettfilmet. A hirtelen rászakadt siker hatására King úgy döntött, hogy felhagy a tanári pályával, és minden idejét az írásnak szenteli. Családjával a coloradói Boulderbe költözött, ahol megírta következő regényét,A ragyogást (1977), amely azonnalbestseller lett. Egy1977-es rövid angliai tartózkodást követően King és családja végérvényesen Maine államban telepedett le, ahol azóta is él.
Az1979-es évhez kapcsolódó érdekes esemény, amelyről George Beahm számol be a Kingről szóló könyvében, hogy egy bizonyosMark David Chapman ebben az évbenautogramot kért Kingtől és fényképezkedett vele. Az író állítólag később azonnal felismerte az őrült rajongót a televízióban: Chapman gyilkolta meg ugyanisJohn Lennont1980 decemberében.[5]
King aCarrie megjelenését követő években az alkohol, majd a drogok rabjává vált. A probléma mintegy tíz évig kísérte, mígnem röviddelA rémkoppantók (1987) című regény megjelenése után, amelynek megírására saját bevallása szerint is csak foszlányokban emlékszik, felesége, barátai és egy terápia segítségével végleg sikerült megszabadulnia betegségétől.[6]
A hetvenes évek végétől kezdve hét regényt jelentetett megRichard Bachman álnéven. Ezek közül aRage magyarul a mai napig kiadatlan. King eredetileg azért használt álnevet, mert aCarrie, aBorzalmak városa ésA ragyogás sikerei után nem akarta újra Stephen King-regényekkel elárasztani a piacot, valamint kíváncsi volt arra, hogy az olvasók valóban a művek minősége miatt, vagy csupán a szerző neve körüli felhajtás következtében vásárolják meg a könyveit. Az ekkor megjelent „Bachman-regények” egyébként még aCarrie előtt születtek. A könyvek viszonylag sikeresek voltak a piacon, de amikor fény derült írójuk valós kilétére, eladási számaik az egekbe szöktek.[7]
Erre egyébként igen későn, aThinner (1985) című regénye kapcsán került sor, amely magyarulSorvadj el! címmel jelent meg. Egy amerikai könyvkereskedő, Stephen Brown figyelt fel a hasonlóságra a regény és Stephen King többi műve között, majd idővel kiderítette, hogy Bachman és King voltaképpen ugyanaz a személy.[8] ABangor Daily News hozta nyilvánosságra a felfedezést, melynek hatására jellemző, hogy aSorvadj el! című regény eladási számai az addigi 28 000-ről rövid idő alatt 280 000-re ugrottak.
King1985-ben adott tudomást Bachman „haláláról”,[9] majd még egy regényt jelentetett meg ezen a néven,A rendcsinálókat (1996). Bár úgy tűnt, végleg szakított írói álnevével,2007-ben ismét egy Bachman-művel jelentkezettBlaze címen. Ezt a regényt is még aCarrie előtt írta, de nem adta ki, és később átdolgozva jelentette meg.
Rendezőként és forgatókönyvíróként1986-ban mutatkozott be azÉjszakai műszak (1978) című regényének filmváltozatával aMaximális túlhajtás című mozifilmmel, ám a mű csúfosan megbukott.
A kilencvenes évek elején írókollégákkal megalapította a Rock Bottom Remainders elnevezésű együttest, amelynek tagja többek közöttRidley Pearson,Matt Groening,Amy Tan ésMitch Albom. Fennállása óta – bár hobbizenekarról van szó – az1992-es bemutatkozást követően az együttes több száz koncertet adott, zömében jótékonysági esteken. Repertoárjukban leginkább feldolgozások szerepelnek. King maga ritmusgitározik és olykor énekel is, de nem minden fellépésen van jelen.
Ugyanebben az évben – nem titkoltan aCharles Dickens által megteremtett hagyományokat követve – egymást követő hat hónap során hat kötetben jelentette megA halálsoron című folytatásos regényét, amelynek mind a hat része egyszerre volt fent abestseller-listákon azEgyesült Államokban. A kritikusok a kiadás módja miatt pénzhajhászással vádolták meg.
1999.június 19-én súlyos balesetet szenvedett, amikor egy Bryan Smith nevű férfi furgonjával elgázolta, miközben King szabályosan sétált háza környékén. Egy helyi lap tévedésből még halottnak is nyilvánította. Tíz nap alatt ötször kellett megműteni többek között láb- és csípőtörés, valamint légmell miatt.[10] Az erős fájdalmakkal járó lábadozási időszakban sem hagyott azonban fel az írással; felesége ápolta és gondoskodott róla. Ebben az időben született megÁlomcsapda (2001) című regénye.[11]
Hónapokkal később az író ügyvédje megvásárolta a gázoló autót, amelyet King saját kezűleg szét akart zúzni, ám erre végül nem került sor. A kocsi roncstelepen végezte.[12] A baleset körül egyébként több különös körülmény is felmerült. A felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt sofőr középső neve ugyanis Kinghez hasonlóan Edwin volt. Smith2000 szeptemberében rejtélyes körülmények között pontosan King születésnapján halt meg 43 évesen. Halálát az orvosi jelentés szerint aFentanil-túladagolása okozta. Ráadásul a baleset előtt King éppen egy furcsa autóról szóló regényen dolgozott, és kísértetiesen hasonló balesetet álmodott meg. A könyv a baleset utánRémautó (2002) címen látott napvilágot.[6]
A baleset után két évvel – annak egyenes következményeként – súlyos tüdőgyulladást kapott, és ismét kórházba került. Ez idő alatt a felesége átalakította számára a dolgozószobáját. Amikor King hazatért, könyvei és személyes tárgyai még el voltak pakolva. Olyan érzése volt, hogy így nézne ki a dolgozószobája akkor, ha meghalt volna. Ebből az alapötletből született meg később aLisey története (2006) című regénye.[13]
2000-ben jelent meg első elektronikus kisregénye,A Golyó, amely később egy novellagyűjteménybe is bekerült (Minden haláli,2002).
Egy évvel később,2001-ben látott napvilágotA Fekete Ház, az1984-esA Talizmán folytatása, amelyet ismét közösen írtPeter Straubbal. A harmadik rész mindkettejük részéről tervbe van véve és elmondásuk szerint csak idő kérdése.
Miután a korábbi évtizedekben szinte évente jelentkezett új regénnyel,2002-ben váratlanul bejelentette, hogy nem jelentet meg több könyvet. Ez a döntése arra volt visszavezethető, hogy ekkoriban a balesete és a kórházi kezelések következtében nagy fájdalmakkal küzdött, nem nagyon tudott egy helyben ülni és összességében csökkent a teherbírása. Nem sokkal később azonban úgy módosította nyilatkozatát, hogy visszavesz a tempóból, és nem jelenteti meg minden elkészült művét.[15] Ennek ellenére továbbra is rendszeresen ír, és úgy tűnik, kifogyhatatlan az újabb és újabb ötletekből.
2003 és2010 között nagyjából háromheti rendszerességgel saját rovattal jelentkezett azEntertainment Weekly című amerikai folyóiratban. A rovat, amelyben általában irodalomról, filmekről vagy zenéről írt, aThe Pop of King címet viselte.[16]
A 2000-es években megjelentRémautó (2002) ésA coloradói kölyök (2005) című művei szokatlanul lassúak, melankolikusak. Ezekben elgondolkodtató módon ábrázolja az életünkben rejlő rejtélyeket és megoldatlan kérdéseket.
Ezek és legújabb regényei – például aLisey története (2006) és aDuma Key (2008) – egyre több kritikust késztetnek arra, hogy „kiszabadítsa” Kinget a ponyvaíró és horror-szerző skatulyából és elismerje irodalmiságát.[17] Ő maga ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott 2008-ban, hogy lassan felnőtt a kritikusok egy olyan generációja, amely az ő művein (is) nevelkedett, éppen ezért pozitívabban viszonyul munkáihoz, míg régi kritikusainak nagy része már visszavonult vagy meghalt.[18]
Az elmúlt években két olyan régebbi művét is elővette, amely évtizedeken keresztül íróasztala fiókjában pihent és még nem jelent meg. Így2007-ben napvilágot látottBlaze című regénye, amelyetRichard Bachman álnéven adott ki. A könyvet, amely1973-ban íródott, teljesen átdolgozta, mielőtt megjelent volna.[19]
2009-ben, kilenc évvel első elektronikus novelláját követően ismét hasonló formátumú művel jelentkezett. AzUr című kisregényt kifejezetten az újAmazon Kindle e-könyv-olvasó megjelenése alkalmából írta.[20] Magyarul aRémálmok bazára novelláskötetben kapott csak helyet.
Következő regénye,A Búra alatt Amerikában2009 novemberében jelent meg. A szerző a könyv alapjait a nyolcvanas években alkotta meg, de a mű akkoriban kétszeri nekifutásra is befejezetlen maradt.[21] AVégítélet és azAz után – leszámítvaA Setét Torony-sorozatot – ez az író harmadik leghosszabb műve (az amerikai kemény fedelű első kiadás 1074 oldalt számlál).
Ugyanebben az évben bejelentette, hogy szeretne egy további kötetet írniA Setét Torony-sorozatbanThe Wind Through the Keyhole(Átfúj a szél a kulcslyukon) címen, amely tervei szerint a negyedik és ötödik könyv között játszódna és jobban megvilágítana néhány dolgot.[22]
Év végén honlapján szavazásra bocsátotta, hogy a rajongók ezt a kötetet, vagy egy másik, aDoctor Sleep (Álom doktor) munkacímen futó projektet látnának szívesen a tollából, bár megígérni nem tudta, hogy az eredményt kötelező érvényűnek veszi majd. Ez utóbbi könyv egyébkéntA ragyogás folytatása lenne.[23] A szavazás a lehető legszorosabb eredményt hozta: 5861-en szavaztak azÁlom doktorra és 5812-enA Setét Torony-kötetre.[24]
King2010-et egy új, eredetiben 112 oldalas kisregény megjelentetésével kezdte, amely egy kis kiadónál, aCemetery Dance Publicationsnél jelent meg. ABlokád Billy című mű témáját tekintve visszakanyarodik abaseballhoz: ezzel a területtel foglalkozott korábban aTom Gordon, segíts! című kisregény és aFaithful: Two Die-Hard Boston Red Sox Fans Chronicle the Historic 2004 Season című, magyarul még kiadatlan kötet is (utóbbi nem szépirodalmi formában). A kisregény magyarul aRémálmok bazára novelláskötetben kapott csak helyet.
2011 márciusában két új kötetet is bejelentett: november 8-án jelent meg angolul legújabb regénye, a11/22/63 című. A dátumJohn F. Kennedy amerikai elnök meggyilkolásának napjára utal. A történet főhőse pedig Jake Epping, aki időutazóként visszamegy az 1950-es évekbe, hogy megakadályozza a politikus meggyilkolását.[25]
A következő évben pedig napvilágot látott a2010-ben bejelentettÁtfúj a szél a kulcslyukon című regény,A Setét Torony-sorozat nyolcadik kötete, amely a negyedik és az ötödik rész közötti történéseket meséli el.[26]
2011 júliusában új elektronikus könyvet jelentett be hivatalos internetes oldalánMile 81 címmel. A 80 oldalas történet2011 szeptemberében látott napvilágot, még a korábban bejelentett másik két regény előtt.[27] Ugyanebben a hónapban az is nyilvánosságra került, hogy dolgozik a korábban internetes szavazásra bocsátott másik regényén is: azÁlom doktor című könyvön,A ragyogás folytatásán.[28] A kötet végül2013 novemberében jelent meg.
2012 áprilisában aThe Sunday Times című lapban interjút adottNeil Gaiman írótársának, amelyben említést tett legújabb készülő regényéről. Ennek alapján aJoyland című mű egy vidámparkban garázdálkodó sorozatgyilkos története,[29] amely 2013 júniusában kerül majd a boltokba.
2012 júliusában ismét új elektronikus könyvet jelentett be. AzA Face in the Crowd című mű társszerzője az a Stewart O'Nan, akivel már 2004-ben együtt dolgozott, ám akkor nem fiktív regényen. Az új e-könyv, amelynek hátterét egybaseball-közvetítés adja, 2012 augusztusában jelent meg.[30]
2013 januárjában ismertté vált, hogy egyMr. Mercedes című detektívregényen dolgozik, amelynek középpontjában egy férfi áll, aki kocsijával egyszer belehajtott egy embertömegbe, majd zaklatni kezdte az ügyet vizsgáló nyomozót annak nyugdíjba vonulása után. A mű novellaként indult, ám időközben túlnőtt annak keretein. Végül 2014 júniusában jelent meg.[31]
Ugyanebben a hónapban azAmazon Kindle olvasón keresztül váratlanul megjelentetett egy 25 oldalas non-fiction esszétGuns címmel, amely a fegyvertartással kapcsolatos jogi helyzettel foglalkozik a korábbi hetekben bekövetkezett iskolai erőszakos cselekmények és az ismét fellángolt viták apropóján.[32]
2013 novemberében Európába látogatott, pályafutása során először jártFranciaországban ésNémetországban, ahol sajtótájékoztatókat tartott, interjúkat adott és dedikált új könyve, azÁlom doktor megjelenése kapcsán. Ugyanebben a hónapban 2014-re vonatkozóan megerősítették, hogy aMr. Mercedes mellett napvilágot lát majd azÚjjászületés című regénye is.[33] A mű végül 2014 novemberében jelent meg.[34]
2014 márciusában megjelentetteA kis görény című 68 oldalas novellát – elektronikus formátumban és kizárólag német(Böser Kleiner Junge) és francia(Sale Gosse) nyelven, hogy megköszönje e két országban a néhány hónappal korábbi lelkes fogadtatást körútja alkalmával.[35] A mű magyarul csak aRémálmok bazára novelláskötetben látott napvilágot.
2014 júniusában egyTwitter-bejegyzésben King kiszivárogtatta, hogy aMr. Mercedes című regénye egy tervezett trilógia első kötete, amelynek második része, azAki kapja, marja című végül2015-ben jelent meg.[36] A trilógia befejező kötete 2016 júniusában jelent megAgykontroll címen.[37]
2015 szeptemberében újabb rangos díjjal tüntették ki:Barack Obama elnöktől eddigi életművéért átvehette az 1984-ben alapítottNational Medal of Arts állami kitüntetést, a legmagasabb amerikai elismerést a kultúra területén.[38] Ugyanezen év novemberében megjelent a következő novellagyűjteménye, a húsz történetet összegyűjtőRémálmok bazára.
2017-ben két együttműködéssel hívta fel magára a figyelmet: előbb Richard Chizmarral közösen egy 175 oldalas kisregényt publikáltGwendy és a varázsdoboz címen, majd ez év szeptemberében megjelentCsipkerózsikák című regénye, amelyet legkisebb gyermekével,Owen Kinggel közösen írt. Októberben bejelentették következő regényét, amelynek címeA kívülálló és 2018 júniusában jelent meg.[39]
2018 februárjában még egy, rövidebb regényt jelentett be amerikai kiadója erre az évre. Az eredetiben 144 oldalasEmelkedés 2018 októberében látott napvilágot Amerikában.[40]
2019. januárban ez év szeptemberi megjelenéssel a hivatalos oldalán beharangozták következő regényét, amelyAz Intézet címet viseli. Az elnevezés egy olyan intézményre utal, ahol különleges képességekkel rendelkező gyerekeket tartanak fogva, és megpróbálják saját céljaikra hasznosítani a bennük rejlő rendkívüli erőket.[41]
2019. májusban egy interjúban beszélt egy 2020-as megjelenésről is. A négy kisregényt tartalmazó kötet aMinél véresebb címet viseli, az egyik történet főszereplője pedig aMr. Mercedes-trilógiából ismert Holly Gibney.[42] A kötet2020 áprilisában jelent meg.
A megjelenés kapcsán ugyanebben a hónapban élő videóbeszélgetést folytatottJohn Grisham íróval, amelynek során beszélt egy már befejezett, közepes hosszúságú új regényről, elmondása szerint egy természetfölötti elemeket tartalmazó izgalmas történetről. Beszámolt arról is, hogy éppen egy bérgyilkosról szóló művön dolgozik, amelyreThe Assassin munkacímen hivatkozott.[43]
2020 novemberében biztossá vált, hogy befejező részt kap a 2017-ben elkezdettGwendy-trilógia, amelynek második részét (Gwendy és a bűvös toll) Richard Chizmar egyedül jegyezte. A közös harmadik kötet 2022 februárjában jelent megGwendy utolsó feladata címen.[44]
A Grishammal folytatott beszélgetésben említett közepes hosszúságú regény a 2020 augusztusában bejelentettKésőbb című krimi volt, amely végül 2021. március 2-án látott napvilágot abban aHard Case Crime sorozatban, amelyben 2005-benA coloradói kölyök és 2013-ban aJoyland is megjelent.[45] A bérgyilkosról szóló beharangozott regény pedig ugyanezen év augusztus 3-án jelent meg, végleges címeBilly Summers lett.[46]
2022 januárjában kiadója, a Simon & Schuster oldalán jelent meg a hír egy új regény, aTündérmese őszi megjelenéséről. A történet főhőse egy tizenhét éves fiú, Charlie Reade, aki megismerkedik egy Howard Bowditch nevű öregemberrel. A férfi a fiúra hagyja vagyonát és házát, amelynek pajtája egy párhuzamos világba vezető átjárót rejt.[47]
2022. március elején egy interjúban elárulta, hogy befejezett egy újabb, Holly Gibney-ről szóló regényt, aki a 2010-es években több művében is feltűnt mellék-, illetve főszereplőként. A regény címeHolly lett, és 2023. szeptemberében jelent meg.[48]
2022. áprilisban egy új, májusi e-book megjelenését jelentették be. Az Írországban játszódó novella címeFinn, és egy gyermekkora óta balszerencsés fiatalemberről szól, akit összetévesztenek valaki mással.[49]
2023 augusztusában King két készülő könyvről beszélt egy podcastban. Az egyik egy novelláskötetCsak sötéten szereted címmel[50], amely 2024 májusában jelent meg. A másik pedig egy további regény Holly Gibney szereplésévelWe Think Not, majdAlways Holly munkacímmel[51], amelynek végleges címeNever Flinch lesz, tervezett megjelenése pedig 2025. május.[52]
2025 januárjában a közösségi médiában írt arról, hogy dolgozikA Talizmán (1984) ésA Fekete Ház (2001) folytatásán, amelynek alapötletét mégPeter Straub szolgáltatta 2022-es halála előtt.[53] Februárban pedig nyilvánosságra hozták, hogy ez év szeptemberében Maurice Sendak illusztrátor közreműködésével egy 48 oldalas gyermekkönyv formájában megjelenik aJancsi és Juliska King-féle átdolgozása, újraértelmezése a 6–8 éves korcsoport számára.[54]
Kingről köztudott, hogy fontosnak tartja az apró részletek kidolgozását, a folytonosságot és a visszatérő elemeket, szereplőket műveiben. Könyvei nagyrésztMaine államban játszódnak, bár olykor fiktív településeken, példáulCastle Rock városában. Művei rengeteg ponton találkoznak egymással, sok nyílt és rejtett kapcsolódási pont, átfedés van az írásai között, amelyeknek köszönhetően eddigi életműve számtalan spekulációra, találgatásra ad lehetőséget, és mindig újabb és újabb érdekességekkel szolgál.
Köteteiben rengeteg utalás található az amerikai történelemre és kultúrára is. Visszatérő eleme írásainak avietnámi háború, arasszizmus, az erőszak és a természetfeletti jelenségek.
Stílusára jellemző az informális elbeszélési stílus, a közvetlen hangvétel olvasóival, akikre előszeretettel hivatkozik "Állandó Olvasó"-ként(Constant Reader). Ez a stílus szöges ellentétben áll sok művének horrorisztikus történéseivel.
Műveiben gyakran író játssza a főszerepet, így például Jack TorranceA ragyogásban, Paul Sheldon aTortúrában, vagy Mike Noonan aTóparti kísértetekben. Ez azzal magyarázható, hogy meglátása szerint az íróknak leginkább arról a közegről kell írniuk, amit legjobban ismernek.
King karrierje első kiadott regénye, aCarrie (1974) óta töretlen, ám azirodalom-kritikusok ezzel a művel egy csapásra beskatulyázták őt ahorror műfajába, pedig a későbbiek során elsősorban a hétköznapi amerikai emberek jellemábrázolásával és az amerikai (főleg aMaine-állambeli) kisvárosok pontos megrajzolásával hívta fel magára a figyelmet. Szinte évente jelentkezett új regénnyel, majd2002-ben bejelentette, hogy kicsit visszavesz a tempóból, és nem jelenteti meg minden elkészült művét.
King első regényének megjelenése óta nagy hatást gyakorol a kortárs amerikai irodalomra, a horror műfajának koronázatlan királyaként szokták emlegetni. Jelentős hatása van az amerikai filmiparra is, hiszen néhány kivétellel az összes művéből készült tévé- vagymozifilm, illetvesorozat. Ezek általában gyenge eredményt hoztak és gyakran szinte teljes mértékben eltértek afilm alapjául szolgáló műtől, mégis akad egy-két üdítő kivétel, mint például aHalálos árnyék,A remény rabjai, azÁllj mellém!, aTortúra (amiOscar-díjat is nyert), aDolores Claiborne, vagyA halálsoron. Ide sorolhatjuk a vitatott, de kétségtelenül világhírűvé váltStanley Kubrick-filmet, aRagyogást is.
Műveit a műfaj határain belül általában pozitívan fogadják a kritikusok, de sokan világítanak rá arra, hogy nem tartoznak a szépirodalom kategóriájába, csupán a populáris irodalmat vagy ponyvairodalmat képviselik.
Az1996-ban elnyertO. Henry-díj és a2003-ban odaítéltNemzeti Könyvdíj után különösen felerősödött néhány kritikus hangja. Így például Richard Snyder, aSimon & Schuster kiadó egykori vezetője úgy nyilatkozott, hogy az, amit King ír, nem nevezhető irodalminak. Harold Bloom kritikus pedig, aki többek között negatívan nyilatkozottJoanne Kathleen Rowlingról ésDoris Lessingről is, egyenesen az amerikai kultúra hanyatlását vélte felfedezni a döntésben.[56]
Voltak, akik azonban védelmükbe vették, így példáulOrson Scott Card író vagy Roger Ebert filmkritikus.[57] King maga pedig azzal felelt a2003-as díj kapcsán felerősödött kritikákra, hogy itt az ideje lerombolni az úgynevezett szépirodalom és populáris irodalom között húzódó falat.
2012:A Face in the Crowd (kisregény, e-könyv, társszerző:Stewart O'Nan)
2022:Gwendy's Final Task
Gwendy utolsó feladata; fordította: Wertheimer Gábor; Európa, Budapest, 2023 (társszerző: Richard Chizmar)
2012:In the Tall Grass / Throttle
A magas fűben / Teljes gázzal; fordította: Hegyi Pál, Totth Benedek; Európa, Budapest, 2016 (társszerző:Joe Hill)
2017:Sleeping Beauties
Csipkerózsikák; fordította: Dranka Anita, Európa, Budapest, 2018 (társszerző:Owen King)
2018:Flight or Fright
Rettegés a felhők felett; fordította: Dési András György, Dranka Anita, Göncz Árpád, Holbok Zoltán, Gy. Horváth László, Müller Bernadett, Nagy Anna, Palkó Katalin, Pék Zoltán, Petri Péter, Polyák Béla, Prekop Gabriella, Tábori Zoltán, Vogl Anikó
Ahogyan egykoronAlfred Hitchcock, úgy King is számos olyan filmben tűnik fel kisebb mellékszerepben (ún.cameo) amelyek a saját regényei, novellái alapján készültek. Ezeken kívül szerepel további filmekben is, olykor saját magát játszva.
↑King, Stephen (1981). Stephen King's Danse Macabre. Macdonald. p. 117ISBN 0354046470. "My first experience of real horror came at the hands of Ray Bradbury."
.jpg)
_logo.svg){kind=logo}
